Kolumbia kormánya pénteken expedíciót jelentett be, hogy „felmérhetetlen értékű” tárgyakat távolítson el a legendás roncsról. San Jose galleon1708-ban süllyedt el, miközben arannyal, ezüsttel és smaragddal volt megrakva, és becslések szerint dollármilliárdokat ér. A 316 éves roncs, amelyet gyakran a hajóroncsok „szent grálja”.ellentmondásos volt, mert régészeti és gazdasági kincs is egyben.
Juan David Correa kulturális miniszter az AFP-nek elmondta, hogy több mint nyolc évvel azután a roncs felfedezése Kolumbia partjainál egy víz alatti robotot küldenek, hogy visszaszerezze a jutalma egy részét.
Április és május között a robot kivont néhány tárgyat „a galleon felszínéről”, hogy lássa, „hogyan valósulnak meg, amikor kijönnek (a vízből), és hogy megértsük, mit tehetünk” a többi kincs visszaszerzése érdekében. – mondta Correa.
A művelet több mint 4,5 millió dollárba kerül, és a robot 600 méteres mélységben fog dolgozni, hogy olyan tárgyakat távolítson el, mint a kerámiák, fadarabok és kagylók „anélkül, hogy a roncsot módosítanák vagy károsítanák” – mondta Correa az AFP-nek egy nagy haditengerészeti hajó fedélzetén.
Az expedíció helyét titokban tartják, hogy megvédjék a történelem egyik legnagyobb régészeti leletét a rosszindulatú kincsvadászoktól.
A San Jose-gálya a spanyol korona tulajdonában volt, amikor 1708-ban a brit haditengerészet elsüllyesztette Cartagena közelében. A 600 fős legénységből csak egy maroknyi maradt életben.
„Ez nagyon megható, mert nem szabad beavatkozni a háborús sírokba” – mondta Justin Leidwanger, a Stanford Egyetem régésze, aki az ókori hajóroncsokat tanulmányozza. – mondta a Live Science-nek.
A hajó az Újvilágból visszafelé tartott V. Fülöp spanyol király udvarába, tele kincsekkel, például smaragdládákkal és mintegy 200 tonna aranyérmével.
Kolumbia előtt 2015-ben jelentette be a felfedezéstrégóta keresték a kincsvadászok.
„Mintha a gyarmati időkben lennénk”
A galleon felfedezése huzavonat váltott ki a körül, hogy ki kapja meg a jutalmat.
Spanyolország ragaszkodik ahhoz, hogy a jutalom az övék, mivel egy spanyol hajó fedélzetén volt, míg a bolíviai Qhara Qhara nemzet azt állítja, hogy meg kell szereznie a kincseket, mivel a spanyolok arra kényszerítették a közösség lakosságát, hogy bányászjanak nemesfémeket.
Csütörtök óta Spanyolország kolumbiai nagykövete, Joaquin de Aristegui és a bolíviai őslakosok képviselői vesznek részt egy szimpóziumon szakértőkkel, hogy megvitassák a kincshez való hozzáférés legjobb módját.
A 2022 óta hatalmon lévő Gustavo Petro baloldali elnök kormánya az ország saját forrásait akarja felhasználni a roncs helyreállítására és annak biztosítására, hogy Kolumbiában maradjon.
De Aristegui azt mondta, utasításai vannak arra, hogy ajánljon fel Kolumbiának egy „kétoldalú megállapodást” a roncs védelméről.
Correa elmondta, hogy Bolívia bennszülött népe kifejezte készségét a Petro kormánnyal való együttműködésre.
Az ötlet az, hogy „felhagyjunk azzal, hogy egy kinccsel van dolgunk, amelyért úgy kell küzdenünk, mintha gyarmati időkben lennénk, a kalózokkal, akik vitatták ezeket a területeket” – tette hozzá.
A hajóroncs felfedezésének megkezdésére irányuló expedíció az ENSZ állandó választottbíróságának Kolumbia és az amerikai Sea Search Armada mentőtársaság között zajlik, amely azt állítja, hogy több mint 40 éve találta meg először a roncsot.
A cég 10 milliárd dollárt követel, ami a roncs mai becsült értékének felét jelenti.
2022 júniusában Kolumbia azt közölte, hogy egy távirányítású jármű 900 méterrel az óceán felszíne alá ért, új képek a roncsokról.
A videó a San Jose fedélzetén található kincs eddigi legjobb képét mutatja – beleértve az aranyingot és érmét, az 1655-ben Sevillában készült ágyúkat és a sértetlen kínai vacsorafelszolgálást.
Akkoriban a Reuters arról számolt be, hogy a távirányítású jármű két másik hajóroncsot is felfedezett a környéken, köztük egy két évszázaddal ezelőtti szkúnert.
