Az Európai Parlament az EPP EP-képviselőinek ellenkezése ellenére ökotörvényt fogadott el. „Új bürokratikus szabályok gazdáink számára”
Az Európai Parlament kedden Strasbourgban elfogadta a természet helyreállításáról szóló rendelettervezetet, amely egy sor ökológiai célkitűzést vezet be, amelyek egyebek mellett a „nagyon változatos tájelemekkel rendelkező mezőgazdasági területek részesedésére” vonatkoznak, de az európai fórum legnagyobb csoportja, a PPE elítélte a gazdálkodókra gyakorolt hatást.
a természetFotó: Dreamstime
A képviselők 329 igen, 275 nem szavazattal és 24 tartózkodás mellett fogadták el a tagországokkal egyeztetett megállapodást a természet helyreállítására vonatkozó jövőbeni szabályozásról. A dokumentumot most az EU Tanácsának (az EU-tagállamok minisztereinek) is el kell fogadnia, ezt követően az Európai Unió Hivatalos Lapjában jelenik meg, és további 20 nap múlva lép hatályba.
Az Európai Parlament legnagyobb képviselőcsoportja, az Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoportja ellenzi a jogalkotási aktust, elítélve a gazdálkodókra gyakorolt hatást.
„Úgy véljük, hogy a természet-helyreállítási törvény rosszul lett kitalálva. Az EPP képviselőcsoport teljes mértékben elkötelezett az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok elérése mellett, de ez a törvény nem segít. Új bürokráciaszabályokat vezetnénk be gazdáink számára egy olyan időszakban, amikor az élelmiszerárak közvetlen hatással vannak Európa szociális dimenziójára. Amint azt tegnap megtudtuk, amikor Lagarde elnök (az Európai Központi Bank elnöke nem) részt vett a plenáris ülésen, az inflációt a szupermarketek élelmiszerárainak emelkedése okozza” – mondta kedden Manfred Weber, az EPP vezetője (Németország). .
Daniel Buda román EP-képviselő, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke a maga részéről emlékeztetett a gazdák brüsszeli tiltakozására.
„Szerintünk mérhetetlen nyomás nehezedik arra, hogy mit jelent az agrárszektor az Európai Unióban és nyilván nemzeti szinten is. Mindannyian tisztában vannak a gazdák tiltakozásával. Brüsszelben több mint 900 traktor volt tegnap” – mondta Buda a román újságírókkal folytatott találkozón Strasbourgban.
Elmondta azt is, hogy bár a leendő természet-helyreállítási törvény rendelkezik bizonyos kivételekről, amelyekkel az EU-államok mentesülnek a környezetvédelmi kötelezettségek alól abban az esetben, ha az élelmezésbiztonság veszélybe kerülne, a PPE-sek véleménye szerint a szöveg nem határozza meg egyértelműen, hogy mit jelent az élelmezésbiztonság.
A természet helyreállítására vonatkozó jövőbeli szabályozás – a főbb rendelkezések
- Az Európai Parlament sajtóközleménye szerint a leendő törvény „helyreállítja a leromlott ökoszisztémákat az EU-ban, hozzájárul az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzések eléréséhez, valamint erősíti az élelmezésbiztonságot”.
- „Az EU globális céljainak eléréséhez a tagországoknak az új törvény hatálya alá tartozó élőhelyek legalább 30%-át (az erdőktől, gyepektől és vizes élőhelyekig a folyókig, tavakig és korallzátonyokig) vissza kell állítaniuk szegényből jóvá 2030-ra, majd 60%-ot. 2040-re százalék, 2050-re pedig 90 százalék.
- A Parlament álláspontja szerint az uniós országoknak 2030-ig prioritásként kell kezelniük a Natura 2000 területeket. Az uniós országoknak gondoskodniuk kell arról, hogy egy terület ne romoljon jelentősen a jó állapot helyreállítása után. Ugyanakkor a tagországoknak nemzeti terveket kell elfogadniuk a területek helyreállítására, részletezve, hogyan kívánják elérni ezeket a célokat.
- A mezőgazdasági ökoszisztémák biológiai sokféleségének javítása érdekében az uniós országoknak előrelépést kell elérniük a következő három mutató közül kettőben: a mezei lepkeindex; a nagy változatos tájelemekkel rendelkező mezőgazdasági területek aránya; a megművelt ásványtalajok szerves szénkészlete. Intézkedni kell a mezőgazdasági területekre jellemző gyakori madarak indexének növelésére is, mivel a madarak jó indikátorai a biológiai sokféleség általános állapotának.
- Mivel a lecsapolt tőzeglápok helyreállítása az egyik leggazdaságosabb módja a kibocsátás csökkentésének a mezőgazdaságban, az uniós országoknak 2030-ig a lecsapolt tőzeglápok legalább 30%-át kell helyreállítani (legalább egynegyedét újra kell nedvesíteni), 2040-ig 40%-át, 50%-át pedig 2050 (amikor legalább egyharmadát újra kell párásítani). A párásítás választható marad a gazdálkodók és a magánföldtulajdonosok számára.
- A törvény a parlament által kért „vészféket” is tartalmaz. Így a mezőgazdasági ökoszisztémákra vonatkozó célkitűzések kivételes körülmények között felfüggeszthetők, ha azok drasztikusan csökkentik az uniós fogyasztásra elegendő élelmiszer előállításához szükséges területet.
- A törvény az erdei ökoszisztémákra vonatkozó több mutató tekintetében is előrelépést ír elő, és további hárommilliárd fa elültetését írja elő. A tagállamoknak ezenkívül legalább 25 000 km-nyi folyót szabadon folyó folyóvá kell alakítaniuk, és biztosítaniuk kell, hogy a városi területen a teljes nemzeti városi zöldfelület és lombkorona-borítás nettó vesztesége ne legyen.
Fénykép: