Irán azóta pénteken tartotta első parlamenti választását 2022-es tömeges tiltakozások át a kötelező hidzsábtörvényeket követően a Mahsa Amini halálaamely nyilvánvalóan alacsony részvételt mutatott a bojkottra irányuló felszólítások közepette.
Nem derült ki azonnal, hogy az Iszlám Köztársaság szerte a szavazók apátiája vagy az iráni teokrácia felé irányuló üzenetküldési szándék csökkentette-e a szavazóhelyiségekbe érkező szavazók számát. Míg az állami irányítású televíziók képeket sugároztak a szavazók sorairól, Teherán fővárosában mások nagyrészt üres szavazóhelyiségeket láttak.
A tisztviselők, köztük Ali Khamenei ajatollah legfelsőbb vezetője, igyekeztek közvetlenül összekapcsolni a részvételt az iráni ellenségekkel szembeni állásfoglalással. Mások, köztük a bebörtönzött Nobel-békedíjas Narges Mohammadisürgette az általuk „álságosnak” tartott szavazás bojkottját.
A hatóságok nagy vonalakban megtiltották az ország kormányán belüli bármilyen változást szorgalmazó, széles körben reformistáknak nevezett politikusok indulását a választásokon.
A 290 tagú parlamentben – hivatalosan Iszlám Konzultatív Nemzetgyűlésnek – nevezett mintegy 15 000 jelölt közül mindössze 116-ot tekintenek viszonylag mérsékelt vagy reformpárti jelöltnek.
Eközben Irán gazdasága továbbra is stagnál a nyugati szankciók hatására Teherán gyorsan előrehaladó nukleáris programja és a az ország fegyverkezése nak,-nek milícia meghatalmazottai a Közel-Keleten és Oroszország az Ukrajna elleni háborúban.
A szavazók egy része elismerte az Iszlám Köztársaság előtt álló kihívásokat.
„Sok probléma van, túl sok probléma” – mondta egy szavazó, aki éppen Sajjad vezetéknevét adta. „Szomorúak vagyunk, szomorúak vagyunk, és amennyire csak tudjuk, hangot adunk a kritikánknak. Ha Isten úgy akarja, a felelősök elkezdenek gondolni ránk, és valószínűleg sokan törődnek velük.”
A 84 éves Khamenei leadta az egyik első szavazatot azon a választáson, amely az ország szakértői gyűlésének új tagjait is megválasztja. A nyolcéves mandátumot töltő papi testület felhatalmazást kapott arra, hogy Khamenei távozása vagy halála esetén új legfelsőbb vezetőt válasszanak, ami aláhúzza a Khamenei életkora miatt megnövekedett jelentőségét.
Hamenei újságírók tömege előtt szavazott Teheránban, bal keze enyhén remegett, miközben átvette a szavazólapját a jobb oldaláról, aki egy 1981-es robbantás óta lebénult. Az állami televízió egy síró nőt mutatott be a közelben, amint Khameneit filmezte mobiltelefonjával.
Rövid felszólalásában szavazásra buzdította az embereket.
„Figyeljetek erre, szerezzenek örömet a barátoknak, és okozzatok csalódást a gonoszkodóknak” – mondta.
Khamenei pártfogoltja, keményvonalas Ebrahim Raisi elnökmegismételte ezt a felhívást, és arra buzdította a közvéleményt, hogy tegye ezt „dicsőséges napnak az iráni nemzet számára”.
Teheránban azonban alacsonynak tűnt a részvétel, ahol az állami tulajdonú ISPA szavazóközpont 23,5 százalékos részvételt becsült. Az ISPA csak csütörtökig adott ki választási adatokat a szavazás előtt, ami rendkívül szokatlan, mivel az adataikat általában jóval korábban teszik közzé.
Az ISPA közvélemény-kutatása, amely 5121 választókorú személy megkérdezésével készült, országosan 38,5%-os részvételt jósol. A közvélemény-kutatás hibahatára 2 százalék volt.
