Magyarország és Svédország megegyezett a védelmi megállapodásról Svédország NATO-csatlakozásának zárószavazása előtt

Budapest, Magyarország — Magyarország és Svédország miniszterelnöke pénteken megkötötte azt a védelmi ipari megállapodást, amely bővíti Budapest svéd gyártású vadászrepülőgépeinek flottáját, megnyitva az utat Svédország régóta halogatott NATO-ajánlatának valószínűsíthető ratifikálása előtt.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és svéd kollégája, Ulf Kristersson budapesti találkozójára azt követően került sor, hogy a két ország között több hónapig felfokozott feszültség miatt Magyarország nem volt hajlandó támogatni Svédország NATO-csatlakozását.

Kristersson a magyar kormány többszöri felkérése után utazott Magyarországra, amire Orbán utalt az előfeltétele annak, hogy kormánya támogassa Svédország NATO-akcióját.

A pénteki védelmi megállapodás a két kormány közötti megbékélés döntő pontjának tűnt, és Orbán jelezte, hogy pártja kész jóváhagyni Svédország hétfői ajánlatát.

A kétoldalú találkozójukat követő sajtótájékoztatón Kristersson elmondta, hogy Svédország négy svéd gyártású JAS 39 Gripen típusú repülőgépet ad el Magyarországnak, bővítve ezzel jelenlegi 14 repülőgépből álló flottáját. Svédország emellett kiterjeszti a sugárhajtású repülőgépek támogatási rendszereit és szolgáltatásait.

„Nagyon üdvözlöm ezt az elmélyült együttműködést a fejlett harci képességekkel kapcsolatban” – mondta Kristersson, hozzátéve, hogy a Gripen repülőgépek „Svédország büszkeségei”.

Orbán szerint a további vadászgépek „jelentősen növelik katonai képességeinket és tovább erősítik külföldi szerepvállalásunkat”, és növelik Magyarország képességét a közös NATO-műveletekben való részvételre.

A megállapodás megnyitotta az utat a Svédország NATO-akciójának valószínűsíthető ratifikálásához hétfőn, amikor a parlamentben szavazni fognak az ügyben. Az új országok felvételéhez minden NATO-tag egyhangú támogatásra van szükség, és a szövetség 31 tagállama közül Magyarország az utolsó, amely még mindig nem adta meg a támogatását.

Magyarország több mint 18 hónapos késlekedése alatt a szavazás ütemezésében Orbán azt mondta, kormánya támogatja Svédország NATO-ba való felvételét, de a kormányzó Fidesz képviselőit nem győzték meg – sértették egyes svéd politikusok „kirívó hazugságai”, hogy ő kétségbe vonta Magyarország demokratikus hitelességét.

Magyarország NATO- és Európai Uniós szövetségesei egyre nagyobb nyomást gyakoroltak Budapestre, hogy utasítsa el Svédország tagságát. Múlt hétvégén amerikai szenátorok kétpárti csoportja látogatott Magyarországra, és bejelentette, hogy közös határozatot nyújtanak be a Kongresszusnak, amelyben elítélik az állítólagos demokratikus visszaesést, és felszólítják Orbán kormányát, hogy haladéktalanul szüntesse meg Svédország transzatlanti integrációjával kapcsolatos blokkját.

Orbán uniós kritikusai azt állították, hogy elakadt Svédország NATO-akciója, hogy engedményeket vonjon ki a blokkból, amely milliárdos finanszírozást fagyasztott be Magyarországnak a jogállamiság és a demokrácia normáinak állítólagos megsértése miatt. Az EU azt követelte Budapesttől, hogy tegyen lépéseket a bírói függetlenség és az emberi jogok védelme, valamint a korrupció elleni küzdelem érdekében.

A magyar kormány szidalmazta azokat a svéd tisztségviselőket, akik támogatták a pénzeszközök befagyasztását, és őket tette felelőssé a két ország közötti bizalom megromlásáért.

Orbán pénteken azt mondta, hogy bár Magyarország és Svédország nem ért egyet minden kérdésben, a bizalomépítés elengedhetetlen ahhoz, hogy országa támogassa Svédország csatlakozását a szövetséghez.

„Ha egy másik országgal együtt NATO-tagok vagyunk, azt jelenti, hogy készek vagyunk meghalni egymásért” – mondta. „A védelmi és katonai kapacitásokról szóló megállapodás segít a két ország közötti bizalom helyreállításában.”