A Z generáció fiataljai lustábbak, nincs munkakedve és túl magas fizetést akarnak? Pszichológus és munkaadó válaszai
A Z generációhoz tartozó fiatalok (1997 és 2010 között születettek) sok előítélettel szembesülnek, mint minden utánuk következő generáció. A társadalom egy része „lustának” bélyegezte őket, és a köztérben is gyakran szóba kerül, hogy amikor el akarnak helyezkedni, akkor magas fizetést akarnak, anélkül, hogy bármit is tudnának tenni. Mennyire igaz ez, és miben különböznek a fiatalok, amikor munkát keresnek? Egy munkáltatótól és HR-szakértőtől, Corina Neagutól és Elena Ungureanu klinikai pszichológustól kapunk választ.
Fiatalok Fotó: Inquam Photos / Alex Nicodim
Corina Neagu minden életkorú emberrel dolgozik, és azt mondja, hogy a fiataloknak több útmutatásra van szükségük, de fontos, hogy a munkacsoportban legyőzzék az előítéleteket.
„Rendkívül fontosnak tartom, hogy leküzdjük az előítéleteket a Z generációval és a Z generációt követő Alfával kapcsolatban. Ők olyan fiatalok, akik nagy potenciállal rendelkeznek, sokukkal dolgozom együtt. Valójában talán egy kicsit csüggedtek, mert nem volt útmutatásuk, nem volt oktatási rendszerük, amely elvezetné őket ahhoz, amit szeretnek, a tehetségükhöz, szenvedélyeikhez. Nyilvánvalóan akkor szükségük van valakire, aki eligazítja őket, amikor középiskolát, főiskolát vagy egy későbbi állást választanak” – magyarázza.
Corina Neagu tapasztalatai szerint a Z generációhoz tartozó fiatalok hidat tudnak teremteni más generációkkal, ha meghallgatják őket, és amikor úgy érzik, hogy nem ítélik el őket.
„Meg kell őket hallani, meg kell érteni őket anélkül, hogy ítélkeznének. Úgy gondolom, hogy ez az első lépés a nemzedékek közötti hidat teremteni, hiszen egy munkahelyen több generációval dolgozunk, és nyilvánvalóan túl kell lépnünk ezeken az akadályokon, amelyeket néha magunk elé állítunk” – magyarázza a HR-szakértő.
„A mai fiatalokban már nem ugyanaz a vágy, hogy folyamatosan, lépésről lépésre alkossanak, nagyon gyorsan előre akarnak lépni”
Elena Ungureanu klinikai pszichológus a HotNews.ro-nak kifejtette, hogy a Z generáció már nem engedi meg magának azt a „luxust”, hogy lépésről lépésre létrehozza a karriert, ami hátrány.
- „Van egy mentalitásbeli különbség a mai generációban a 90-es évek generációjához képest például, mert itt a technológiának való kitettségről beszélünk, olyan információkról, amelyek azt gondolják, hogy nagyon könnyen lehet lehetőségekhez jutni, vezetői pozíciókhoz jutni.
- Ugyanakkor a mai fiatalokban már nem ugyanaz a folyamatos, lépésről lépésre alkotni vágyó, nagyon gyorsan előre akarnak lépni, ezért azt látjuk, hogy a munkaerőpiacon hiányzik az ifjúsági munkaerő. Így nem engedhetik meg maguknak ezt a luxust, hogy lépésről lépésre építsenek. Az én nézőpontom szerint ez az első és legnagyobb nehézség, amivel a lépésről lépésre történő építés hiánya szembesül” – magyarázza Elena Ungureanu.
Corina Neagu pedig azt mondja, hogy a fiatalok „buzgón ugranak néhány szakaszt”, és rendkívül motiváltak.
- „Minden nemzedék jön valami mással, valami különlegessel, valami újjal, az adott generáció jellemzőivel. A mai fiatalok rendkívül motiváltak, lendületesek, nagyon türelmetlenek egyes szakaszok megugrásához, helyenként kissé irreálisak. Akkor jó helyenként kalibrálni őket, hogy reálisabb legyen a piaci igényekhez.
