A WTO-tagországok Abu-Dzabiban találkozója a filmek, zenék és játékok online kereskedelmének adómentessége terítéken van.
Genf — A múlt század vége és a web korai napjai óta a digitális médiaszolgáltatók, mint a Netflix és a Spotify, szabad belépőt kaptak az interneten keresztül határokon át szállított filmekre, videojátékokra és zenékre kivetett nemzetközi adók tekintetében.
Most azonban a kérdésben kialakult globális konszenzus kezd megrepedni.
Miközben a Kereskedelmi Világszervezet hétfőn nyitja meg legutóbbi, félévente megrendezett miniszteri találkozóját, az e-kereskedelmi termékekre kivetett, 1998 óta szinte automatikusan megújuló, hosszú távú moratóriuma minden eddiginél nagyobb nyomás alá kerül.
Ezen a héten Abu-Dzabiban a WTO 164 tagállama számos kulcsfontosságú kérdéssel foglalkozik: a túlhalászást ösztönző támogatásokkal. Reformok a mezőgazdasági piacok igazságosabbá és környezetbarátabbá tétele érdekében. És a genfi székhelyű kereskedelmi szervezet országok közötti vitarendezési rendszerének újjáélesztésére irányuló erőfeszítések.
Ezek mindegyike magas megrendelés, de az e-kereskedelmi kötelezettségekre vonatkozó moratórium talán a legfontosabb. Ez inkább az „elektronikus átvitelekre” – zenére, filmekre, videojátékokra és hasonlókra – összpontosít, mint a fizikai árukra. A szabálykönyv azonban nem világos az érintett termékek teljes körére vonatkozóan.
„Ez nagyon fontos vállalkozások milliói számára, különösen a kis- és középvállalkozások számára” – mondta Ngozi Okonjo-Iweala, a WTO főigazgatója. „Néhány tag úgy véli, hogy ezt ki kell terjeszteni és állandóvá kell tenni. Mások úgy vélik… megvannak az okai annak, hogy miért nem kellene.”
„Ezért volt vita, és remélhetőleg – mivel sok ember életét érinti – reméljük, hogy a miniszterek képesek lesznek meghozni a megfelelő döntést” – mondta nemrég újságíróknak.
A WTO szabályai szerint a fontosabb döntésekhez konszenzusra van szükség. Az e-kereskedelmi moratórium nem léphet túl automatikusan. Az országoknak aktívan a meghosszabbítás mellett kell szavazniuk.
Négy javaslat van terítéken: kettő a vámfelfüggesztést hosszabbítaná meg. Kettő – külön bemutatva Dél-Afrika és India, két ország, amely erősen szorgalmazza érdekeit a WTO-ban – nem tenné.
A támogatók szerint a moratórium a fogyasztók javát szolgálja azáltal, hogy segít csökkenteni a költségeket, és elősegíti a digitális szolgáltatások szélesebb körű elterjedését a gazdag és szegény országokban egyaránt.
A kritikusok szerint ez megfosztja a fejlődő országok adósságokkal terhelt kormányait az adóbevételektől, bár vita folyik arról, hogy mennyit nyerhetne az államkassza.
Maga a WTO azt állítja, hogy átlagosan a potenciális veszteség kevesebb, mint a teljes kormányzati bevétel 1%-ának egyharmada.
A tét nagy. A decemberben közzétett WTO-jelentés szerint a „digitálisan nyújtott szolgáltatások” export értéke több mint 8%-kal nőtt 2005-ről 2022-re, ami magasabb, mint az áruexport (5,6%) és az egyéb szolgáltatások exportja (4,2%).
A növekedés azonban egyenetlen volt. A legtöbb fejlődő ország nem rendelkezik olyan kiterjedt digitális hálózatokkal, mint a gazdag világban. Ezek az országok kevésbé látják szükségét a moratórium meghosszabbítására – és szükség esetén adóbevételre tehetnek szert, ha véget ér.
Dél-Afrika javaslata, amely a moratórium megszüntetését célozza, egy alap létrehozását szorgalmazza, amely önkéntes hozzájárulásokat fogadhatna a „digitális szakadék áthidalására”. Ezenkívül „vezető platformokat” kíván megkövetelni a „történelmileg hátrányos helyzetű” kis- és középvállalkozások népszerűsítésére.
Az ipar, legalábbis az Egyesült Államokban, keményen szorgalmazza a moratórium meghosszabbítását. Február 13-án a Biden adminisztráció tisztviselőinek írt levelében csaknem két tucat iparági csoport, köztük a Motion Picture Association, az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamara és az Entertainment Software Association – egy videojáték-ipari csoport – sürgette az Egyesült Államokat, hogy adjon „teljes támogatás” megújítására.
„A moratórium valamennyi WTO-tagjára érvényes többoldalú meghosszabbításán kívül bármi más elfogadása megnyitná az ajtót új vámok és a kapcsolódó határokon átnyúló korlátozások bevezetése előtt, amelyek az egész gazdaságban kárt okoznának az amerikai munkavállalóknak az iparágakban” – áll a levélben. .
Az összeomlás „jelentős csapást mérne a WTO hitelességére és tartósságára”, és ez lenne az első alkalom, amikor tagjai „a szabályokon változtattak, hogy jelentősen megnehezítsék a kereskedelem lebonyolítását” – írták a csoportok, amelyek szerint tagjaik között vállalatok is találhatók. amelyek összesen több mint 100 millió munkavállalót foglalkoztatnak.