Heves tárgyalások zajlanak az európai vezetők között, miután Macron kijelentette, nem zárja ki, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába

Az ukrajnai háború sötét felhői heves vitákat váltanak ki. Az európai katonák esetleges fronton történő bevetésének forgatókönyve a nyilvánosság előtt ellentmondásra késztette Franciaország és Németország vezetőit.

Emmanuel Macron azt mondta, NEM zárja ki, hogy a jövőben nyugati csapatokat küldjenek a frontra a szomszédoktól. 12 órával később a német kancellár ellentmondott neki. Rögtön hasonló nyilatkozatok érkeztek Csehországból, Lengyelországból, Nagy-Britanniából, az Európai Bizottságtól és a NATO-tól. „A közvetlen NATO-orosz konfliktus elkerülhetetlen lenne” – reagált a Kreml szóvivője.

Emmanuel Macron, Franciaország elnöke: „Ma nincs konszenzus arról, hogy hivatalosan és feltételezett csapatokat küldjenek a földre (Ukrajnába). De tekintettel a dolgok dinamikájára, semmit sem szabad kizárni. Minden lehetséges, ha segít elérni célunkat. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút.”

Klaus Iohannis elnök azon 20 európai vezető között volt, akik elfogadták Macron elnök meghívását az ukrajnai háborúról szóló vitára. Sebtében összehívott értekezlet, aggodalmak közepette, hogy Kijev képes ellenállni az orosz csapatoknak, amelyek a front több szektorában támadnak.

Könnyű volt előre látni, a viták hevesek voltak. Emmanuel Macron kijelentésének pedig akkora volt a hatása, hogy kedden a német kancellár azt kívánta tisztázni, hogy Ukrajnában NINCS szó NATO- vagy Európai Uniós csapatok telepítéséről.

Olaf Scholz, német kancellár: „Amit a kezdetektől elhatároztunk közöttünk, az a jövőben is érvényben marad, vagyis nem lesznek csapatok a helyszínen, nem küldenek katonákat sem az európai államok, sem a NATO-államok Ukrajna területére. „

Sőt, a szlovák kormányfő hétfőn este utalt arra, hogy az esetleges kétoldalú megállapodásokról tárgyalnak.

Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke: „Nem tudok többet megmondani, mi a célja ezeknek a bevetéseknek, vagy mit fognak tenni ott az európai katonák. De egyetlen szlovák katona sem megy Ukrajnába.”

Peter Stano, az Európai Bizottság szóvivője: „Nincs európai uniós szintű döntés a szárazföldi erők bevetéséről Ukrajnában harcolni.”

Petr Fiala cseh miniszterelnök: „Azt hiszem, mindkettő (a cseh és a lengyel miniszterelnök) nevében beszélek, amikor azt mondom, hogy nem fontolgatjuk csapatok küldését Ukrajnába.”

A francia vezetőnek azonban megvannak a maga érvei, amikor kijelenti, semmi sem kizárt.

Emmanuel Macron, Franciaország elnöke: „Sokan azok közül, akik ma azt mondják, hogy soha, soha, ugyanazok, akik 2 évvel ezelőtt azt mondták: „soha nem adunk nekik tankokat, repülőgépeket, nagy hatótávolságú rakétákat.” Emlékeztetlek, 2 évvel ezelőtt sokan, akik ma ennél az asztalnál gyűltek össze, azt javasolták, hogy biztosítsunk hálózsákot és sisakot Ukrajnának.”

Előreláthatólag a Kreml elítélte Emmanuel Macron kijelentését.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője: „NATO csapatok (Ukrajnába) küldése esetén nem valószínű, de elkerülhetetlen a közvetlen NATO-orosz konfliktus.”

Egyes Elysee-palotai források szerint a zárt ajtók mögött elsősorban az európai szintű koordináció javításáról beszéltek a már vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében. Azonban új ígéretek is születtek.

Emmanuel Macron, Franciaország elnöke: „Ma este új koalíciót hoztunk létre, amely a mély csapásokra irányul, és ezért közepes és hosszú hatótávolságú rakétákat és bombákat küld Ukrajnába.”