Németországtól Magyarországig, Lengyelországtól Nagy-Britanniáig a nyugati nemzetek elhatárolódnak Emmanuel Macron kijelentéseitől, aki nem zárta ki a csapatok Ukrajnába küldésének gondolatát, hangsúlyozva, hogy „mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Oroszország ne tudjon megnyerni ezt a háborút.”
Miközben a Kreml hangsúlyozza, hogy egy ilyen lehetőség elkerülhetetlenül egyhez vezetne, a német kancellár Olaf Scholz hangsúlyozza, hogy „amiben a kezdetektől megállapodtunk, az a jövőre is vonatkozik, nevezetesen, hogy nem lesznek szárazföldi csapatok, nem küldenek katonákat Ukrajna földjére európai országok vagy NATO-államok”.
A magyar külügyminiszter Szijjártó Péter kijelentette, hogy Budapest nem hajlandó fegyvereket vagy csapatokat küldeni Kijevbe, és álláspontja a kérdésben „sziklaszilárd”.
„Nem értünk egyet” – mondta a madridi kormányszóvivő. Pilar Alegría. „Ami sürgős”, az az, hogy „felgyorsítsák a katonai felszerelések Kijevbe szállítását” – tette hozzá.
Nagy-Britannia sem tervez nagyszabású csapattelepítést Ukrajnában – közölte a brit miniszterelnök szóvivője. Rishi Sunak. „Amellett, hogy az országban az Ukrán Fegyveres Erőket támogató kis létszámú személyzetünk van, nem tervezünk nagyszabású bevetést” – mondta a szóvivő újságíróknak, hozzátéve, hogy nagyszámú ukrán katonát vonnak be. Nagy-Britanniában és Londonban képzett Kijevet támogatja felszerelésekkel és kellékekkel.
Hasonlóképpen: „Lengyelország sem tervezi csapatait Ukrajna területére küldeni” – mondta. Donald Tusk. „Úgy gondolom, ma nem szabad találgatnunk, hogy lesz-e olyan környezet, amely megváltoztathatja ezt az álláspontot” – tette hozzá az Ukrajnával szomszédos ország miniszterelnöke.
„Meggyőződésem, hogy fejlesztenünk kell azokat a támogatási utakat, amelyekre az orosz agresszió után jártunk” – mondta a cseh kormányfő. Petr Fiala. „Úgy gondolom, hogy nem szabad nyitnunk más módszerek vagy utak felé” – tette hozzá Fiala, kizárva ezzel a csapatok küldésének lehetőségét, és hangsúlyozva, hogy a hangsúly jelenleg a katonai segélyek küldésén, valamint a humanitárius és gazdasági támogatáson van.
A svéd miniszterelnök rövidre zárt. Ulf Kristersson, amely tegnap ünnepelte a magyar ratifikáció „történelmi napját”, Svédország NATO-tagságának utolsó fennmaradó részét. „Ukrajnából erre nincs kérés, a kérdés nem releváns.” „Jelenleg azzal vagyunk elfoglalva, hogy Svédországból sokféle módon fejlett felszereléseket küldjünk Ukrajnába, ahogyan sok más ország is ezzel van elfoglalva” – mondta Kristersson, akit az SVT műsorszolgáltató interjúvolt meg, hozzátéve, hogy a feltételezett csapatküldés kérdése „tehát ez teljesen egy más dolog.” „Elmondhatjuk azonban, hogy vannak olyan országok, amelyeknek más hagyományai vannak a más országokban való részvételben – mondta, a francia elnök szavait tovább kommentálva –, és Franciaország hagyománya nem a svéd hagyomány, ezért tiszteletben tartom Franciaország akaratát. hogy segítsünk Ukrajnának. Most más módon segítjük Ukrajnát, sok fejlett felszereléssel.” Arra a kérdésre, hogy kizárhatja-e a svéd csapatok küldését, ha felkérés érkezik, azt válaszolta: „Nagyon különleges időket élünk, tehát valami általános kizárása.” Ezután azonban megismételte, hogy a kérdés „jelenleg nem aktuális, Svédországban nem folyik ilyen vita, mi forrásokat, anyagokat és pénzt küldünk Ukrajnába, és ezt nagyra értékeljük”.