- Szerintem elég könnyen alkalmazkodik. Velük dolgozni, ha meghallgatod őket, ha megérted őket, és nem ítélkezel felettük, akkor biztosan továbbjutnak. Vagyis jönnek, és nagyon nagy potenciállal rendelkeznek, amit ha tudod, hogyan kell kiaknázni, biztosan ki tudod hozni a legjobbat, és támogatni tudod őket a fejlődésben, mert erről szól” – vélekedik.
„A kiégés trendté vált”
Ugyanakkor, mivel egyre több szó esik a kiégésről, vagyis elsősorban a munkahelyi fizikai és szellemi kimerültségről, fontos részletezni, hogy gyakran túl könnyen, szakemberrel való konzultáció nélkül állítjuk fel ezt a diagnózist – magyarázza Elena Ungureanu.
- „A kiégés trendté vált, ma már nagyon népszerű kifejezés. A kiégésnek ezt a címkéjét gyakran nagyon könnyen kezeljük, ha kimerültséget érezünk, de ez nem állandó, ami ebben az értelemben szintén diagnózis. Könnyen felcímkézhetjük, de a múlthoz képest statisztikai emelkedés tapasztalható. A fiatal romániai munkavállalók 8%-a mutat valamilyen formában kiégést.
- Míg 4 alkalmazottból 1 tapasztal valamilyen fizikai, mentális vagy érzelmi kimerültséget. Ennek eredményeként valóban a technológiával, ezzel a technológiai fejlődéssel nő a kiégés előfordulása. Fontos, hogy szakemberhez forduljunk, lássuk, mit tehetünk ez ügyben” – magyarázza a pszichológus.
Azokkal kapcsolatban, akik azt mondják, hogy a fiatalok úgy akarnak magas fizetést kapni, hogy nem tudnak semmit, Elena Ungureanu szerint a tanulmányok azt mutatják, hogy a Z generációhoz tartozók számára az anyagiak mellett az is számít, hogy mennyire találják magukat a szervezetben. ahol dolgoznak – értékek és elvek szintjén.
- „Nagyon fontos, hogy ne általánosítsunk. Vannak alaposan építkező fiatalok is, akik kőről kőre rakják karrierjüket, nem csak hatalomra, státuszra vágynak. Ugyanakkor igen, a munkaerőpiac sokkal szélesebb, sokkal több lehetőséget kínál, és a választási lehetőség adottságai mellett általában inkább a könnyebb, több pénzzel járó munkát választják. Fontosnak tartom, hogy lássuk, mit tehetünk úgy, hogy közel álljanak hozzánk, nem feltétlenül anyagilag, hanem mint elvi értékek.
- Ha egy fiatal a szervezetben találja magát, szabályokat, értékeket, elveket tekintve biztosan marad, mert manapság az anyagi javadalmazás kevésbé fontos, mint régen. Észrevehető, hogy a fiatalok azt akarják, hogy lássák, támogassák, értékeljék őket, és ez gyakran arra készteti őket, hogy egy bizonyos munkahelyen maradjanak” – mondja Elena Ungureanu.
„Nem vagyunk ültetett fa, amely nem tud mozogni”
Aki kiégettnek érzi magát a munkahelyén, annak tanácsos szakember segítségét kérni, hogy közösen döntsék el, hogyan kezeljék a helyzetet a leghatékonyabban.
„Ahogyan fáj a fogunk, fáj a fogunk, elmegyünk fogorvoshoz, úgy az is fontos, hogy szakorvossal konzultáljunk, hogy pontosan mik az okok, vannak-e olyan külső tényezők, amelyek befolyásolják ezt a kiégési állapotot, és ha bizonyos. terápiás lépésekkel megoldható a probléma úgy, hogy az eleve nem adja fel. Ha azt látjuk, hogy ez a kiégés állapota továbbra is fennáll, célszerű mozogni. Nem vagyunk ültetett fa, amely nem tud mozogni. Vannak megoldások” – magyarázza Elena Ungureanu pszichológus.
