Benjámin Netanjahu miniszterelnök végre nyilvánosságra hozta Izrael gázai terveit, miután az ellenségeskedés véget ért az enklávéban, és olyan formális javaslatot nyújtott be a háborús kabinetnek, amely közvetlenül ellentmond az Egyesült Államok célkitűzéseinek.
A hivatala által egyik napról a másikra nyilvánosságra hozott egyoldalas dokumentum nem tesz említést a Palesztin Hatóság, a Hamász ciszjordániai riválisának szerepéről, amelyet a Biden-kormány szeretné elérni, hogy átvegye az irányítást, és elutasítja az egyoldalú nemzetközi lépéseket a Palesztin Hatóság elismerésére. egy palesztin állam.
Jelentős biztonsági puffert is előirányoz az ostromlott enklávéban, és az Egyesült Államok egyértelművé tette, hogy ellenzi ezt az eredményt. John Kirby, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője pénteken azt mondta, „nem hiszünk Gáza méretének csökkentésében”.
Noha homályosan fogalmazott, és a hazai jobboldali politikai bázisára szól, a „A Hamasz-elvek utáni nap” című izraeli dokumentum az első hivatalos lepárlás Netanjahu korábbi kijelentéseiről a témában. Nem világos, hogy szavazásra kérték-e fel a háborús kabinetet.
Gáza jövőjét közeli, közép- és hosszú távú szakaszokra osztva világossá teszi, hogy Izrael folytatja az enklávé hosszú távú blokádját, és továbbra is részt kíván venni az ottani civil életben, beleértve a helyi rendfenntartást, valamint az iskolák és mecsetek tanításait.
A gyakorlatban a terv magában foglalhatja az enklávé és annak 2,3 milliós lakossága feletti izraeli ellenőrzés teljes körű visszaállítását, ötvözve az évtizedes megszállás elemeit a 2007-ben bevezetett büntető blokáddal.
Kirby elmondta, hogy a Biden-kormányzat „tisztán” fogalmazott a nézeteivel kapcsolatban, és az elmúlt hetekben „konstruktív megbeszéléseket” folytatott az izraeliekkel.
„Úgy gondoljuk, hogy a konfliktus utáni gázai övezet hogy is néz ki, a palesztin népnek hangot és szavazatot kell kapnia abban, hogy az újjáélesztett Palesztin Hatóság hogyan néz ki” – mondta Kirby pénteken újságíróknak.
Azt mondta, hogy az Egyesült Államok ellenzi Gáza méretének csökkentését vagy a palesztinok kiszorítását a területről. „És természetesen nem látjuk, hogy Gázát uralják. . . vagy a Hamász kormányozza . . . Ezt következetesen egyértelművé tettük izraeli kollégáinkkal” – tette hozzá Kirby.
Azt is elmondta, hogy „csalódott” a pénteki jelentések miatt, amelyek szerint Izrael több ezer új telepes ház építését tervezi Ciszjordániában. Azt mondta, hogy az új telepek „kontraproduktívak a béke ügyével szemben”, és „összeegyeztethetetlenek a nemzetközi joggal”.
Az Egyesült Államok, Izrael legközelebbi szövetségese, és az EU egy másik, háború utáni tervet sürget Gázával kapcsolatban, amely szerint a viszonylag szekuláris Palesztin Hatóság – élén Mahmúd Abbász elnökkel – átveszi az irányítást csaknem két évtizeddel azután, hogy az iszlamista elűzte. Ez megteremtené a palesztin állam létrehozásához vezető tárgyalások alapjait.
Abbász szóvivője azt mondta a Wafa hírszolgálatnak, hogy „Netanyahu javasolt tervei célja, hogy állandósítsák Izrael palesztin területek megszállását és megakadályozzák egy palesztin állam létrehozását”.
„Gáza csak a független palesztin állam része lesz, amelynek fővárosa Jeruzsálem” – mondták.
Netanjahu akkor tette közzé a tervet, amikor Brett McGurk, az Egyesült Államok közel-keleti megbízottja Izraelben és a régióban járt.
