Mit lehet tudni, hogy Finnországból visszatértek irakiak Irakba?
Tavaly Irak is elkezdett együttműködni a finn hatóságokkal azon irakiak kitoloncolása terén, akik a negatív menedékjogról vagy tartózkodási engedélyről szóló határozatot követően tiltakoznak a visszatérésük ellen. Hivatalosan Irak tagadja, hogy elnézné a nem bûnözõk kényszerû visszatérését, de a gyakorlatban ma már dokumentumokat szervez és befogadja állampolgárait.
Hogyan rendeződik tehát a hazatért emberek élete?
Finnországban 2015-től 2023-ig Harith Aldulaim Whatsapp-üzenet írása a kurdisztáni Erbilből. A HS finn-irakiak révén vette fel vele a kapcsolatot.
A rendőrség 2023 végén távolította el Aldulaimot Finnországból. A Turkish Airlines menetrend szerinti járatának első visszatérését Aldulaim ellenkezése szakította meg. Végül egy kis repülőgépen küldték vissza, amely másokat vitt Bagdadba.
Aldulaim nem Kurdisztánból származik, de oda akart menni, mert az autonóm régió biztonságosabb, mint Irak többi része. A területre való belépéskor regisztrálnia kellett és letelepedési engedélyt kellett kérnie, amelyet kéthavonta meg kell újítani.
Kérésre videót forgat a szállásáról. Építkezéshez kapcsolódik. A hely eszközök tárolására szolgál, és emeletes ágyak vannak.
A HS nem tudja ellenőrizni, hogy a történetben szereplő interjúalanyok mit mondtak az Irakba való visszatérésük utáni állapotaikról. Aldulaim azonban képet küld magáról a fogadóban. Érdekel, hogy a kiadványnak nem lesznek-e számára kellemetlen következményei, de úgy gondolja, hogy már semmi sem segíti, nem befolyásolja. Az üzenetek kétségbeesést fejeznek ki.
„Elvesztettem az életem. Sok évet veszítettem Finnországban.”
Aldulaiminak van házastársa Finnországban. Nem házasok.
„Már megint megpróbálok kiszabadulni Irakból. A menekülési módot keresem” – mondja Abdulaim.
Harith Aldulaim szerint nem mehet el szülővárosába, mert meggyűlik a baja az ottani törzsi vezetőkkel. Aldulaim szerint az okok vallásiak. Kilépett az iszlámból. Ennek alapján menedékjogot kért.
Finnországban a Finn Bevándorlási Szolgálat dönt a védelemről, a tartózkodási engedélyekről és az átalakításokról. Egy személy nem küldhető vissza olyan területre, ahol halálbüntetéssel, kínzással, üldöztetéssel vagy más embertelen vagy megalázó bánásmóddal fenyegetik. A Migrről azt mondják, hogy nem figyeli az „egyéni hazatérők helyzetét”.
A visszavonó döntés a címzetteknek maguknak kell elhagyniuk az országot a határidőn belül. Az utazási jegyek fizetősek, a visszailleszkedésért pénzt is kaphat.
Aldulaim azt mondja, 200 eurót kapott a bagdadi repülőtéren, és egy papírt, amely egy szervezetről szólt, amelytől további támogatást kaphat. Például az IOM Nemzetközi Migrációs Szervezet Bagdadban működik. Aldulaim azt állítja, hogy továbbra sem kapott további segítséget.
Több megtérni már régóta Európában van. Harith Aldulaim 2015-ben hagyta el Irakot, amikor több tízezer iraki menekült Európába. A szélsőségesen iszlamista ISIS által meghirdetett kalifátus ekkor volt a legkiterjedtebb.
2014 augusztusában az Iszlám Állam Irak kurdisztáni oldalán lévő városokat is megtámadta, majd nem sokkal ezután az Egyesült Államok vezette koalíció légicsapásokat kezdett az ISIS ellen. Irak miniszterelnöke Haider al-Abadi öt évvel később, 2019 decemberében az ISIS vereséget szenvedett.
