Németország szerint Európa legnagyobb gazdasága „zaklatott vizeken” van, és csökkenti növekedési előrejelzését
FRANKFURT, Németország — A német kormány kijelentette, hogy Európa legnagyobb gazdasága „zaklatott vizeken” van, és csökkentette az idei növekedési előrejelzését, mivel a képzett munkaerő hiányával, a túlzott bürokráciával, a magas kamatlábakkal és az új projektekbe való befektetések elmaradásával küzd – miközben viszonylag szerény készlettel küzd. a vállalkozások adókedvezményei továbbra is blokkolva vannak a törvényhozásban.
A növekedési előrejelzést a korábbi prognózisról 0,2%-ra csökkentették a tavaly őszi 1,3%-ról. Ez a gazdaság 0,3%-os visszaesését követné a tavalyi év egészében.
Németország a reméltnél lassabban kilábal abból a sokkból, hogy Oroszország leállította a legtöbb földgázellátást Ukrajna megszállása után – mondta Robert Habeck alkancellár a kormány éves gazdasági jelentésének ismertetésekor. „A gazdaság zaklatott vizeken van.”
Az orosz gáz németországi elvesztése az energiaköltségek megugrásához vezetett, ami megdöntötte az energiaintenzív iparágakat, és hozzájárult a magas fogyasztói inflációhoz, ami csökkentette a vásárlóerőt, és vonakodóbbá tette a fogyasztókat a költéstől. Ez a két ellenszél enyhült, ahogy az infláció, valamint az olaj- és gázárak csökkentek, valamint ahogy a bérek emelkedni kezdtek, hogy pótolják az inflációt és helyreállítsák az elveszett rendelkezésre álló reáljövedelmet.
A munkanélküliség pedig továbbra is alacsony, vagyis a tavalyi visszaesés nem hasonlít a klasszikus recesszióhoz.
„A jó hír az, hogy Putyin kudarcot vallott azzal a kísérletével, hogy Németországot energiahiányba, és ezáltal gazdasági katasztrófába sodorja” – mondta Habeck. Mivel a bérek gyorsabban emelkednek, mint az infláció, a dolgozók „végre több pénz van a pénztárcájukban reálértéken”.
A lassuló globális kereskedelem egy másik tényező Németország gondjai mögött, mivel az autók és az ipari gépek exportja a gazdaság fő pillére.
Más, gyakran hosszabb távú problémák továbbra is sújtják azt, ami korábban Európa ipari és exportnövekedési motorja volt. Az Európai Központi Bank magas kamatai lelassították az új lakások és irodák építését; a cégek panaszkodnak, hogy nem tudnak szakképzett munkaerőt szerezni; valamint a túlzott bürokrácia és a hosszadalmas jóváhagyások lassítják az új projektek, például a megújuló energiatermelés megvalósítását.
A digitális és közlekedési infrastruktúrába való befektetések elmaradtak, miután a kormány a költségvetés egyensúlyozására összpontosított, hogy elkerülje az újabb adósságok felhalmozódását. A hiánykiadásokat korlátozó 2009-es alkotmánymódosítás ismét kísérteni kezdte a jelenlegi kormányt, miután az alkotmánybíróság kimondta, hogy nem használhat speciális sürgősségi alapokat a hiánykorlátok megkerülésére.
Az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette koalíciós kormánynak az utolsó pillanatban kellett felülvizsgálnia az idei kiadásokat, többek között törölnie kellett a mezőgazdasági gázolaj támogatását. Ez a gazdák tiltakozásához vezetett, akik traktoraikkal utakat zártak el.
Viszonylag szerény, 3,2 milliárd eurós (3,5 milliárd dolláros) adókedvezményt kapott az alsóház, de a felsőház konzervatív ellenzéke megakadályozta. Friedrich Merz ellenzéki vezető kereszténydemokrata pártja a mezőgazdasági üzemanyagok adókedvezményének visszaállításától tette függővé jóváhagyását.
A kormány a szakképzett munkaerő hiányát a szükséges területeken dolgozók bevándorlását könnyítő törvényekkel próbálta kezelni, és nyolc évről öt évre, bizonyos körülmények között háromra csökkentette az állampolgárság megszerzésének idejét.
