Hongkong új biztonsági törvény terve tovább mélyíti a polgári szabadságjogok csorbulásával kapcsolatos félelmeket

HONGKONG — Miközben Hongkong egy új nemzetbiztonsági törvény elfogadása felé halad, négy évvel azután, hogy Peking hasonló törvényt vezetett be, amely eltüntette a félig autonóm kínai városban az ellenvéleményeket és a hangos demokráciapárti médiát, egyre terjednek az aggodalmak a város nemzetközi üzleti életében és médiájában. közösségek.

A kritikusok szerint a jogszabály a hongkongi jogrendszert egyre jobban hasonlítja majd a szárazföldi Kínáéhoz, de a kormány azzal érvel, hogy csak a hűtlen lakosok „kis kisebbségét” fogja érinteni.

A vállalkozások és az újságírók attól tartanak, hogy az államtitokra vonatkozó széles körű rendelkezések kriminalizálhatják mindennapi munkájukat.

Az Alaptörvény, a város minialkotmánya előírja, hogy egy saját fejlesztésű nemzetbiztonsági törvényt fogadjon el. Ám az ilyen törvény elfogadására irányuló korábbi erőfeszítéseket megbuktatta egy hatalmas tiltakozás, amely a polgári szabadságjogok csorbítására tett erőfeszítésnek tekintette, hogy Peking megígérte, hogy 50 évig érintetlen marad az egykori brit gyarmaton, miután 1997-ben visszatért a kínai uralom alá.

A várost 2019-ben megrengető, egy évnyi demokráciapárti tiltakozást követően azonban Kína uralkodói kemény intézkedéseket hoztak az ellenőrzés bevezetésére.

A 2020-as pekingi nemzetbiztonsági törvény értelmében a város számos vezető aktivistáját letartóztatták, mások pedig külföldre menekültek. Több énekes médiát bezártak. A pandémia utáni időszakban jelentős tiltakozások hiányoztak a városban.

Ez a törvény a politikailag aktív hongkongiakat célozta, de a vállalkozások és az újságírók attól tartanak, hogy a helyi törvény több szárazföldi típusú megfigyelést és cenzúrát hozhat Hongkongba.

A város számos vállalata aggódik amiatt, hogy az új törvény hogyan befolyásolhatja a gazdasági adatok kezelését vagy a kizárólagos kutatásokat – mondta George Chen, a The Asia Group amerikai politikai tanácsadó cég hongkongi ügyvezető igazgatója.

Egy nyilvános konzultációs dokumentum büntetőeljárás megindítását javasolta államtitkok jogosulatlan felfedése miatt, megismételve a titkok Kínában használt tág meghatározását, amely többek között a gazdasági, társadalmi és technológiai fejlődésre is kiterjed.

Tavaly a kínai hatóságok razziát tartottak a Capvision tanácsadó cég és a Mintz Group vállalati átvilágítással foglalkozó cég szárazföldi Kínában az érzékeny gazdasági adatokat kezelő külföldi vállalkozások elleni fellépés részeként. Egy japán gyógyszergyár alkalmazottját is őrizetbe vették kémkedés vádjával.

Az Associated Press kérdéseire válaszolva a kormány egy e-mailben közölte, hogy a jogszabály „a nemzetbiztonságot veszélyeztető emberek rendkívül kis kisebbségét célozza”, és ragaszkodik ahhoz, hogy a normális üzletemberek, magánszemélyek, szervezetek és a médiaszektor „akaratlanul ne sértse meg törvény.”

Hozzátette, hogy olyan országokban, mint Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és Kanadában is vannak államtitkokra vonatkozó törvények, amelyek a hagyományos biztonsági területeken túlmutató érzékeny információkat is lefednek, feltéve, hogy azok jogosulatlan nyilvánosságra hozatala veszélyeztetheti a nemzetbiztonságot.

Nem világos, hogy a kormány mikor terjeszti elő a törvényjavaslatot. Az egyhónapos nyilvános véleménynyilvánítási időszak szerdán ér véget, és a kormány bejelentette, hogy még idén el kívánja fogadni a törvényt. Mivel a törvényhozás zsúfolásig megtelt pekingi hűségesekkel a választási átalakítást követően, ez várhatóan könnyen el fog múlni.

Johannes Hack, a Hongkongi Német Kereskedelmi Kamara elnöke azt mondta az Associated Pressnek, hogy az új törvény megváltoztathatja azt, ahogyan az emberek látják a város státuszát Kínában. Peking évtizedeken át lehetővé tette a városnak, hogy fenntartsa a jogállamiságot és a polgári szabadságjogokat az „egy ország, két rendszer” elnevezésű politika szerint.

Az államtitok új meghatározása – mondta egy e-mailben – „erősítheti azt a felfogást, hogy Hongkong különleges státuszának „egy ország” aspektusa jobban fókuszál, mint a „két rendszer”.

„Ahhoz, hogy Hongkong sajátos üzleti előnyt tudjon felmutatni a szárazfölddel szemben, a két rendszerrész azonban nagyon fontos. Hongkongnak véleményünk szerint másnak kellene lennie „tényben és érzésben”” – mondta Hack. Az államtitok „elég tág meghatározásának” való megfelelés költségei a vállalkozások számára is oda vezethetnek, hogy a befektetéseket máshová irányítják – tette hozzá.