Irak nagy olajtartalékokkal rendelkezik, de alacsonyabb, közepes jövedelmű ország. A gazdaság és a társadalom fejletlen. A biztonsági helyzet továbbra is gyenge, és fennáll a szabotázs és terrortámadás veszélye – értékeli a finn külügyminisztérium.
Olvass tovább: Irakban több tucat USA-ellenes síita csoport működik – legálisan
HS – mondta vasárnap, február 25-én az iraki Khalil teherautója a fájdalmas visszatéréstől Finnországból Irakba. Rekan Khalil szintén 2015-ben érkezett Finnországba.
Olvass tovább: Rekan Khalil, akit erőszakkal visszavittek Irakba, azt állítja, hogy a finn rendőrség megverte – „elképzelhetetlen” – válaszolta a rendőrségi kormány, amíg meg nem látta a videót.
Khalil akkor a terrorfenyegetéssel indokolta menedékjog iránti igényét, ami politikai véleményének volt a következménye. Migri valósnak értékelte a fenyegetést Khalil szülőföldjén, de kijelentette, hogy Khalil máshol is élhet Irakban.
Most Rekan Khalil is Erbilben van. Erbil közeléből származik.
Khalil azt mondja, hogy visszatérése után két napig fogva tartották a bagdadi repülőtéren. Elmondása szerint az iraki hatóságok bejelentették, hogy mindaddig őrizetben marad, amíg valaki a családjából nem igazolja személyazonosságát. Az iraki finnországi nagykövetség megszervezte úti okmányait, de most nincs útlevele.
Khalilnak Erbilben vannak a szülei, akik segítséget kértek a kiszabadításához. Erbilben a biztonsági rendőrség kihallgatta.
„Nem tartozom ehhez a társadalomhoz” – mondja telefonon Erbilből. A biztonsága érdekében nem akarja lefényképezni a környezetét.
Khalil azt mondja, hogy az apja köztisztviselő, de apja nem tudja sokáig eltartani. Kurdisztánban 2014 óta nem tudják rendesen kifizetni a közszféra fizetéseit.
Khalil azt mondja, próbál munkát találni.
„Rossz a helyzet. Csoda lenne, ha találnék munkát. Nagyon rossz a gazdasági helyzet.”
Azt mondja, még mindig fáj. Azt is mondja, hogy lenne neki állásajánlat Finnországban.
iraki férfi név szerint Saif decemberben közzétett egy videó-összeállítást a Tiktokon, amelyben azt állítják, hogy Khalil Finnországból való eltávolításával kapcsolatban rendőri erőszakot követtek el.
Saif a hazatérők ügyét népszerűsítő aktivista, akivel az iraki média is interjút készít.
A HS utolérte Saifot a Tiktokon. Telefonon válaszolt a kérdésekre. Nem hajlandó megadni vezetéknevét vagy tartózkodási helyét, mert félti a biztonságát. 2015-ben elhagyta Irakot is. Tavaly tért vissza Svédországból.
Saif azt mondja, hogy tartja a kapcsolatot sokakkal, akik visszatértek Irakba. Még ha „a biztonsági rendőrség nem tartóztatja le a visszatérőket, nincsenek biztonságban. Félkatonai csoportok, törzsek vagy mások megtorlást akarhatnak” – mondja.
Sok hazatérő csalódott, hogy végül nem voltak emberséges életkörülményeik ilyen jó hírnévvel rendelkező Európában.
Saif becslése szerint azoknak a fele, akik ellene térnek vissza Irakba, ismét elhagyja az országot. Kurdisztánt is Irakon kívülinek tartja, mert más irakiaknak tartózkodási engedélyre és jó kapcsolatra van szükségük a helyiekkel ahhoz, hogy ott éljenek.
A hazatérők egy része Jordániába megy.
Sokan még mindig ott akarnak élni, ahol visszatérésük előtt éltek.
