Hírek

Az orosz ukrajnai háborúval kapcsolatos mély megosztottság nyilvánvalóvá vált négy közép-európai ország találkozóján

#image_title
339views

PRÁGA — Négy közép-európai ország mélyen megosztott az Ukrajna elleni orosz háború és a konfliktus megoldása miatt – jelentette ki kedden Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia miniszterelnöke.

A négy posztkommunista ország az Európai Unió és a NATO-tagok informális csoportosulását alkotja, amelyet Visegrádi Négyek néven ismerünk.

Míg Csehország és Lengyelország egységesen támogatja Ukrajnát, beleértve a fegyverszállításokat is, addig Magyarország és Szlovákia nézetei élesen eltérnek egymástól.

„Azt hiszem, kijelenthetem, hogy vannak közöttünk nézeteltérések” – mondta Petr Fiala cseh miniszterelnök, aki Prágában tartott találkozójukat.

„Nem titkolom, nem is lenne értelme, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió okait és megoldási módjait illetően eltér a nézeteink” – mondta Fiala.

Vlagyimir Putyin orosz elnök „háborús bűnös, az ukrajnai háború egyetlen oka Oroszország Ukrajna elleni agressziója” – mondta Donald Tusk lengyel miniszterelnök. „Bármilyen erős ország marad Oroszország, a politikai, erkölcsi és történelmi A mai Ukrajnában zajló események értékelésének egyértelműnek kell lennie.”

Szlovákia és Magyarország nem volt hajlandó fegyvert és lőszert adni Ukrajnának.

Robert Fico szlovák miniszterelnök kijelentette, hogy a Nyugat „abszolút kudarc” a háborúhoz való hozzáállása. Orbán Viktor magyar miniszterelnök szoros kapcsolatokat épített ki Oroszországgal.

„Nem hiszek az ukrajnai konfliktus katonai megoldásában” – mondta Fico, aki szerint az EU-nak béketervvel kell rendelkeznie a háborúra.

A baloldali populista Fico korábban megismételte Oroszország narratíváját az ukrajnai háború okairól, többek között Putyin alátámasztatlan állítását, miszerint a jelenlegi ukrán kormány egy náci államot irányít, amelytől az ország keleti részén élő oroszok védelmet igényelnek.

Ellenzi az EU Oroszországgal szembeni szankcióit is, és meg akarja akadályozni Ukrajna NATO-csatlakozását. Azt mondta, hogy az Ukrajnának szánt nyugati fegyverek mennyisége nem változtatná meg a háború menetét.

„A háború csak tárgyalásokkal zárható le” – mondta Orbán, a nacionalista konzervatív populista. Azt mondta, hogy a béketárgyalásokat „minél hamarabb, annál jobb” kell elkezdeni.

Fico és Orbán nem mondta el, hogy a jelenlegi helyzetben hogyan lehetne elérni.

„Tudjuk, ki az agresszor, tudjuk, ki az áldozat” – mondta Fiala a Tuskkal folytatott külön találkozó után. „Egyértelműen készen állunk arra, hogy határozottan támogassuk Ukrajnát, és minden lehetséges módot megkeresünk támogatásunk további növelésére.”

Tusk fontosnak tartja, „hogy ebben a mostanában meglehetősen bonyolult régióban két olyan főváros van, amely gyakorlatilag minden kérdésben egy hangon beszél. Ukrajnáról, Oroszország agressziójáról, a tragédiáért való felelősségről a konfliktus kezdete óta egységesen beszélünk.”

Lengyelország készen áll arra, hogy hozzájáruljon ahhoz a cseh tervhez, amely szerint Ukrajnának nagy szüksége van az Európai Unión kívüli harmadik országokból származó lőszerhez.

Fiala és Tusk üdvözölte azt is, hogy a magyar parlament hétfőn megszavazta Svédország NATO-csatlakozási szándékát, ami véget vetett a több mint 18 hónapos késlekedésnek, amely frusztrálta a szövetséget, mivel az Oroszország ukrajnai háborújára válaszul terjeszkedett.

___

Monika Scislowska hozzájárult ehhez a jelentéshez Varsóból, Lengyelországból.

___

Kövesse az AP tudósítását a háborúról: