Egy mexikói lelőhelyen dolgozó régészek ősi koponyákat és csontokat találtak egymásra rakva, bepillantást engedve egyes temetések végrehajtásának gyakorlatába a régióban és a korszakban – közölték tisztviselők.
A felfedezést Pozo de Ibarrában, Jalisco állam kisvárosában tették. Az Országos Antropológiai és Történeti Intézet, egy kormányhivatal munkatársai egy egészségügyi szennyvízhálózat kiépítését figyelték meg, hogy megvédjék a projekt során esetlegesen fellelhető kulturális tárgyakat, az INAH – áll egy sajtóközleményben.
A munka során a régészek egy temetkezési rendszert fedeztek fel, ahol egy sor csontot gondosan elrendeztek. A hosszú csontokat, például a sípcsontokat és a combcsontokat a rendszer egyik részében helyezték el, míg a koponyákat egy másik területen. Néhány koponyát még egymásra is raktak.
Az INAH szerint a kutatók összesen legalább hét teljes koponyát találtak, amelyek valószínűleg egy férfi egyedhez tartoznak. Ezek az egyének mind különböző korúak voltak, és némelyik koponyán koponyamódosulás látható, egy olyan társadalmi gyakorlat, amelyben a koponyát esztétikai célból egy bizonyos módon formálták – közölte az intézet.
A régészeknek sikerült megállapítaniuk, hogy a csontokat azután helyezték el ezekben a mintákban, miután csontvázasodtak, ami az INAH szerint „összetett temetkezési rendszerre” utal. Az összes csontot egyszerre temették el.
Nem világos, hogy miért így végezték volna el a temetést – közölte az INAH, megjegyezve, hogy ilyen típusú temetésre nincs példa. Az osztály azt javasolta, hogy a hét férfi egy családból származhatott, és a maradványokat egy településalapítási szertartás keretében temették el.
A gyakorlat az Amapa kulturális korszakra vezethető vissza, amely i.sz. 500-tól 800-ig vagy 850-ig terjedt. A helyszínen talált kerámiaedények és figurák segítettek a kutatóknak meghatározni az építkezés időkeretét.
A maradványokat megóvják és megőrzik további kutatásokhoz – közölte az INAH.