Izrael középtávú tervei csak akkor lépnek életbe, ha kihirdeti a győzelmet saját és a Palesztin Iszlám Dzsihádban, egy kisebb, Irán által támogatott militáns csoportban – ez a pont még sok hónap múlva lehet.
A helyi egészségügyi hatóságok szerint a hadművelet legalább 29 000 palesztin életét követelte, és a gázai polgári infrastruktúra széles körű megsemmisítését okozta.
Izrael megindította háborúját, immár negyedik hónapja, miután a Hamasz október 7-én határon átnyúló razziát hajtott végre, amely során 1200 embert öltek meg és mintegy 250 túszt ejtettek az izraeli hatóságok szerint.
Középtávon Izrael terve a Gázai övezeten belüli „biztonsági övezet” kiépítésének szándékát fogalmazza meg, amely a teljes határ mentén húzódik. Egyiptommal közös határa mentén föld feletti és földalatti biztonsági szárnyat vagy sorompót is kíván építeni, hogy megakadályozza a fegyvercsempészetet, és kikényszerítse a szárazföldi, tengeri és légi ellenőrzést a sáv felett – áll a dokumentumban.
Izrael csak a „közrend fenntartásához” szükséges fegyvereket engedélyezi, ami átláthatatlan utalás a rendőrségre, amely nagyrészt eltűnt, miután izraeli légicsapások célpontjai voltak.
A terv kimondta, hogy a civil szférában Izrael csak „vezetési tapasztalattal rendelkező helyi szereplőket” enged majd a közrend érvényesítésére, és ezt a meg nem határozott csoportot „nem azonosítják a terrort támogató államokkal vagy szervekkel, és nem kap tőlük fizetést. ”.
Ez utóbbi hivatkozás jobboldali izraeli hívószó a Palesztin Palesztinára, az 1993-as oslói békemegállapodás alapján létrehozott elszegényedett testületre, amely a megszállt területek zsebében lévő polgári élet igazgatására szolgál.
Gáza minden újjáépítése egy meg nem nevezett időpontra halasztható, miután Izrael teljesíti katonai céljait.
A dokumentum szerint Izrael meg kívánja választani, hogy ki vezesse Gáza újjáépítését, és „átfogó deradikalizációs programba kezd Gázában minden vallási oktatási és szociális intézményben, az arab államok bevonásával és segítségével”.
A dokumentum szerint Izrael azon is dolgozik, hogy bezárja a 75 éves UNRWA-t, az ENSZ mintegy 5 millió palesztin elsődleges segélyszervezetét, és felváltja azt „felelős nemzetközi segélyszervezetekkel”. Izrael legalább egy tucat vádat emelt.
„Izrael felhívásai az UNRWA bezárására nem az ügynökség semlegességéről szólnak” – mondta Philippe Lazzarini, az ügynökség főbiztosa az ENSZ Közgyűlésének írt, pénteken közzétett levelében. „Ehelyett a megszállt palesztin területek békéjének régóta fennálló politikai paramétereinek megváltoztatásáról van szó.”
Hosszú távon az izraeli dokumentum elutasít minden nemzetközileg erőltetett megoldást, beleértve a palesztin állam elismerésének lehetőségét is, de nyitva hagyja a közvetlen tárgyalások lehetőségét „a végleges státuszról szóló megállapodásról”.
Így hivatkozik Izrael az oslói egyezmények által kirobbantott és Netanjahu által több mint egy évtizede molyba vett, régóta szunnyadó béketárgyalásokra.
„Izrael teljes mértékben elutasítja a nemzetközi diktátumokat a palesztinokkal kötendő végleges státuszról szóló megállapodás ügyében” – áll a dokumentumban. „Ilyen megállapodásra csak közvetlen tárgyalások során kerülhet sor.”
Egy EU-tisztviselő szerint a blokk álláspontja az volt, hogy Izrael „nem maradhat hosszú távon Gázában, nem tudja újra megszállni, és nem tarthatja fenn az irányítást felette”, és hogy azt a Palesztin Hatóságnak kell irányítania.
Alice Hancock további tudósítása Brüsszelben
