– Nehéz férfit találni. Az ország, ahol a legalacsonyabb a születési arány. Miért félnek a nők anyává válni?

A szerdán közzétett adatok szerint a születési ráta további 8%-kal, 0,72-re csökkent 2023-ban.

Ez arra vonatkozik, hogy egy nőnek élete során várhatóan hány gyermeke lesz. Ahhoz, hogy a népesség állandó maradjon, ennek a számnak 2,1-nek kell lennie. Ha ez a tendencia folytatódik, 2100-ra várhatóan felére csökken Korea lakossága.

Országos vészhelyzet

Globálisan a fejlett országokban tapasztalható a születési ráta csökkenése, de egyik sem olyan extrém módon, mint Dél-Koreában.

A vetületei komorak. 50 év felett felére csökken a munkaképes korúak száma, 58 százalékkal csökken a kötelező katonai szolgálatban részt vevők száma, és a lakosság közel fele 65 év feletti lesz.

Ez annyira rossz az ország gazdaságának, nyugdíjpénztárának és biztonságának, hogy a politikusok „nemzeti vészhelyzetnek” nyilvánították.

Majdnem 20 éven keresztül az egymást követő kormányok pénzt áldoztak a problémára – egészen pontosan 379,8 billió KRW-t (286 milliárd dollárt; 226 milliárd fontot).

A gyerekes párokat elárasztják a pénzek, a havi pótléktól a támogatott lakhatásig és az ingyenes taxikig. A kórházi számlákat és még az IVF-kezelést is fedezik, de csak házasok esetében.

Az ilyen pénzügyi ösztönzők nem váltak be, ezért a politikusok „kreatívabb” megoldásokat keresnek, például dadákat alkalmaznak Délkelet-Ázsiából, akiknek a minimálbér alatt fizetnek, és mentesítik a férfiakat a katonai szolgálat alól, ha 30 éves koruk előtt három gyermekük születik.

Nem meglepő módon a politikusokat azzal vádolják, hogy nem hallgatták meg a fiatalokat, különösen a nőket szükségleteikről és a gyermekvállalás melletti döntésük okairól.

Yejin úgy döntött, hogy egyedül él a 20-as éveiben, és szembeszállt a társadalmi normákkal Koreában. Az egyedülállóságot nagyrészt átmeneti szakasznak tekintik az ember életében. Aztán öt évvel ezelőtt úgy döntött, hogy nem megy férjhez, és nem vállal gyereket.

„Nehéz olyan férfit találni, akivel elmennék Koreában. Olyan, aki egyenlően osztja meg a házimunkát és a gyermekgondozást. A gyermekeiket egyedül nevelő nőket keményen ítélik meg” – mondta.

2022-ben Dél-Koreában a születések mindössze 2%-a történt házasságon kívül.

A munka örök körforgása

Ehelyett Yejin úgy döntött, hogy a tévés karrierjére összpontosít, ami állítása szerint amúgy sem hagy elég időt a gyereknevelésre. A koreai munkaidő köztudottan hosszú.

Yejinnek hagyományos 9-től 6-ig a munkája (koreai megfelelője a 9-5-ös órarendnek), de azt mondja, általában csak este 8-kor hagyja el az irodát, és ezen felül túlóráznia kell. Ha hazajött, már csak arra van ideje, hogy kitakarítsa a házat, vagy lefekvés előtt edzeni.

„Szeretem a munkámat, rengeteg kiteljesedést jelent számomra, de Koreában dolgozni nehéz. Ön beleragadt a munka örökös körforgásába – mondta a nő.

A nőket a munkahelyükről kényszerítették ki, miután anyává váltak

Yejin szerint a szabadidődben is nyomás nehezedik a tanulásra, hogy jobban dolgozhass: „A koreaiak mentalitása szerint ha nem dolgozol folyamatosan az önfejlesztésen, lemaradsz és vesztes leszel.

Ez a félelem kétszer olyan kemény munkára késztet bennünket. Néha hétvégén elmegyek infúziót kapni, csak hogy legyen elég energiám ahhoz, hogy hétfőn visszamenjek dolgozni.”

Ő is osztja ugyanazt a félelmet, mint sok dél-koreai nő, hogy ha szabadságot venne ki a gyermekvállalásra, nem tudna visszatérni a munkahelyére.

„A vállalatok implicit nyomást gyakorolnak arra, hogy ha gyermekeink születnek, el kell hagynunk a munkahelyünket. Ez történt a húgommal” – mondta a nő.

Egy 28 éves, humánerőforrással foglalkozó nő elmondta, hogy látott már olyan embereket, akiket kikényszerítettek állásukból vagy megtagadtak előléptetést a szülési szabadság után, ami elég volt ahhoz, hogy meggyőzze arról, hogy soha többé nem akar gyereket.

Mind a férfiak, mind a nők jogosultak egy év szabadságra gyermekük életének első nyolc évében.

2022-ben azonban az újdonsült apáknak csak 7%-a használta ki szabadságának egy részét, szemben a friss anyák 70%-ával.

A koreai nők rendelkeznek a legmagasabb iskolai végzettséggel, ugyanakkor az országban a legnagyobb a nemek közötti bérszakadék, és az átlagosnál magasabb a munkanélküli nők aránya a férfiakhoz képest.