A Covid megszűntével a polgárok ismét meglátogatták a közhivatalokat és a pultoknál a várakozási idő ismét növekedni kezdett. A 64 év felettiek különösen azok fizetik meg az árát, akik a fiatalokhoz képest kevesebb számítógépes tudással rendelkeznek ahhoz, hogy online szolgáltatásokat tudjanak elérni. A helyzetet egy CGIA-jelentés szemlélteti, amely tehát jó közelítéssel 2021-hez képest 2023-ban becsüli meg, hogy azon polgárok közül, akiknek nyilvános pulthoz kellett menniük (az ASL-nél vagy az önkormányzati anyakönyvi hivatalnál) csaknem 2,5 millió (az összes 17,3%-a) rendelkezik több mint 20 percet várt.
Az adatok: mi változik a covid után
2021, még mindig a pandémiás válság éve és 2023, a Covid utáni első év között 12,9%-kal (+ 2 246 000 fő) nőtt az ASL-re járók száma, míg a 20 percnél tovább várakozóké 24,4%-kal nőtt ( +1 926 000 fő). És ugyanebben az időszakban, ismét olvassuk, 13,4%-kal (+1 976 000 fő) nőtt azok száma, akiknek fizikailag kellett kapcsolatba lépniük önkormányzatuk anyakönyvi hivatalával, míg a megkérdezettek 14,1%-ánál a várakozás 20 percen túl is folytatódott (+ 553 000 ember).
Szicíliában „csiga” ágak
Regionális szinten 2023-ban a CGIA tovább magyarázza, hogy a jelentéseket és a technikai/bürokratikus eljárásokat lebonyolító ASL-irodák leginkább „csigaszerű” irodái voltak Szicíliában, ahol a 18 éven felüliek 68,4%-a nyilatkozott úgy, hogy 20 percnél többet várt. Ezt követi Molise helyi egészségügyi hatóságai a késésekről a lakosság 67,6%-a, Calabria 67,2%-a, Campania 65,8%-a és Basilicata 65%-a. 2021 és 2023 között Abruzzo (+11 fő), Veneto és Basilicata (mindkettő +10 fő) és Szardínia (+9 fő) régiókban nőtt meg leginkább a sorban állás az ASL pultoknál.
2023-ban Lazióban a lassú regisztrációs pultok pódiuma lesz, Molise-ban pedig kevesebb lesz a sor
Az anyakönyvi hivatalok számlálói számára viszont 2023-ban a „leglassabban” a Lazio településekre vonatkozó igazolásokat kézbesítették a lakóik által kért igazolások: a 18 éven felüliek 44,1%-a nyilatkozott úgy, hogy 20 percnél tovább várt. Ezt követik Szicília önkormányzatai 43,3%-kal, Puglia települései 34,7%-kal, Calabria települései 33,5%-kal és Campania települései 32,2%-kal. 2021 és 2023 között Calabriában (+8 fő), Umbriában (+6 fő) és Abruzzoban (+5 fő) nőtt a legnagyobb mértékben a sorban állás az anyakönyvi hivataloknál.
Ettől eltérően az elmúlt két évben Molise (-6 fő), Marche (-3 fő), Emilia Romagna, Piemont és Campania (mindháromban -2 fővel) csökkent a sor. Az önkormányzati anyakönyvi hivatalok hatékonysága fordítottan arányos az utóbbiak méretének növekedésével: valójában hányan számoltak be 2023-ban arról, hogy több mint 20 percet vártak az anyakönyvi hivatal előtt. a 10 ezer főnél kevesebb lakosú közigazgatásban 12,6%, a 10-50 ezer lakosú községekben 23,3%-ra, az 50 ezer fő felettieknél pedig elérte a 36,4%-ot.
Mi változik a városoktól távol
Nagyon markáns különbségek mutatkoznak a nagyvárosi városokkal határos vagy távolabbi településeken élők között is. Azok, akik e nagyvárosok peremén találják magukat, „csak” az esetek 23,8%-ában vártak 20 percnél tovább, a központi területeken élőknél az átlag 55,5%-ra „lő”. Még a kkv-k számára is „nagy probléma” a PA: 10 vállalkozóból több mint 8 számára az olasz közigazgatás nagyon bonyolult adminisztratív eljárások lefolytatására kényszeríti a cégeket. Franciaországot leszámítva egyetlen másik euróövezeti ország sem regisztrált ilyen negatív hangulatot, mint nálunk – folytatja Cgia. A 2023-ban megfigyelt 20 ország átlagához képest Olaszország csaknem 25 százalékponttal nagyobb eltérést szenved el.
„A minden ágazatban jelenlévő szabályok, rendeletek és különféle rendelkezések tömege továbbra is elragadtatja az országot, ellehetetlenítve az életet különösen a vállalkozni vágyók számára. Emiatt szükség lenne a szabályozási keretek egyszerűsítésére, csökkentve a vállalkozók számát. törvényeket a régebbiek hatályon kívül helyezésével, az egységes szerkezetbe foglalt szövegekhez folyamodva, elkerülve ezzel a jogszabályi átfedést, amely sok témában kommunikációhiányt, átláthatatlanságot, idők bizonytalanságát és egyre terhesebb kötelezettségeket generált” – teszik fel a kérdést a mesterei kézművesek.
