Hírek

„Az ellátás újragondolása fiskális és foglalkoztatási szempontokkal”

#image_title
296views

Az olaszországi gondozási munka dinamikája továbbra is nagyon összetett és szerteágazó. Az INPS legfrissebb adatai szerint 2022-ben az országban összesen 894 ezer háztartási alkalmazottat, 429 ezer gondozót és 465 ezer háztartási alkalmazottat regisztráltak. Ez az ágazat folyamatosan alkalmazkodik a társadalom változásaihoz: a gondozók számának növekedése az olasz lakosság elöregedését és a segítségnyújtás iránti növekvő igényt tükrözi. Piemontban 74 996 háztartási alkalmazott dolgozott, ebből az elterjedtséget a nők képviselték (61 912 a 6 322 férfival szemben), míg a munkavállalók nemzetiségi összetétele kiemeli a külföldi munkavállalók előfordulását: ez 46 604 volt, szemben a 21 630 olasz állampolgársággal.

Egy fontos fénykép, amelyet jelentős adatok és beavatkozási javaslatok jellemeznek, a „A háztartási munka lehetőségei” című kerekasztal-beszélgetésben leírtak. A gondozási munka újragondolása új fiskális és foglalkoztatási perspektívák szerint” a Nuova Collaborazione (Háztartási Dolgozók Országos Szövetsége) szervezésében ma délelőtt a torinói Einaudi Központban, hogy egyesületeknek és intézményeknek bemutassák „A háztartási munka lehetőségei, beavatkozási javaslatok” című tanulmányt. az Einaudi Központ hozta létre.

„A strukturált jóléti politika hiánya Olaszországban – jelentette ki Alfredo Savia, a Nuova Collaborazione (háztartási munkások országos szövetsége) elnöke – a háztartási alkalmazottakat egyre nélkülözhetetlenebbé tette az olasz családok számára. A „Háztartási munka lehetőségei – Beavatkozási javaslatok” című obszervatóriumunk egyik szempontja éppen a gondozási munka hatékony támogatásának és adókedvezményeinek hiánya. Valójában a jelenlegi politikák nem fedezik a háztartási munka költségeit, mint például az önellátó személyek gondozói vagy a kisgyermekek bébiszitterei. figyelembe kell venni a háztartási munka költségeinek – díjazásnak és járulékoknak – teljes levonhatóságát minden olyan család esetében, amely úgy dönt, hogy rendszeres családsegítőt alkalmaz”.

„A tanulmány – kommentálta Filippo Breccia Fratadocchi, a Nuova Collaborazione alelnöke – egy másik nagyon fontos tényezőre is rávilágított: a gondozási munka terhe továbbra is főként a nők vállára hárul. Túl gyakran látunk ragyogó szakembereket, akik kénytelenek feladni karrierjüket, hogy gondoskodjanak szeretteikről. Ez félreérthetetlen jele annak, hogy társadalmunkban tartós a nemek közötti egyensúlyhiány. Éppen ezért többet kell tennünk azért, hogy felismerjük a gondozási munka értékét, és támogassuk azokat, akik ezt végzik.”

Valójában a tanulmány aggasztó valóságot tár fel az olasz munkakörnyezetben: a 20 és 64 év közötti egyének hozzávetőleg 18%-a nem tanulási vagy nyugdíjazási okokból hiányzik a munkaerőpiacról. A nők esetében ez az arány 27%-ra romlik, míg a férfiaknál ez az arány 8%. Ez a női inaktivitás főként a háztartási és gondozási kötelezettségeknek tudható be, amelyek szerint a nők 53%-a nem keres aktívan munkát a családi szükségletek kielégítése érdekében. A jelenség nem homogén az egész ország területén: Délen aggasztó 25%-os inaktivitás, szemben az északi 15%-kal és a középső 13%-kal. Az alulfoglalkoztatottság vagy a részmunkaidős foglalkoztatás általánosan 20%-ot tesz ki, de jelentős szakadékot hoz létre a nemek között: a nők aránya 32%, míg a férfiaknál kevesebb, mint 8%.

Fiskális szempontból a tanulmány egy új javaslatot mutat be: fiskális beavatkozás bevezetését a gyermekgondozásra, amelynek célja a szülők támogatása a munkaerőpiacon és a képzésben, valamint javaslatot tesz egy fiskális hátizsákra.

A javasolt terv célja a jelenlegi gyermekgondozási pótlékrendszer határainak kiterjesztése, kiterjesztve azt az otthoni gondozási szolgáltatások kifizetésére a gyermekek 12 éves koráig. A legjelentősebb újítás az innovatív feltétel bevezetése: a juttatás nemcsak az ISEE paraméterhez, hanem a szülők munka- vagy képzési elköteleződéséhez is kötődik, azzal a céllal, hogy elősegítse az aktív munkaerő-piaci részvételt, különösen a a nők, akikre hagyományosan nagyobb hatással vannak a gyermekgondozás szükségletei.

Különösen a gyermekgondozási költségek fedezete várhatóan arányosan csökken a tárgyhónapban ledolgozott órák százalékos aránya alapján a teljes munkaidős foglalkoztatási helyzethez képest. Hasonló keretek között ugyanazt a beavatkozási sémát javasolják a gondozók felvételére. A kérelem benyújtásakor minden olyan okmányt kell benyújtani, amely a képzésre való beiratkozást, illetve az állami foglalkoztatási szolgálatnál történő regisztrációt igazoló dokumentumokat – munkanélküliség esetén – tanúsítja.

A megfogalmazott hipotézisek szerint e terv megvalósításában központi szerepet kap az INPS, amely az egyes családok gazdasági és munkahelyi helyzetéhez igazodó havi juttatást biztosít.