Netanjahu nyílt végű ellenőrzésre törekszik a gázai biztonsági és polgári ügyek felett az új háború utáni tervben

DEIR AL-BALAH, Gázai övezet — Az izraeli miniszterelnök régóta várt háború utáni terve azt mutatja, hogy kormánya a Gázai övezet biztonságának és polgári ügyeinek nyílt végű ellenőrzésére törekszik. Ezt a palesztin vezetők pénteken gyorsan elutasították, és ez ellentétes Washingtonnak a háború sújtotta enklávéval kapcsolatos elképzeléseivel.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök csütörtök késő este benyújtotta a kétoldalas dokumentumot biztonsági kabinetjének jóváhagyásra.

A Gáza jövőjével kapcsolatos mély nézeteltérések egyre nagyobb nyilvános súrlódásokhoz vezettek Izrael és legközelebbi szövetségese, az Egyesült Államok között. A Biden-kormányzat a palesztin államiság előfutáraként a Gázában és az Izrael által megszállt Ciszjordániában végleges palesztin kormányzást keres, amelyet Netanjahu és jobboldali kormánya hevesen ellenez. Netanjahu terve szerint válogatott palesztinok irányítják Gázát.

Külön-külön úgy tűnt, hogy a tűzszüneti erőfeszítések egyre nagyobb teret hódítottak, és a közvetítők új javaslatot terjesztettek elő a hétvégén Párizsban várható magas szintű találkozón. Az Egyesült Államok, Egyiptom és Katar hetek óta küzd, hogy megtalálják azt a formulát, amely megállíthatná Izrael pusztító offenzíváját Gázában, de most nem hivatalos határidővel kell szembenézniük, mivel közeledik a muszlimok szent hónapja, a ramadán.

Gázában az izraeli légicsapások a terület közepén és déli részén legalább 92 palesztint, köztük gyerekeket és nőket öltek meg az éjjel és pénteken – közölték egészségügyi tisztviselők és az Associated Press újságírója. További 24 holttest rekedt a romok alatt.

Miután egy sztrájk elsimította Deir al-Balah lakóházát, az online videón Mahmúd Zueitar – a tévéreklámokban való szerepléseiről Gázában jól ismert humorista – a kórházba rohant, kezében sikoltozó húgával, aki sikoltozott, és betakarta. vérben. A sztrájkban legalább 25 ember vesztette életét, közülük 16 nő és gyerek.

A háború alatt Zueitar vidám és vidám videókat tett közzé a közösségi médiában, viccelődött az emberekkel arról, hogyan viselik el a bombázást és az elköltözést, dicsérte a palesztin kultúrát, és biztosította a körülötte lévőket, hogy egy napon a dolgok jobbak lesznek.

Egy másik videón a kórházban látható, amint megsebesült húgát az ölében tartja. „Mindig azt mondom: „Istenem, ne kényszerítsenek ki minket Gázából”, ezért szeretem ezt és az embereket” – mondja sírva. „De úgy tűnik, azt akarják, hogy elhagyjuk Gázát.” Korábban a kórházban a hozzátartozók sírtak az udvaron temetkezési lepelben elhelyezett holttesteken, egy férfi pedig egy halott csecsemőt bújtatott.

A palesztinok halálos áldozatainak száma a háború kezdete óta több mint 29 500-ra emelkedett, és közel 70 000 ember megsebesült – közölték gázai egészségügyi tisztviselők. A halálos áldozatok száma Gáza 2,3 milliós lakosságának közel 1,3%-a.

Netanjahu terve, bár hiányoznak konkrétumok, az első alkalom, hogy hivatalos háború utáni jövőképet mutat be. Megismétli, hogy Izrael eltökélt szándéka leverni a Hamaszt, azt a militáns csoportot, amely 2007-ben elfoglalta a Gázai övezetet.

A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a palesztinok többsége nem támogatja a Hamászt, de a csoport mélyen gyökerezik a palesztin társadalomban. A kritikusok – köztük néhány izraeli – szerint a Hamasz felszámolásának célja elérhetetlen.

Netanjahu terve cselekvési szabadságot szólít fel az izraeli hadsereg számára a demilitarizált Gázában a háború után, hogy meghiúsítson minden biztonsági fenyegetést. Azt állítja, hogy Izrael ütközőzónát hozna létre Gázában, ami valószínűleg az Egyesült Államok ellenvetéseit váltja ki.

