NITEROI — Mióta Rio de Janeiro közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett a dengue-láz kitörése után a múlt hónapban, a város megnövelte a tesztelési kapacitásokat, több tucat dengue-láz egészségügyi központot nyitott, és képzett egészségügyi személyzetet, hogy kielégítsék lakossága egyre növekvő szükségleteit.
De Rio testvérvárosában, Niteroiban, közvetlenül a Guanabara-öböl túloldalán, ez egy másik történet. A mintegy félmillió embernek otthont adó Niteroi-ban idén eddig mindössze 403 dengue-láz-gyanús eset fordult elő, és az egy főre jutó előfordulási arány az egyik legalacsonyabb az államban, 100 000 főre 69 megerősített eset jut.
Összehasonlításképpen, Rio városában 100 000 főre 700 eset van, több mint 42 000 esettel.
A dengue vírust fertőzött szúnyogok továbbítják az emberek között, de a Wolbachia nevű baktérium megszakíthatja a betegség átvitelét.
Egészségügyi tisztviselők szerint a 2015-ben Niteroiban elindított kísérleti program, amelyben a tudósok szúnyogokat tenyésztenek a Wolbachia baktériumok hordozója céljából, segített a városnak a dengue-láz elleni küzdelemben.
A Wolbachia stratégia úttörője az elmúlt évtizedben a nonprofit szúnyogok világprogramja volt. Először 2011-ben Ausztráliában tesztelték, és azóta a csoport több mint egy tucat országban, köztük Brazíliában is tesztelt. A kezdeményezés vonzó alternatívát kínál abban az időben, amikor az ENSZ egészségügyi ügynöksége arra figyelmeztet, hogy a bejelentett dengue-láz esetek száma világszerte megtízszereződött az elmúlt generáció során.
Niteroiban Axel Grael polgármester elmondta, hogy segítséget kért a 2012-es dengue-láz után, amikor a tisztviselők több ezer értesítést kaptak, és egy ember meghalt. A város megpecsételte a partnerséget az állami Fiocruz Intézettel, a World Mosquito Programmel és az Egészségügyi Minisztériummal, és az esetek azóta is visszaesnek.
„Nagy aggodalomra ad okot az országban és Rióban” – emlékezett vissza Grael az Associated Pressnek adott pénteki interjúban Niteroiban. „Ma a Wolbachia technika alkalmazása után sokkal jobb eredményeket értünk el.”
A dengue egy vírusos fertőzés, amely fertőzött szúnyogokon keresztül terjed az emberre. Sok fertőzöttnél soha nem jelentkeznek tünetek, mások azonban magas lázat, fejfájást, testfájdalmakat, hányingert és kiütéseket kapnak. Míg a legtöbb egy hét után jobban van, néhányan súlyos formát hoznak létre, amely kórházi kezelést igényel, és akár végzetes is lehet.
A gyakori esőzések és a magas hőmérsékletek, amelyek felgyorsítják a szúnyogpeték kikelését és a lárvák fejlődését, különösen érzékenysé teszik Rio híresen meleg városát. Pár évente a járványok járványokká válnak.
Az esetek alacsony száma ellenére Niteroi városa szomszédaihoz hasonlóan továbbra is jelentős összegeket fektet a megelőzésbe. Naponta több száz városi egészségügyi dolgozót küldenek városrészek, utcák, háztetők, erdős területek, kisvállalkozások és roncstelepek felmérésére, hogy népszerűsítsék a bevált gyakorlatokat, főként arra figyelve, hogy nincs-e olyan víz, ahol a szúnyogok lerakhatják tojásaikat.
Pénteken a rekkenő hőségben a 63 éves Augusto Cesar felkapaszkodott a Morro da Penha, vagyis Penha-dombra, egy alacsony jövedelmű negyedre, amelyet Brazíliában favelaként ismernek. A város ügynöke több mint két évtizede bejár a helyi lakosok otthonaiba, felmászik a háztetőkre, összeszedi a szemetet, és megvizsgálja Penha negyed minden szegletét, állóvizet keresve. Még a műanyag palack kupakja is, ha megtöltjük esővízzel, lárvák szaporodóhelyévé válhat – mondta.
– A legnagyobb kihívás a hozzáférés – mondta Cesar, miközben izzadsággyöngyök csordultak végig az arcán. A gyakran informálisan épült favelákban nehéz lehet eligazodni, mint a labirintusokban. Miután észrevett egy nagy műanyag víztartályt a tetőn, amelyet meg szeretne vizsgálni, Cesar átmegy egy apró sikátoron, amely két beton és vörös téglafal közé van szorítva, de nem talál utat a tetőre.
Az úton lejjebb két további záratlan víztartályt észlel. Felmászik egy falra, és elkezdi eltávolítani az őket fedő meglazult fémlemezeket. Szúnyoghálókat szerel fel, fémlemezeket cserél. Egy árnyas sikátorban felemeli két víztartály tetejét, zseblámpát kap, és alaposan megvizsgálja a felületet, nem talál-e szúnyoglárvák nyomait.
A másik kihívás – mondta Luciano Moreira, a Fiocruz kutatója – a biztonság, mivel a város nagy részét kábítószer-kereskedők vagy milíciák irányítják. Moreira a Wolbachia projektet vezeti Brazíliában.
Cesar és Moreira szerint több tucat önkormányzat fordult az országos és városi hatóságokhoz, és szeretnének a Wolbachia-módszert saját pályájukon alkalmazni. Az egészségügyi minisztérium tavaly év végén bejelentette, hogy egy nagy Wolbachia-szúnyogokat tenyésztő gyárat építenek, amely a következő 10 évben heti 100 millió tojást tud majd termelni, Fiocruz jelenlegi kapacitásának tízszerese.