Ezzel a valaha volt legalacsonyabb részvételi arányt is elérheti. A legalacsonyabb érték a legutóbbi, 2020-as parlamenti választáson volt, amelyen 42 százalékos volt a részvétel.
A bojkottfelhívások újabb nyomás alá helyezték a kormányt – az 1979-es iszlám forradalom óta az iráni teokrácia legitimitását részben a választásokon való részvételre alapozta.
Teheránban pénteken az egyik szavazóhelyiségbe egy hidzsáb nélküli fiatal nő és az anyja lépett be. A tisztviselők és a rendőrség részéről nem érkezett észrevétel.
„Elkísértem anyámat, aki csak azért akart szavazni, hogy emlékeztesse a hatóságokat a tavalyi szigorításra” – mondta a lánya, aki a keresztnevét Zohrehnek adta. Édesanyja egy viszonylag mérsékelt indulásra szavazott a körzetükben, míg Zohreh nem volt hajlandó szavazni.
Egy teheráni egyetemista, aki Ali néven adta a nevét, azt mondta a CBS Newsnak, hogy nem szavazna, mivel szerinte ez nem számít. Véleménye szerint a választás csak egy show volt, amelyet a rezsim azért szervezett, hogy megpróbálja meggyőzni a nemzetközi közösséget legitimitásáról.
Iránban nincsenek független professzionális közvélemény-kutató intézmények, így nem lehet pontosan meghatározni, hogy az emberek hány százaléka támogatja vagy elutasítja a közigazgatást.
Eközben erős biztonsági jelenlétet lehetett látni szerte a fővárosban, a főtereken és csomópontokon rendes és rohamelhárító rendőrök láthatók. Mintegy 200 000 biztonsági erőt vetettek be országszerte, amikor több mint 59 000 szavazóhelyiség nyílt meg. A hírek szerint további 1 millió ember indul a választásokon, ahol mintegy 85 millió ember él.
Becslések szerint a választókorú lakosság száma 61 millió.
A parlamenti mandátum négy évre szól, és öt helyet az iráni vallási kisebbségeknek tartanak fenn. A törvény értelmében a parlament felügyeli a végrehajtó hatalmat, szavaz a szerződésekről és kezel más kérdéseket. A gyakorlatban Iránban az abszolút hatalom a legfelsőbb vezetőé.
A keményvonalasok az elmúlt két évtizedben irányították a parlamentet – a „Halál Amerikára” énekek gyakran hallatszottak a padlóról.
Mohammad Bagher Qalibaf parlamenti elnök, a Forradalmi Gárda volt tábornoka, aki 1999-ben támogatta az iráni egyetemisták elleni erőszakos fellépést, vezetésével a törvényhozás 2020-ban előterjesztett egy törvényjavaslatot, amely jelentősen megnyirbálta Teherán együttműködését az ENSZ nukleáris felügyeletével, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel.
Ezt követte Donald Trump akkori elnök, amikor Amerika 2018-ban egyoldalúan kilépett a világhatalmakkal kötött iráni nukleáris megállapodásból – ez a cselekedet évekig tartó feszültséget váltott ki a Közel-Keleten. Irán elegendő uránt dúsít rekord tisztaságú, hogy legyen elég üzemanyag „több” atomfegyverhez, ha úgy dönt.
Az utóbbi időben a parlament a környező kérdésekre összpontosított Irán kötelező fejfedése vagy hidzsábnőknek 2022 után meghalt a rendőrség őrizetében lévő 22 éves Aminiamely országos tiltakozást váltott ki.
A tiltakozások gyorsan Irán papi uralkodóinak megdöntésére irányuló felhívásokká fajultak. Egy későbbi biztonsági támadást megöltek több mint 500 embert, több mint 22 000-et őrizetbe vettek.
A hatóságok hat órával meghosszabbították a szavazás idejét, helyi idő szerint éjfélkor bezárták a szavazóhelyiségeket. Az első választási eredmények már szombaton várhatók.