Tippek Z generációnak: Mit tegyünk, ha érzelgőssé válunk az állásinterjún?
Corina Neagu HR-szakember azt javasolja a Z generációhoz tartozó fiataloknak, hogy kérjenek segítséget, ha nem tudják, hogyan kezeljenek egy adott helyzetet.
„Hogy nagyon-nagyon egyértelműen meghatározzák, mit akarnak. Ha nem tudják, hogyan kell ezt megtenni, kérjen segítséget, ne habozzon segítséget kérni, sok ember van, aki hajlandó segíteni nekik. A helyes önéletrajz elkészítéséhez nem feltétlenül szükséges eleve egy főiskolára tájékozódni. Választhatnak állást, minél többet tapasztalhatnak, olvashatnak, fejleszthetik általános kultúrájukat, mert ez elengedhetetlen, és fejleszthetik a jövő ezen készségeit: alkalmazkodóképesség, rugalmasság, digitális készségek, kommunikáció, érzelmi intelligencia, hogy kiegyensúlyozottabbak legyenek, hogy jobban megismerjék egymást. Ez az érzelmi egyensúly egyre többet számít” – mutat rá Corina Neagu.
Elena Ungureanu klinikai pszichológus arra buzdítja a fiatalokat, hogy legyenek bátrak új tapasztalatok kipróbálására.
– Legyen bátorságuk. Ahhoz, hogy tudjunk úszni, az első és legfontosabb, hogy bejussunk a medencébe. Nyelhet még egy kis vizet, lehet, hogy először nem szereti, félhet. De amint elkezded megtenni az első lépéseket, elkezded megkedvelni, és biztosan találsz olyan lehetőségeket és lehetőségeket, amelyekkel folytathatod az utat. Szóval azt tanácsolom, hogy szálljatok be a medencébe és menjetek előre nagy magabiztossággal” – ez a fiatalokat jelenti.
Ami a Z generációt tökéletlenségei miatt kritizáló hangokat illeti, Corina Neagu HR-szakember szerint minden generációnak megvannak a maga kihívásai.
„Emlékezzen arra is, hogy valamikor fiatal volt, mi is lázadók voltunk szüleinkért, és hogy az új generációk minden hulláma megvan a maga kihívása. Úgy gondolom, hogy le kell győznünk ezeket az előítéleteket és a kommunikációs akadályokat, hogy nem tesznek jót nekünk” – mondta Corina Neagu is.
Február 29-én, csütörtökön Nicu Ștefănuță európai parlamenti képviselő megszervezte a „Pipera Burnout Talks” rendezvényt Bukarestben. A rendezvényen több tucat fiatal vett részt, akik érdeklődtek, hogyan tudják jobban kezelni a munkahelyi stresszt, és hogyan fedezhetik fel a kiégés jeleit. Elena Ungureanu klinikai pszichológus és Corina Neagu HR-szakértő is felszólalt az eseményen.
A tanulmányok szerint a Z generáció legnagyobb céljai között szerepel az anyagi függetlenség (47%), a személyes kiteljesedés (44%), az egészség (37%), a vágy, hogy valami értékeset hagyjanak maguk után (33%) – derül ki az IZI kutatásából. 2022. november.
Ami a munkával kapcsolatos elvárásaikat illeti, ugyanez a tanulmány azt mutatja, hogy a Z generációhoz tartozó fiatalok közül a legfontosabb szempont, amit a munkaválasztás során figyelembe vesz, az az elégedettség, amit csinálnak. Háromnegyedüket ez az elv vezérli, és a vizsgálatban részt vevők több mint fele (53%) törekszik a lehető legkonzisztensebb fizetési csomag megszerzésére. Majdnem ugyanennyien (51%) preferálják a rugalmas munkarendet és a távmunka lehetőségét, 45%-uk pedig olyan csapatra és munkahelyi légkörre orientálódik, amelyben jól érzi magát.
Olvassa el még: