A vidéki szülővárosokba visszaköltöző migránsok Thaiföld gazdasági betegségeinek újabb tünete

Thaiföld gazdasága jelentős változásokon megy keresztül, és a lefelé tartó spirál baljós jelei mutatkoznak. Az ország az 1997-1998-as ázsiai pénzügyi válság óta lassú növekedéssel küzd, miután közel egy évtizeden át „tigris” gazdaság volt.

A politikai válságok sorozata mellett az ország számos más kudarccal is szembesült, például a 2008-as globális pénzügyi válsággal, a 2011-es pusztító árvizekkel és a közelmúltban a COVID-19-vel.

Megfigyelték, hogy amikor gazdasági válság van, a városi bevándorlók hajlamosak visszatérni falvaik biztonságába.

Az ismétlődő válságok azonban súlyos gazdasági terheket róttak az alacsonyabb jövedelmű csoportokba tartozó emberekre, akiket az oktatás alacsonyabb szintje vagy rossz minősége már így is fogyatékkal él.

„A nagyvárosokban, például Bangkokban élő migránsok visszaköltöztek szülővárosaikba, mivel nem látnak ígéretes jövőt (a városban)” – mondta Nipon Poapongsakorn, a Thaiföldi Fejlesztési Kutatóintézet kiváló munkatársa, aki a migrációs mintákat tanulmányozó kutatócsoportot vezetett. 1967 óta, és megvizsgálta annak okait, hogy miért költözik vissza több migráns vidéki területére.

Jelenleg a vidékre visszaköltözők száma meghaladja a nagyvárosokba álláskereséssel költözőkét.

Vannak kulturális tényezők is, amelyek befolyásolják a bevándorlókat és az elégséges gazdaság filozófiáját, ami arra készteti őket, hogy a falvaikat olyan helynek tekintsék, ahová vissza kell térniük, nem pedig olyan helynek, ahol el kell hagyniuk.

A vidéki területekről érkező emberek az iskola vagy főiskola befejezése után fiatalon Bangkokba költöznek, hogy jobban fizető állást keressenek, ahelyett, hogy alacsonyabb jövedelmű farmokon dolgoznának.

Vagy nem találtak jó munkát a falvakhoz közeli másod- vagy harmadrendű tartományokban.

Míg a gyárak átköltöztek az északkeleti régióba, például ruházati és cipőipari üzemek, valamint élelmiszer-feldolgozó üzemek, csak rosszul fizetett állásokat kínálnak.

Ráadásul a legtöbb thaiföldi gyártónak nem sikerült korszerűsítenie a termelést, vagy nem tért át a modern iparágakra, és a bizonyítékok azt mutatják, hogy legtöbbjük nem tud feljebb lépni az értékláncban – állítja a Nipon.

Amikor a bevándorlók idősödnek vagy elérik nyugdíjkorhatárukat, sokuk számára nehézséget okoz, hogy folyamatosan Bangkokban tartózkodjanak a magas megélhetési költségek miatt, vagy képességeik nem felelnek meg a piaci keresletnek.

Közülük átlagosan ötből négy tervezi, hogy nyugdíjas korhatár elérése előtt visszaköltözik vidéki szülővárosába.

A főiskolai végzettséggel rendelkező migránsok visszatérő száma valamivel alacsonyabb, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűeké, mivel a felsőoktatási csoportba tartozók megfelelő jövedelmet tudnak keresni a nagyvárosi élethez – derül ki a tanulmányból.

A vidéki városokba visszaköltözők fele régi szüleiről szeretne gondoskodni, és többségük nő. Egynegyede visszaköltözik, hogy földörökséget kapjon.

Sokan nem rendelkeznek munkahelyi biztonsággal, mivel ideiglenes állásokra támaszkodnak, vagy gyárakban dolgoznak.

Amikor a gyárak bezárják működésüket, ezek a dolgozók nem tudnak új állást találni.

Körülbelül egyharmada pedig váratlan eseményeken keresztül személyes életválságot él át, ami anyagilag megterheli őket.

Kis földbirtokok

Egy ideális gazdasági modellben több embernek kellene kimozdulnia a mezőgazdasági szektorból, és a magasabb jövedelmet biztosító feldolgozóiparban és szolgáltatásokban kellene elhelyezkednie.

Ha ez megtörténik, a mezőgazdasági szektorban dolgozók száma kevesebb lenne, és nagyobb üzemmérettel rendelkeznének. Ilyen fejlemény történt Európában.

De Thaiföld nem követi az európai mintát. Többen, akik korábban városokba vándoroltak, visszaköltöztek falvaikba, és most kisebb földterületeik vannak, különösen az északkeleti tartományokban.

Egy 2023-as felmérés kimutatta, hogy a válaszadók körülbelül 40 százaléka rendelkezett 4 rai (0,64 hektár) alatti földterülettel, szemben a 2010-es felmérés 20 százalékával.

A Nipon szerint egy átlagos háztartás 19,69 rai földterülettel rendelkezett 2010-ben, de a földtulajdon 2019-ben 15,13 rajra esett vissza.

„A riasztó probléma az, hogy a vidéki területekről való kivándorlás lelassult, de a fordított vándorlás – azoké, akik visszamennek a falvakba – nőtt, ami a családonkénti termőföld-tulajdon kisebb méretéhez vezet.

Ez potenciálisan csonka mezőgazdasági átmenetet okozhat” – áll a tanulmányban.

A szegényeknek nincs sok választásuk; vagy visszaköltöznek szülővárosukba, izraeli farmokra mennek dolgozni, vagy Európában keresnek munkát – panaszolta Nipon.

A probléma egy része az, hogy a gazdasági fejlődés Bangkokra és a Keleti Gazdasági Folyosó néhány tartományára összpontosult.

Ezért az embereknek messze kell költözniük otthonuktól, hogy Bangkokban vagy a keleti tartományokban dolgozzanak.

Ha Thaiföld gazdasági fejlődése decentralizáltabb lett volna, az emberek szülővárosuk közelében dolgoztak volna.

Például az európai vagy japán kisvárosokban élők gyakran vonattal utaznak dolgozni a szomszédos nagyobb városokba – mondta Nipon.

Mik a megoldások?

A Pheu Thai Párt vezette koalíciós kormány ígéretet tett a mezőgazdasági szektor modernizálására, és azt ígéri, hogy négy éven belül akár háromszorosára növeli a gazdálkodók bevételét.

A Nipon pesszimista azzal kapcsolatban, hogy Pheu Thai teljesíteni tudja követelését, és elmagyarázza, hogy ez szinte lehetetlen, mivel minden gazdálkodónak csak egy kis földterülete van.

Ebben a helyzetben a technológia csak korlátozott mértékben javíthatja a gazdálkodók életét.

A kormány azon terve, hogy fejenként 10 000 baht összegű készpénzes osztalékot adjon a 16 év feletti thaiföldieknek 500 milliárd baht összköltséggel, csak rövid távú fogyasztásra szolgálna, hosszú távon nem segítene – mondta Nipon.

A megélhetési költségek támogatása, például az olcsóbb főzési gáz- és villanyszámla sem sokat segítene.

A megoldás az oktatás minőségének javítása lenne, ami segítené az embereket abban, hogy jobban fizető állást találjanak.
A kormánynak stratégiákkal és politikákkal kell rendelkeznie a regionális fejlődés előmozdítására.

Nipon szerint adó- és egyéb ösztönzőket kell kínálni a magánbefektetések vonzása érdekében a tartományok egy csoportjában.

A Thai PBS World’s Business Desktől