Halad a vízerőmű projekt a Jiului Gorge Nemzeti Parkban, az Energiaügyi Minisztérium el akarja kezdeni a kisajátításokat / Szakértő: Nemcsak a környezet, hanem a jogállamiság szempontjából is aggasztó

A Jiului Gorge Nemzeti Park vízerőművi projektje annak ellenére halad előre, hogy több környezetvédelmi civil szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy ez pusztító hatással van a területre, és 33 000 ember írta alá az „Állítsuk meg a Jiului Gorge pusztítását” petíciót. A kormány a közelmúltban nyilvános vitára bocsátotta azt a határozattervezetet, amely a két vízerőmű építésének helyének jóváhagyását és a kisajátítási eljárás megindítását célozza.

A Jiului-szurdokFotó: Dreamstime.com / Szymon Bartosz

„A jelen normatív tervezettel az országos érdekű közmű kisajátítási folyosóját képező helyszín jóváhagyását kérik „A beruházás keretében a Dumitrai Vízerőmű és a Livezeni mikrovízerőmű Országos Villamosenergia-rendszerhez való csatlakozása. célkitűzés „A Jiu folyó vízenergia fejlesztése a Livezeni – Bumbești szektoron”, Gorj és Hunyad megyék, Aninoasa közigazgatási-területi egységeken belüli területek, Hunyad megye, kisajátítási eljárás megindítása minden magántulajdonban lévő épületre, magántulajdonban lévők jegyzékének jóváhagyása kisajátítási folyosó által érintett épületek. Ezzel egyidejűleg a projekt célja a kisajátító által becsült egyedi összegek biztosítása a nemzeti érdekű közmű kisajátítási folyosójának helyén található magántulajdonban lévő épületek kártalanításával kapcsolatban”.– derül ki a közvita tárgyát képező kormányhatározat-tervezet támogató jegyzetéből.

A kisajátítások értéke 30 408,50 lej, és az állami költségvetésből, az Energiaügyi Minisztériumon keresztül történik.

„E normatíva tervezet előmozdítása abból adódik, hogy növelni kell a Nemzeti Elektroenergetikai Rendszer (SEN) villamosenergia-termelési kapacitását a „A Jiu folyó vízenergia fejlesztése a Livezeni – Bumbeşti szektorban” beruházási cél megvalósításának felgyorsításával. Hunyad megye déli részén és Gorj megye északi részén a Livezeni és Bumbești települések közötti Jiu folyó szektorban elhelyezkedő cél, valamint a megtermelt villamos energia kiürítése az említett cél szintjén” – áll a projektben is.

Călin Dejeu: „A projekt folytatásának lépései aggasztóak”

Călin Dejeu biológus, a Természetvédelmi Területek Világbizottságának tagja és az „Állítsuk meg a Jiului Gorge pusztítását” petíció kezdeményezője szerint a projekt elpusztítja a természeti parkot.

• „A projekt folytatásának lépései nemcsak a környezet, hanem különösen a jogállamiság szempontjából is aggasztóak. Mert nálunk a jogerős bírósági határozatamely az EUB kötelező érvényű ítélkezési gyakorlatán alapul, amely ítélet nem hagy teret a projekt folytatásának.
• Így megállapítást nyert, hogy a projekt csak „azzal a feltétellel folytatható, hogy kizárják az élőhelyek károsodásának valószínűségét vagy kockázatát, vagy olyan fajokat érintő zavarokat, amelyek jelentős hatással lehetnek ezen irányelv célkitűzéseihez képest”.
• Illetve kizárni lehetetlen, hiszen a Környezetvédelmi Minisztérium irányítása alatt egy európai támogatással megvalósuló projektről készült tanulmányok a következőket állapították meg: „A park faunájában valószínűleg mélyreható változásokhoz vezető legfontosabb tényező amelyet a szurdok északi részén lévő gát építése képvisel . A gát használatba vétele esetén a jelenlegi szárazság tartós körülményei között gyakorlatilag megszűnik a Jiu azon képessége, hogy életképes vízi ökoszisztémákat tartson fenn a gát alatt…”
• A nemzeti park és az egymást átfedő Natura 2000 terület kezelésére irányuló tanulmányok az eredmények figyelmen kívül hagyása egyenértékű azzal, mintha a pénzeszközöket más célokra használnák fel, mint amelyekre azokat elkülönítették, azaz az európai források kijátszására” – magyarázta Dejeu.

