A nyugat-balkáni vezetők ígéretet tesznek arra, hogy felgyorsítják az EU növekedési tervének reformját
TIRANA, Albánia — A nyugat-balkáni országok vezetői csütörtökön megállapodtak a regionális együttműködés felgyorsításáról, hogy jobban részesülhessenek az Európai Unió új pénzügyi segélytervéből, amely elősegíti a tagsághoz vezető gyorsabb utat.
Brüsszel terve szerint a következő három évben 6 milliárd eurót (körülbelül 6,5 milliárd dollárt) küldenek a balkáni államoknak annak érdekében, hogy a következő évtizedben megduplázzák a régió gazdaságát, és felgyorsítsák a blokkhoz való csatlakozásra tett erőfeszítéseiket. Ez a támogatás olyan reformoktól függ, amelyek összhangba hozzák a gazdaságukat az uniós szabályokkal.
A balkáni vezetők üdvözölték a tervet, de a reformprogram végrehajtása kihívást jelent.
A tiranai csúcstalálkozó házigazdája, Edi Rama albán miniszterelnök az új növekedési tervet „egy barátságos és nyílt eszmecsere igazán biztató eredményének” nevezte.
„Az új lehetőség, hogy ez az out-of-the box terv nemcsak elismerését jelenti az EU-nak azon több évtizedes erőfeszítéseinknek, hogy közös jövőt építsünk a múlt vad szelei ellen, hanem arra is kihívást jelent, hogy megmutassuk, készek vagyunk egy közös európai sors” – mondta megnyitó beszédében.
A régió hat országa – Albánia, Bosznia, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia – a tagfelvételi kérelmek benyújtásának különböző szakaszában van, de a lakosságot csalódottan tartja a folyamat lassú üteme. Horvátország volt az utolsó EU-tagország, amelyet 2013-ban vettek fel.
Varhelyi Olivér, az EU bővítési biztosa elmondta, hogy az Európai Bizottság célja felére csökkenteni az új „ambiciózus” terv végrehajtási idejét.
Varhelyi újságíróknak elmondta: a nyugat-balkáni országok megállapodtak abban, hogy ebben az évben konkrét lépéseket tesznek, például egységesítik pénzügyi szabályozásukat. Rama szerint a banki tranzakciós költségek hatszor magasabbak a régió országaiban, és az új szabályok félmilliárd eurót (540 millió dollárt) takarítanak meg.
A hat ország kötelezettséget vállalt arra is, hogy módosítja a vámszabályokat, és közös határátkelőhelyeket hoz létre, mint az EU-tagállamok.
Célul tűzték ki továbbá az ipari kutatás-fejlesztési központok elindítását, valamint ingyenes Wi-Fi nyilvános helyekre történő telepítését.
„De ahhoz, hogy ez előre menjen, a régiónak is előre kell lépnie, és ez azt jelenti, hogy végre kell hajtani azokat a reformokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ez a terv működőképes és működőképes legyen” – mondta Varhelyi.
A csütörtöki ülésen jelen volt Aleksandar Vučić szerb elnök, Talat Xhaferi észak-macedón miniszterelnök és Borjana Kristo, a Bosznia-Hercegovina Minisztertanácsának vezetője. Albin Kurti koszovói miniszterelnök online üzenet küldését tervezte. Montenegróból nem volt képviselő.
Varhelyit vezető bizottsági tisztviselők és nemzetközi pénzintézetek képviselői kísérték el.
Rama szerint a kétoldalú vitáknak nem szabad beavatkozniuk a növekedési terv végrehajtásába.
Szerbia nem ismerte el Koszovó 2008-as függetlenségét, és a közöttük kialakult közelmúltbeli feszültségek aggodalmat váltottak ki a nyugati hatalmak körében. Mindketten azt mondták, hogy csatlakozni szeretnének az EU-hoz, de a blokk arra figyelmeztetett, hogy a kompromisszum megtagadása veszélyezteti csatlakozási esélyeiket.
___
Kövesse Llazar Seminit itt: