Mi rejtőzik a Transznisztria esetleges Oroszországhoz való csatlakozásának forgatókönyve mögött?

Ez „rosszabbítaná” a Dnyeszter bal partján élők társadalmi-gazdasági helyzetét. A Dnyeszteren túli ellenfél, Ghenadie Ciorba azon a véleményen van, hogy a térség de facto vezetője Moszkva parancsára hívta össze a kongresszust. A politikus elmondta, hogy Tiraszpol a kongresszuson belül kérni fogja a térség Orosz Föderációhoz való csatolását, különös tekintettel arra, hogy másnap Vlagyimir Putyin tartja éves beszédét a Szövetségi Tanácsban. A nyilatkozat aggodalmat és egy sor reakciót váltott ki, többek között Ukrajnából, amely közvetlenül érdekelt Dnyeszteren túli szomszédjaként, valamint a Dnyeszteren túli konfliktus rendezéséről szóló tárgyalások 5+2-es formulájának részeként. Biztonsági szakértők, politikusok és nagykövetek szerint ez a forgatókönyv nem valószínű, és csak új kihívást jelent Kisinyov számára.

A Dnyeszter bal oldalán lévő szeparatista rezsim ellenfele, Ghenadie Ciorba egy közösségi oldalon közzétett bejegyzésében ezt írta: „Február 29-én Putyin orosz elnök beszédet mond a Föderációs Tanácsban (az orosz parlament felsőháza) Annál valószínűbb, hogy a helyzetelemzés alapján Moszkvából parancsot adtak ki ennek a kongresszusnak a megszervezésére (Dnyeszteren túlról – nem), amelyre a sziget bal partján élő polgárok kérését Oroszországhoz. Dnyeszternek a Dnyeszteren túli Föderációba való felvételét oroszul kell kifejezni. Február 29-én Putyin ezt bejelenti felhívásában, és a Föderációs Tanács sürgősen dönt a kérés teljesítése mellett.

Kisinyov első reakciójában kijelentette, hogy „gondosan” követi a Dnyeszteren túli régióban kialakult helyzetet, és hozzátette, hogy egyelőre „nincs okunk” arra utalni, hogy a Dnyeszter bal oldalán a helyzet tovább romolhat. Kisinyov ugyanakkor azt mondta, „reméli”, hogy „Tiraszpol felismeri, milyen következményekkel jár elhamarkodott intézkedések esetén”.

Február 16-án Tiraszpolban, az 1+1 formátumú tárgyalások során (Chisinau – Tiraspol) Oleg Serebrian, a chisinaui kormányból való reintegrációért felelős miniszterelnök-helyettes megismételte a tiraszpoli szeparatista rezsim képviselőjének: Vitalij Ignatiev, hogy a Dnyeszteren túli konfliktus rendezése csak békés úton, a Moldovai Köztársaság érdekében lehetséges.

Amit Ukrajna mond

A Kirilo Budanov vezette ukrán hírszerző szolgálat, az Ukrán Védelmi Minisztérium (GUR) Hírszerzési Főigazgatósága csütörtökön közölte, hogy értékelése szerint a Dnyeszteren túli ország nem kéri felvételét Oroszországba a helyi képviselők február 28-i kongresszusán. Andrij Jusov, a GUR szóvivője csütörtökön azt mondta az Ukrainska Pravda-nak, hogy „ezt az információt még nem erősítették meg”.

Marko Sevcsenko, Ukrajna moldovai köztársasági nagykövete is beavatkozott a Ghenadie Ciorba nyilatkozatai után kibontakozó vitába: „Nem hiszem, hogy jelenleg, amikor a háborús helyzet világos és megértjük, az oroszok nem jöhetnek Dnyeszteren túlra, senki sem engedi be őket, nem hiszem, hogy ebben a helyzetben kikiáltják a függetlenséget, vagy Putyin elfogadását kérik az Orosz Föderációban” – hangsúlyozta a nagykövet.

Azt is biztosította, hogy Ukrajna válaszolni fog a Moldovai Köztársaság által hozzá intézett minden segítségkérésre. „Zelenszki elnök nyilvánosan kijelentette, hogy szükség esetén, ha a chisinaui kormány hivatalosan bármilyen segítséget vagy segítséget kér Ukrajnának, megfontolják a megközelítést, és segítséget megadnak” – mondta Marko Sevcsenko.