Sőt, elmondja, hogy a kisajátítások kiváltásáról szóló kormányrendelet-tervezetnek azért is vannak törvényességi gondjai, mert a természeti parkokban lévő erdő- és mezőgazdasági területek rendeltetése nem változtatható meg.

„Még ha figyelmen kívül hagyjuk is a fentieket, a GD projekt súlyos, mert a kisajátított terület egy része a Defileul Jiului Nemzeti Parkból származó erdőterület, és a GEO 57/2007 szerint egy ilyen terület rendeltetési helyének megváltoztatása bűncselekmény. 52. cikk: Bűncselekménynek minősül, és 3 hónaptól 1 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy 30 000 lejtől 60 000 lejig terjedő pénzbírsággal büntetendő az alábbi cselekmények elkövetése (…) a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodásból végleges vagy ideiglenes kivonás a védett természeti területeken belüli területek körözése, kivéve a fenntartható fejlődési területeken található területeket, az 1. cikkben meghatározottaktól eltérő célokra. 27. bek. (1) a nemzetbiztonság biztosítása, az emberek és állatok biztonságának, egészségének biztosítása és a természeti katasztrófák megelőzése, vagy a tudományos kutatásra és a védett természeti terület megfelelő igazgatására irányuló célok érdekében” – magyarázta Dejeu.

A projekt 2004-ben kezdődött, 2017-ben pedig egyes civil szervezetek kérésére a bíróság véglegesen visszavonta az építési engedélyt.

A projekt története

A két Jiu-i vízerőművel kapcsolatos projekt ötlete a kommunista időszakban jelent meg, de elvetették. A 2000-es években a projektet újjáélesztették, és 2004-ben megkezdődtek az építési munkálatok. 2017-ben a környezetvédelmi civil szervezeteknek sikerült megsemmisíteniük az építési engedélyeket a bíróságon, éppen azzal az indokkal, hogy a natúrparkra gyakorolt ​​hatás pusztító.

A projekt 2022-ig blokkolva maradt, amikor is a kormány sürgősségi rendeletet adott ki, amellyel kilenc vízerőmű létesíthető védett természeti területeken/természeti parkokban anélkül, hogy a környezetre gyakorolt ​​hatás megállapítására irányuló eljárást lefolytatták volna, amely vélemény normális körülmények között lehetetlen. az ezekre a területekre gyakorolt ​​negatív hatás okától. Köztük a Jiului Gorge vízerőművei. A projektet a parlament elfogadta, és 2022 novemberében Klaus Iohannis államfő kihirdette a törvényt.

A Natura 2000 Románia Koalíciós Szövetsége a kihirdetés előtt 19 környezetvédelmi civil szervezet képviselői által aláírt nyílt levelet küldött, amelyben arra kérték az elnököt, hogy a kihirdetésre megküldött törvényt juttassa újra az Országgyűléshez. De minden eredmény nélkül.

„A 175/2022-es sürgősségi rendeletet azzal az indokkal adták ki, hogy a vízenergia-projekteket a REPowerEU-ból finanszírozzák, és azért, hogy ne veszítsenek európai pénzek. Az Európai Bizottság kérésére azonban a projektek kikerültek a REPowerEU fejezetből. Villamosenergia-termelési hiányra hivatkoztak, de időközben Románia nettó exportőrré vált, sőt vészjelzéseket adtak ki, hogy a többlettermelés felé tartunk. Tehát semmi okunk arra, hogy feláldozzuk a természetünket, hogy megcsonkítsunk 23 Natura 2000 területet, két nemzeti parkot, egy természeti parkot és egy Ramsari területet. Szárítsuk meg Jiul, Bratcu, Dumitra, Belareca, Zăbala, Bâsca Mică, Bălescu Mare, Porcu, Bâsculita, Patac, Bâsca Mare, Paltin, Casoca, Donca, Bistra, Gălăoaia Mică, Gălăoaia Mare, Răsteşadula, Răsteșadula, ” – áll a levélben.

A szurdokban található Jiu Románia természeti kereteinek lényeges eleme, és a Jiu mint nagy hegyi folyó eltűnése, az utolsó nagy hegyi folyó eltűnése, amely még mindig szabadon folyik a romániai Kárpátokban, nagymértékben befolyásolja Románia biodiverzitását, – áll a levélben.

A civil szervezetek képviselői azt mondják, hogy a Jiu-i vízierőmű már nem kivitelezhető az éghajlatváltozással összefüggésben.

