Hírek

Altroconsumo, az állatjólét fontos, de megbízható információkra van szükség

#image_title
345views

Az állatjólét fontos az olasz fogyasztók számára, 41%-uk számára nagyon fontos, 50%-uk pedig nagyon fontos, míg csak 9%-uk gondolja, hogy nem túl fontos szempont. Ez derül ki az Altroconsumo és a Beuc és az Icrt (különféle fogyasztói szervezeteket tömörítő testületek Európában és szerte a világon) közös áttöréséből, hogy megismerjék a fogyasztók véleményét a haszonállatok jólétével kapcsolatban.

Általánosságban elmondható, hogy a megkérdezettek gyengén tájékozottnak tartják magukat az állatjóléttel kapcsolatban (71%-uk azt állítja, hogy keveset vagy egyáltalán nem tájékozott), és valójában igen. Az Altroconsumo egy tesztet javasolt nekik a gazdálkodási gyakorlatokról, és a 8 kérdésből a helyes válaszok átlagosan valamivel több mint 2 volt. Az információhiány ellenére a válaszadók arra a kérdésre, hogy mennyire fontos az állatjólét új törvényekkel történő biztosítása, 63% válaszolt. sokat és 33%-ot valamennyire. A fogyasztók azonban egyre növekvő igényt mutatnak az állatjólléttel kapcsolatos információk iránt. Valójában a megkérdezettek többsége (88%) minden állati eredetű terméken a tojásnál jelenleg használthoz hasonló címkét szeretne találni, amely a tenyésztési módot jelzi.

Ez fontos információ a fogyasztók számára, sőt, a megkérdezettek 67%-a veszi figyelembe a címkéket a tojás vásárlásakor, még akkor is, ha csak 50%-uk érti azokat megfelelően. Az állatjóléti címke kérdése nagyon fontos téma Olaszországban: a szupermarketekben vagy a szaküzletekben olyan hús- és származékcsomagokat lehet találni, amelyeken az „állatjólét” vagy a „100%-ban legeltetett” felirat szerepel. az állításokat gyakran az egyes gyártók saját maguk állítják be.

Az Altroconsumo azt vizsgálta, hogy az interjúalanyok mennyire bíznak ezekben a címkékben, és azt találta, hogy csak 23%-uk tartja őket megbízhatónak. Ha hamis információkat fedeznének fel, a válaszadók 50%-a azt mondta, hogy többé nem vásárolná meg ezt a márkát, míg 30%-uk elveszítené az ilyen típusú üzenetek iránti bizalmát. Továbbá a magasabb állatjóléti előírások szerint előállított élelmiszerek utáni prémium fizetési hajlandóság tekintetében 4 megkérdezett (24%) nem hajlandó erre, a maradék 3 igen, de eltérő mértékben: 38% inkább legfeljebb 5%-kal, 25%-kal legfeljebb 10%-kal hajlandó többet fizetni, és csak 13%-uk lenne hajlandó 10%-nál többet fizetni. A hús drágulása esetén, az októl függetlenül, a minta 30%-a nyilatkozik úgy, hogy spórolás céljából mindenképpen több hüvelyeset vagy vegetáriánus helyettesítőt fogyasztana, 24% áttérne olcsóbb húsfajtákra, míg 23%-kal csökkentenék a húsfogyasztást.Az elvégzett felmérés rávilágít arra, hogy az állatjólét kiemelten fontos kérdés az uniós fogyasztók számára. Elég, ha csak annyit mondunk, hogy a ketrecek farmokból való megszüntetésére irányuló petíció egy év alatt 1,4 millió aláírást gyűjtött össze, és 10 fogyasztóból csaknem 9 támogatja a haszonállatok jólétének javítását célzó új törvényeket az EU-ban, például több megélhetés biztosításával. teret, tiltva a ketrecrendszereket és a csonkításokat. Ezt az érdeklődést megerősíti az Altroconsumo felmérés is, ahol a megkérdezettek 81%-a nyilatkozott úgy, hogy több pénzt szeretnének olyan tenyésztők számára, akik állatbarát gyakorlatokat választanak. A megkérdezettek 52%-a úgy véli, hogy a boltokban kevés olyan élelmiszert kínálnak, amely tiszteletben tartja az állatjólétet. 38%-uk úgy gondolja, hogy nem tehet semmit az állatok jólétéért. Végül 5 emberből körülbelül 4 meg van győződve arról, hogy a jobb állatjólét a biztonságosabb élelmiszerekben is megnyilvánul.

„Az, ahogyan a haszonállatokkal bánunk, jelentős hatással van az emberek egészségére. A stresszes helyzetek és az állatok rossz jóléti körülményei nagyobb hajlamot eredményezhetnek a fertőző betegségekre, és kockázatot jelentenek a végfogyasztók egészségére is” – kommentálta Federico Cavallo. az Altroconsumo külkapcsolati vezetője. „Egyre növekvő számú fogyasztó, konkrétan 88%-a igényel tájékoztatást az állatok nevelésével kapcsolatban, és egyre kevesebben bíznak a cégek gondozásával kapcsolatos szlogeneiben. Az EU-nak és a nemzeti kormányoknak kötelezettséget kell vállalniuk annak biztosítására, hogy az átállás költségeit ne a végső fogyasztókra hárítsák, hanem a teljes ellátási láncon megosszák.