A hongkongi Európai Kereskedelmi Kamara közölte, hogy nagy érdeklődéssel fogja tanulmányozni a konzultációt, az Amerikai Kereskedelmi Kamara pedig azt mondta, hogy továbbra is kikéri a tagok véleményét.

Az újságírók is tartanak az új törvény következményeitől.

A médiaszakemberek vezető csoportja, a Hong Kong Journalists Association a kormánynak benyújtott beadványában azt mondta, hogy minden tag, aki ebben a hónapban részt vett egy felmérésben, úgy érezte, az új törvény negatívan érintené a sajtószabadságot, és 90%-uk szerint a hatás jelentős lesz.

A szövetség szerint az államtitok tág és homályos meghatározása kihívást jelent az újságírók számára annak eldöntésében, hogy mi jelenthet veszélyt a nemzetbiztonságra, és ez elriaszthatja a sajtót a tudósításoktól.

A csoport aggodalmának adott hangot azon javaslat miatt is, amely szerint a nemzetbiztonságot szándékosan vagy gondatlanságból veszélyeztető „félrevezető nyilatkozat kibocsátására irányuló külföldi erőkkel való összejátszást” kémkedésnek tekintenék. Amerika Hangja, és alkalmazottai a „külső erők” közé sorolhatók.

Két helyi hírügynökség, amelyek a kormány kritikus tudósításairól ismertek, az Apple Daily és a Stand News már a 2020-as törvény miatt bezárásra kényszerültek, és a felső vezetést, köztük az Apple Daily kiadóját, Jimmy Lai-t is vád alá helyezték.

Az elmúlt hónapban a kormány tájékoztatta a diplomatákat, az üzleti vezetőket és a szakmai csoportokat, hogy eloszlassa aggályaikat. A tisztviselők gyakran hivatkoztak a kaotikus 2019-es utcai tüntetésekre, hogy szükség van az új törvényre.

John Lee hongkongi vezető korábban azt mondta, hogy a konzultációs időszakban benyújtott vélemények többsége az új törvényt támogatja.

Nehéz tudni, hogy a város jelenlegi politikai légkörében az átlagemberek hogyan vélekednek a törvényről. Bármilyen nagyobb tiltakozás gyakorlatilag lehetetlen a hidegrázó hatás miatt, miután a hatályos biztonsági törvényt bevezették. A javaslatokról számos vita zártkörűen zajlott, különböző szektorok és lakosok bevonásával. Egy demokráciapárti párt kedden rendőri felügyelet mellett rendezett kisebb léptékű tiltakozást a törvény ellen.

Chris Tang biztonsági miniszter határozottan védte a javasolt jogszabályt, elutasítva azokat az állításokat, amelyek szerint a törvény egyes részei a médiát célozzák.

Szerdán a nyugati kormányok is hangot adtak aggodalmuknak. Matthew Miller, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője elmondta, hogy az Egyesült Államok aggodalmát fejezi ki az államtitok és a külső beavatkozás javasolt meghatározása miatt, amely „a letartóztatástól és őrizetbe vételtől való félelem révén a nézeteltérés megszüntetésére használható”, valamint a törvények területen kívüli alkalmazására vonatkozó tervek miatt.

Kijelentette, hogy a készülő jogszabály súlyosbítja a pekingi törvényt, és egy új biztonsági törvény elfogadása homályosan meghatározott rendelkezésekkel és állítólagos területen kívüli kiterjedéssel tovább aláásná az „egy ország, két rendszer” keretet, és megsértené Kína nemzetközi kötelezettségvállalásait.

David Cameron brit külügyminiszter nyilatkozatában kijelentette, hogy a törvényjavaslatok negatív hatással lesznek a hongkongiak jogaik és szabadságaik gyakorlására. Arra kérte a kormányt, hogy gondolja át javaslatait, és folytasson „őszinte és érdemi konzultációt” a lakossággal.

A kínai külügyminisztérium hongkongi irodája tiltakozását fejezte ki Cameron és más politikusok megjegyzéseivel szemben, mondván, hogy azok beszennyezik a város hírnevét az emberi jogok, a szabadság és a jogállamiság terén. Azzal vádolta őket, hogy véleménynyilvánítás leple alatt hátsó szándékkal rágalmaznak, mondván, hogy ez a kettős mérce képmutató megjelenítése.

Michael Davis, az indiai OP Jindal Global University jogász és nemzetközi ügyek professzora azt mondta, hogy a törvény szövegének kétértelműségei a kifejezetten tiltottakon túl is terjeszthetik a félelmet. Ha a törvények homályosak, azt mondta, a közvélemény nem tudja, mit tiltanak, amíg valaki ellen nem indul eljárás.

A konzultációs dokumentum jelezte, hogy a hongkongi kormány szinte teljes egészében át kívánja venni a Kínában alkalmazott messzemenő nemzetbiztonsági koncepciókat – mondta.

A tisztségviselők ígéretet tettek arra, hogy a végső törvényjavaslatot pontosabban meghatározzák a bűncselekmények elemeire és szankcióira, és azt mondták, hogy fontolóra veszik a közérdekű védekezés kiegészítését.