A terv azt is előirányozza, hogy Gázát helyi tisztviselők kormányozzák, akiket „nem azonosítanak olyan országokkal vagy szervezetekkel, amelyek támogatják a terrorizmust, és nem kapnak tőlük fizetést”.

Nem világos, hogy bármelyik palesztin beleegyezne-e az ilyen alvállalkozói szerepbe. Az elmúlt évtizedekben Izrael többször próbálkozott, de nem sikerült felállítania kézzel kiválasztott helyi palesztin kormányzó testületeket.

Az izraeli megszállt Ciszjordánia területeit kezelő Palesztin Hatóság pénteken „gyarmatosítónak és rasszistának” minősítette Netanjahu tervét, mondván, hogy az egyenértékű Gáza izraeli megszállásával. Izrael 2005-ben kivonta katonáit és telepeseit Gázából, de továbbra is ellenőrizte a területre való bejutást.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy nem látott részleteket a tervről. De kijelentette, hogy minden tervnek összhangban kell lennie az USA által Gáza jövőjével kapcsolatban megfogalmazott alapelvekkel, „beleértve azt is, hogy nem lehet platform a terrorizmus számára, nem szabad, hogy izraeli újra megszállja Gázát, Gáza területének mérete nem szabad csökkent.”

A Biden-kormányzat azt szeretné elérni, hogy Gázát és Ciszjordániát is megreformált Palesztin Hatóság kormányozza, ami egy lépés a palesztin államiság felé. Netanjahu ellenállását igyekezett feldarabolni azzal, hogy kilátásba helyezte Izrael és az arab nagyhatalmú Szaúd-Arábia közötti kapcsolatok normalizálását, amely előfeltételként a palesztin államot követeli meg.

Amerikai, izraeli, katari és egyiptomi tisztviselők várhatóan a hétvégén Párizsban találkoznak, hogy megvitassák a tűzszüneti erőfeszítéseket. Egy magas rangú egyiptomi tisztviselő azt mondta, hogy Egyiptom és Katar megegyezésre jut a Hamász vezetőivel, amely hathetes tűzszünetre, valamint idős és beteg túszok szabadon bocsátására szólít fel az izraeli palesztin foglyokért cserébe. A tisztviselő névtelenül beszélt, mert nem volt felhatalmazása a sajtó tájékoztatására. A tűzszünet során a részleteket egy további szakaszban dolgozzák ki.

A Hamasz követelte Izrael offenzívájának teljes leállítását és csapatainak kivonását Gázából, cserébe az összes megmaradt túsz szabadon bocsátásáért, valamint az Izrael által fogva tartott palesztinok, köztük a legfelső fegyveresek kiszabadítását. Netanjahu elutasította ezeket a követeléseket.

Izrael október 7-én üzent hadat a Hamásznak, miután a fegyveresek behatoltak Izrael déli részébe, ahol mintegy 1200 embert, többségében civileket öltek meg, és mintegy 250 túszt ejtettek. Több mint 100 túszt szabadítottak ki egy egyhetes tűzszünetben november végén.

A háború kezdete óta 29 514 palesztin halt meg Izrael offenzívájában, és közel 70 000-en megsebesültek – közölte pénteken a Hamasz által irányított gázai övezet egészségügyi minisztériuma. A meggyilkoltak kétharmada nő és gyerek – közölte a minisztérium, amely nem tesz különbséget civilek és harcosok között.

Izrael azt állítja, hogy legkevesebb 10 000 Hamász harcost ölt meg, de nem szolgáltatott bizonyítékot a számára. A Hamaszt tartja felelősnek a civil áldozatokért, mivel a csoport civil területekről működik és harcol.

Az izraeli offenzíva óriási szenvedést okozott Gázában. A lakosság mintegy 80%-a lakóhelyét elhagyni kényszerült, a fertőző betegségek tombolnak, és emberek százezrei éheznek.

Ciszjordániában a zsenini menekülttáborban temettek el pénteken két palesztint, akik meghaltak egy izraeli drón támadásban az autójuk ellen. A két holttestet az Iszlám Dzsihád militáns csoport zászlóiba csomagolták, és hordágyon vitték a temetési menet alatt.

Izrael azt állítja, hogy a halottak közül az egyik korábban részt vett az izraeli telepek és a hadsereg állásai elleni lövöldözésben, és egy újabb támadást készült végrehajtani, amikor csütörtök késő este meghalt a dróntámadásban.

___

Mroue Bejrútból jelentett.