• „Másrészt még a pénzügyi adatok is azt mutatják, hogy a „90%-os építkezésről” szóló állításoknak nincs köze a valósághoz. Általánosságban elmondható, hogy a Ceaușescu projekt a Jiului-szorosban abszolút veszteséges projekt, hiszen a Hidroelectrica hivatalosan is elismerte, mégpedig akkor, amikor nem tartotta szem előtt az ökológiai áramlás biztosítását és a klímaváltozások sem voltak olyan jelentősek, hogy 50-ben amortizálódjon. éves.
• Ilyesmibe csak az „fektet be”, aki a közpénzt gúnyolja. 75 millió euróból új, fenntartható, legális termelőegységek jöhetnek létre, amelyek összehasonlíthatatlanul több áramot, sőt gyorsabban fognak termelni, mint amennyire az anakronisztikus Jiului szárítási projekt képes lenne.
• Ezért az illegális munkálatok folytatása, legalább 75 millió euró bedobása a Jiului-szorosba, csak a potenciálisan csökkenti Románia energiatermelését” – áll a levélben.

„Nagy projektek, még megalomániák is, jellemzően ceausista, mind a kilenc vízerőmű. Némelyiküknél már megtervezték az alkotásokat. Ezek együttesen jelentik a legnagyobb természet elleni támadást a mai Európában, mivel 23 „Natura 2000” terület, két nemzeti park, egy natúrpark és egy RAMSAR terület megcsonkításával járnak. Teljesen tönkreteszik a folyó folyásait, de a hatás itt nem korlátozható, mert a Jiului-szorosban gyakorlatilag a szurdok összes ökoszisztémája a Jiului körül gravitál. Abban a pillanatban, amikor a Jiul eltűnik, és beönti a hatást, érezhető lesz. Egy nemzeti park egyik végétől a másikig való elpusztításáról van szó, ami még a harmadik világban is elképzelhetetlen” – magyarázta akkor Călin Dejeu biológus a HotNews.ro-nak.

Azt mondja, hogy gazdasági hatásuk elenyésző az általuk okozott környezeti károkon kívül.

„A gazdasági hozzájárulás nagyon szerény. A Gazdasági és Szociális Tanács, amikor negatív álláspontot adott, körülbelül 1%-ra becsülte az energiarendszerre gyakorolt ​​hatását, ami tehát jelentéktelen, de felbecsülhetetlen környezeti költségekkel és nagyon magas gazdasági költségekkel jár, mert ez kb. több millió euró, közpénz, kidobva. Ugyanabból a pénzből legális, fenntartható projekteket lehet megvalósítani, sokkal többet termelni” – magyarázta Dejeu.

Több mint 33 000 ember írt alá petíciót a Jiului-szurdok pusztulásának megakadályozására

A petíció „Állítsák meg a Jiului-szurdok pusztítását!” 6 éve kezdeményezte Călin Dejeu, hogy megmentse ezt a folyót és leállítsa a Jiu folyó vízerőmű építési munkáit a Livezeni – Bumbești szektorban, több mint 33 000 aláírást gyűjtött össze.

• „33 kilométernyi folyó fog eltűnni. Jiul a szurdok teljes hosszában emlékké válik. Helyét egy szánalmas vízcsepp veszi át a kövek között. 2016-ban 4 év szünet után újraindult a „munka” az országban az elmúlt 27 év legpusztítóbb természetvédelmi projektjén.
• A Jiului-szurdokot törvény védi, nemzeti parkká és Natura 2000 területté nyilvánították.
• A baljós projekt magában foglalja a Jiului pálya guillotine-ját egy livezeni gáton keresztül, ahonnan a vizet az alagúton keresztül a szurdok kijáratához vezetik. Sőt, a szurdok harmadánál újabb gátat csinálnak, ami összeszorul és az addukcióba küldi a szurdok első harmadán összegyűlt kis vizet.
• A Bratcu folyót, a park rejtett gyöngyszemét pedig elterelik. A Dumitra-patakot, amely még mindig védett halfajokat rejt magában, szintén elterelik és rendszeresítik, amíg az alsó folyás teljesen el nem pusztul. Ezért a nemzeti park vízrajzi hálózata megsemmisül.
• Erdőirtás, ipari utak, újabb híd, építkezések, a természet nyugalmát évekig szennyező, zavaró gépek, támadó ablakok… Érezhető lesz a vízi és parti élőhelyek pusztulása, a szurdok mikroklímájának kiszáradása a nemzeti park ökoszisztémáinak egész halmazán, amely összeomlik. Az őserdők több évezredes egyensúlya megbomlik” ez áll a petícióban.

Fotó forrása: Dreamstime.com / Szymon Bartosz