Ukrajna | A tíz éve Oroszország által birtokba vett Krím létfontosságú Ukrajna számára – állítja a kutató

Februárban 2014-ben a Maidan-tüntetések és az elnök miatt megváltozott a hatalom Kijevben Viktor Janukovics miután elmenekült az országból. Alig telt el néhány nap, amikor 27-28-án azonosítatlan „zöld emberkék”, azaz orosz katonák vették birtokukba az Ukrajnához tartozó Krím-félsziget adminisztratív épületeit és repülőtereit. Február.

Hamarosan Oroszország úgy döntött, hogy nyilvánosan küldi csapatait a Krím-félszigetre, és a folyamat a március 16-án megtartott „népszavazásban” csúcsosodott ki, amelyen szinte minden szavazó támogatta Krím Oroszországhoz csatolását. Összehasonlításképpen: 1991-ben a Krímben körülbelül 54 százalék azok közül, akik szavaztak népszavazáson támogatta Ukrajna függetlenségét a Szovjetuniótól.

Pár nappal a vitatott népszavazás után az elnök Vlagyimir Putyin megerősítette – a nemzetközi joggal ellentétben –, hogy a Krím csatlakozott Oroszországhoz.

A Krím elfoglalása és elfoglalása szinte vértelenül zajlott, részben azért, mert Oroszországnak már jelentős csapatai voltak a térségben az Ukrajnától bérelt szevasztopoli haditengerészeti bázison. elnök Volodimir Zelenszkij a közelmúltban a müncheni biztonsági konferencián tisztázta, hogy Ukrajna 2014-ben még mindig nem állt készen a háborúra – sem mentálisan, sem fegyverzetileg.

Tíz év után sok minden történt, és most Ukrajna háborúban áll, Zelenszkij szerint azonban a kívülről érkező támadásra való felkészülés korábbi hiánya továbbra is érinti a többi európai országot.

Krím a félsziget évek óta tartó ellenállás nélküli megszállása és orosz ellenőrzése adhatott okot arra, hogy a Krím visszafoglalása Ukrajna számára nem lenne sem reális, sem ésszerű cél. brit orosz kutató Írta: Keir Giles semmi sem állhat távolabb az igazságtól.

„A Krím sokféleképpen meghatározza, hogy Ukrajna képes-e normális államként működni. Az a gondolat, hogy a Krímet valahogy másképp kellene kezelni, mint az Ukrajnától elfoglalt többi területet, fontos ütőkártya Oroszország kezében” – mondta Giles az STT-nek adott interjújában.

Putyin számára szimbolikusan nagyon fontos volt a Krím „visszaadása” Oroszországhoz, ezért köröm fogával ragaszkodott a térség ellenőrzéséhez. Az ukrán katonai hírszerzés vezetője Kyrylo Budanov azonban egy nemrégiben kijelentette egy újságinterjúbanhogy a Krím visszafoglalása még könnyebb lenne, mint a kelet-ukrajnai régióké, ahol Oroszországnak jobbak az ellátási útvonalai.

Ukrajna magrégiói veszélybe kerülhetnek a Krím felől érkező szárazföldön, de a félsziget ellenőrzése Ukrajna fekete-tengeri kereskedelmi és ellátási útvonalai szempontjából is fontos. Giles szerint a félszigeten lévő orosz fegyverek megakadályozhatják Ukrajnát abban, hogy a Fekete-tenger tengerének és légterének nagy részét használja, valamint teljesen megakadályozzák az Azovi-tenger kikötőinek használatát.

„A fekete-tengeri kereskedelmi útvonalak elengedhetetlenek ahhoz, hogy Ukrajna működőképes gazdasága legyen. Működő gazdaság nélkül pedig lehetetlen folytatni a harcot, bármennyire is sikeresek az ukránok a háborús fronton” – érvel Giles.

A helyzetet ahhoz hasonlítja, hogy Oroszország szükség esetén Kalinyingrádból hogyan tudná kamatoztatni a balti-tengeri erejét.

Óriási eredmény, hogy Ukrajna mindennek ellenére nyitva tudta tartani a fekete-tengeri szállítási folyosót, többek között a gabonaexport számára.

Habár A Krím és a Fekete-tenger jelentősége nagy, az ottani háborús eseményeket beárnyékolták a szárazföldi fronton zajló harcok. A hosszú szárazföldi fronton a harcok viszonylag mozdulatlanok maradtak, de a Krím-félszigeten Giles szerint Ukrajna fokozatosan lazítani tudott Oroszország szorításán a félszigeten.

„Oroszország pozíciója a Krím-félszigeten fokozatosan gyengült, míg másutt erősödött” – mondja Giles.

Ukrajnának nincs igazi haditengerészete, de már megsemmisítette Oroszország fekete-tengeri flottáját egy harmad tengeri drónokkal és rakétákkal. Tavaly szeptemberben egy légicsapás megsemmisítette a haditengerészeti főhadiszállást Szevasztopolban.

Giles szerint az orosz légi és tengeri védelem elleni fokozatos csapások végül olyan eredményekhez vezethetnek, amelyek szélesebb körű stratégiai vonatkozásai is lehetnek a háborúra nézve. Ukrajna esetleges átállása védelmi pozícióba máshol a fronton alig érinti a Krímet – becsüli.

A Kercsi-szoros Krím felé vezető hidat Ukrajna folyamatosan fenyegeti. Oroszországnak már a hídról a teherforgalmat hajókra kellett áthelyeznie, amelyeket Ukrajna is fenyeget.

Ugye akkor most rögtön egy látványos hídtámadásra lenne parancs, hogy feldobja a kedélyeket Ukrajnában és az azt egyre ingatagabban támogató nyugati országokban is?

Giles elismeri, hogy a híd lerombolása komoly visszalépést jelentene Oroszország számára, mind szimbolikusan, mind stratégiailag.

„Ez azonban nem ok a mielőbbi sztrájkra. Ukrajna olyan időpontot akar választani a híd lerombolására, amikor a feltételek megfelelőek, hogy a siker a legvalószínűbb legyen, és hogy a stratégiai hatás a lehető legerősebb legyen” – becsüli Giles.

Stratégiai kommunikáció vagy sem, legalábbis Budanov katonai hírszerzés vezetője azt ígérte, hogy Ukrajna Krím elleni támadásai csak fokozódnak. Zelensky elnöknek üzenet is következetes volt: minden a Krímben kezdődött és ott is ér véget.