Az ukrán diplomata felhívta a figyelmet arra, hogy az egyik lépés, amit valaki megtenne, aki destabilizálni akarja a Moldovai Köztársaságot, az, hogy rontsa a szomszédaihoz fűződő kapcsolatait. „Ha valaki destabilizációt vagy még ennél is rosszabbat tervez, akkor ennek az elképzelésnek a megvalósításának egyik szakaszában korlátozni kell a segítséghez, segítségnyújtáshoz való hozzáférési kulcsokat, és meg kell sérteni a partnerekkel való kapcsolatokat, hogy a hivatalosan megküldött segítségkérés válasz nélkül maradjon. A mi esetünkben a válasz meglesz, és gyors lesz” – mondta az ukrán diplomata.

Korábban Ukrajna ugyanígy – szomszédok közötti ellenségeskedési kísérletként – minősítette a sajtóban megjelent moldovai köztársasági források alapján azokat az információkat, amelyek szerint a chisinaui ukrán diplomatákat átverte a Moldovai Köztársaság biztonsági szolgálata. .

Amit a szakértők mondanak

„Nem látunk arra utaló jeleket, hogy az oroszok ezt a szakaszt az odesai régión keresztül Dnyeszteren túli régióig szeretnék megtenni. Inkább azt látjuk, hogy nyomást gyakorolnak a Moldovai Köztársaság hatóságaira, mozgósítják Putyin szavazóit Transznisztriában, hogy az ukránok több erőt kell kiosztani a Dnyeszteren túli határszakasz őrzésére, de a káosz megteremtésére is, hogy hatóságainkat bizonyos lépésekre késztessük” – kommentálta a TVR Moldovát Andrei Curăru, a biztonsági kérdések szakértője.

Valeriu Pasha, a WatchDog.MD Közösség elnöke is úgy véli, hogy a Dnyeszteren túli ország csatlakozásának az Orosz Föderációhoz való forgatókönyve valószínűtlen, és szerinte a kongresszusról keringő információk „inkább egy dezinformációs akcióhoz hasonlítanak, vagy inkább a közvélemény befolyásolásával „.

„Miért gondoljuk, hogy ez a forgatókönyv nagyon valószínűtlen, hogy valóra váljon? Először is, ha valósággá válna, nem előléptették volna előestéjén, hanem valamiféle meglepetés lett volna. (…) Úgy gondolom, hogy Putyin nem áll készen a Dnyeszteren túli régió elismerésére, sőt még inkább elfogadására az Orosz Föderációban, mert nincs ellenőrzése ennek a térségnek a határán. Ami nem mondható el például Georgia szeparatista régióiról. Mindaddig, amíg az orosz hadsereg nem tudja elérni ezt a területet, nagyon valószínűtlen, hogy vállalja azt a kockázatot, hogy „elfogadja” ezt a régiót az Orosz Föderáció részeként. Nem fogja tudni megvédeni, ha valami történik. És nem azt mondom, hogy ez szükségszerűen katonai konfliktust okozna. De az orosz stratégiai gondolkodást ma a katonai kifejezések uralják. Mindenhol katonai kockázatokat látnak, vagyis ez a régió nagy valószínűséggel a jelenlegi status quo-ban marad” – mondja Valeriu Paşa az általa vezetett platformon közzétett videón.

Alexandru Flenchea, a reintegrációért felelős volt miniszterelnök-helyettes úgy véli, hogy valójában a Dnyeszteren túli seriff holding áll a kongresszus megszervezése mögött. „Azt akarom mondani, hogy ez lesz a második kongresszus azóta, hogy a Sheriff lett az egyetlen politikai erő Transznisztriaban. Ez akkor történik, amikor a seriff fenyegetve érzi magát az üvegházi körülmények miatt, amelyekben megszokta a működését. Adó- és vámfizetéssel nem járó feltételek. Így kell tekinteni a leendő kongresszusra. A tiraszpoli sokáig és fájdalmasan gondolkodott, hogyan reagáljon. Ha a nyomókarokról van szó, a szerszámkészlet majdnem kimerült. A helyzeten nem tudnak változtatni, így nyilvánvalóan lesznek akciók a kongresszuson. Egyelőre nehéz megmondani, hogy ezek mennyire lesznek komolyak. Egyértelmű, hogy a nyilatkozatok szintjén lesznek konfrontációk” – kommentálta Flenchea kedden a Nokta médiaportál egyik műsorában.

Cristian Hriţuc politikai elemző emlékeztet arra, hogy „időről időre a hibrid háborúban megjelenik Transznisztria témája”, most pedig azzal a hipotézissel, hogy Oroszország annektálja Dnyeszteren túl. „Vegyük végig az annektálási forgatókönyvet: mit jelent ez. Transznisztria továbbra is elszigetelt. Gazdasági, energetikai és katonai. Oroszország semmilyen módon nem tudna segíteni rajta, amíg nem jut el oda csapatokkal. A Dnyeszteren túli Gotr csapatok kétezer katonája nem jelent komoly veszélyt. Dnyeszteren túl nem a politikai vezetők uralják, hanem a seriff csoport, amely pénzt akar, nem háborút. Azt hiszem, a háború kezdete óta ez a harmadik vagy negyedik alkalom, amikor Transznisztria fontos témává válik a vita során, és közelgő kockázatot mutatnak be. Ez csak eltereli a figyelmet a hibrid háborúról” – hangsúlyozta Hriţuc.

Armand Goshu román történész és elemző a maga részéről azt mondja, hogy „évente legalább egyszer, immár 30 éve Transznisztria „felkéri” Oroszországot, hogy csatlakozzon… és nem történik semmi.”

„Az elmúlt két évben, az Ukrajna elleni agresszió kezdete óta, ilyen forgatókönyvek indultak. Nem, Krasznoselszki nem fogja kérni a csatlakozást, és a tiraszpoli szovjet sem ragaszkodik ehhez a témához. Ez egy óriási hamisítvány, amelyet Moszkva propagandagépezete indított el. A következő napokban Tiraspolban intézkedéseket fogadnak el a hangulat megnyugtatására. Még azok az oligarchák sem, akik Şerifet, Krasznoselszkit és szinte mindent, ami áthalad Dnyeszteren túl, nem akarják leszedni a port több milliárd dollárjukról. Nem kerülhet a Nyugaton, Oroszország ellen elfogadott szankciók listájára sem. Nyilvánvaló, hogy nem az az érdekük, hogy Transznisztria Oroszországhoz csatolják. Tehát meg kell nyugodnunk, abba kell hagynunk az ilyen hülyeségek írását, és kerülnünk kell az orosz propaganda játékát. Transznisztria pedig valóban kényes téma. Chisinaunak, akinek a biztonságáról azt mondjuk, hogy törődünk. De Bukarestnek is” – írta Armand Goshu.

Kontextus

Az eddig megszervezett hét kongresszus közül csak kettő döntött így vagy úgy a térség sorsáról, mégpedig az 1990-es és a 2006-os. Az első ilyen közgyűlésen, 1990-ben, nyilatkozatot fogadtak el a térség sorsáról. az úgynevezett Dnyeszteren túli Moldáv Szocialista Tanácsköztársaság, amelynek fővárosa Tiraszpol és a Szovjetunión belül van. Később, 1991-ben a Szovjetunió összeomlása után megszervezett második ún. kongresszus egy pincében zajlott, és a Dnyeszteren túli régió függetlenségének kikiáltásával ért véget. Az utolsó és a hatodik hasonló közgyűlésre 2006-ban került sor, és szintén a Dnyeszteren túli régióból származó gazdasági nyomás ürügyén szervezték meg az alkotmányos hatóságok fellépésével összefüggésben. Ezután az állítólagos tiraszpoli hatóságok úgy döntöttek, hogy álnépszavazást szerveznek, amelyen a résztvevők a régió függetlensége és az azt követő Orosz Föderációhoz való csatlakozás mellett szavaztak volna. Ezt a népszavazást a nemzetközi közösség nem ismerte el, és az akkori alkotmányozók kijelentették, hogy nem tekinthető a térség lakossága akaratának kifejezésére irányuló gyakorlatnak.

A szeparatista rezsim 2024. január 11-én, majd 2024. január 28-án embereket vitt az utcára, hogy demonstráljanak a Moldovai Köztársaság január 1-jén hatályba lépett új Vámkódexe ellen. Az új jogszabályi rendelkezések arra kötelezik az összes gazdasági szereplőt, beleértve a Dnyeszteren túli régiót is, hogy általános elvek szerint fizessenek vámot az állami költségvetésbe, miután több évtizeden át mentesültek e fizetések alól azzal az ürüggyel, hogy azokat a Dnyeszteren túli költségvetésbe utalták át.