Moldova | Transznisztria Oroszországhoz való csatlakozással fenyegetőzik – Arkady Moshes: Valószínűleg hatalmi játékról van szó

Moldovába része a Dnyeszteren túli szeparatista régiónak azzal fenyegetőzik, hogy felkéri Oroszországot, hogy csatolja be – mondja egy helyi ellenzéki politikus Ghenadie Ciorba.

Ciorba szerint a Dnyeszteren túli „Legfelsőbb Tanács” a jövő héten, február 28-án, szerdán dönt a kérelemről.

Ciorba felhívja a figyelmet az állítólagos szavazás időpontjára. A tervek szerint ez egy nappal az orosz elnök előtt fog megtörténni Vlagyimir Putyin a következő nagy beszéd a dumában február 29-én. Ciorba szerint Putyin a beszéd során Transznisztria Oroszországhoz csatolását javasolná.

Ciorba figyelmeztetéséről az Infotag hírügynökségnek számolt be többek között a moldovai közszolgálati rádió Moldova rádió és egy román újság Adevărul.

Dnyeszteren túl Oroszországhoz való csatlakozást már korábban is javasolták. 2006-ban népszavazást tartottak, amelyen több mint 90 százalék az Oroszországhoz való csatlakozás mellett szavazott.

Ezúttal azonban a korábbiaknál komolyabban kell venni a javaslatot, hiszen ez új precedens az oroszországi regionális szövetségek számára – mondja a Külpolitikai Intézet programigazgatója. Arkagyij Moshes.

„Oroszország annektált olyan régiókat, amelyeket nem irányít” – mondja Moshes, utalva Oroszország 2022 őszén tett bejelentésére, miszerint illegálisan csatol négy ukrán régiót: Donyecket, Luhanszkot, Herszont és Zaporizsjét. Oroszország már 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet.

Moshes azonban nem hiszi, hogy egy esetleges új Dnyeszteren túli szavazásnak konkrét következményei lesznek.

„Ha ezt tették volna két évvel ezelőtt, amikor az orosz haditengerészet komolyan fenyegetőzött, hogy leszáll Dél-Ukrajnában, hogy folyosót építsenek Dnyeszteren túl, akkor ezt komolyabban kellett volna venni.”

Most Oroszországnak azonban nincs ilyen képessége, Moldova és Ukrajna kereskedelmi embargót szervezhetne Transznisztria köré. Ráadásul a Dnyeszteren túli helyzet is stabilabb. Moshes szerint nehéz belátni, hogy Oroszországnak egyáltalán mi haszna származna Transznisztria annektálásából.

„Nem irányítja (Dnyeszterentúlt), és még csak szárazföldi kapcsolata sincs vele.”

Nemzetközileg Transznisztriát Moldova részeként ismerik el, de státusza nem egyértelmű, mióta Moldova 1991-ben elnyerte függetlenségét a Szovjetuniótól. A régió 1990-ben kiáltotta ki függetlenségét, de bár oroszbarát, még a Kreml sem ismerte el függetlenségét. .

Oroszország elismerte a volt Szovjetunió más szeparatista régióit, például Grúziát Abháziát és Dél-Oszétiát – emlékeztet Moshes. Közvetlenül az ukrajnai nagy invázió megindítása előtt Donyeck és Luhanszk bábállamát is függetlennek ismerte el.

Moshes szerint „jó taktika, hogy a Kreml problémákat szít”, de Dnyeszteren túli Oroszországhoz való csatolása valószínűtlennek tűnik.

„Ha Moszkva (bármelyik régió) annektálására készülne, akkor már médiakampányt látnánk.”

Inkább Moshes szerint ez egy hatalmi játék a moldovai kormányzat ellen. Transznisztria teljes mértékben Moldovától és a Nyugattól függ, különösen most, hogy az ukrajnai határt lezárták.

Idén ősszel az elnökválasztás kapcsán népszavazást szervezhetnek az EU-csatlakozásról Moldovában. Ha Moldova csatlakozna az EU-hoz, az a Dnyeszteren túli helyzetre is hatással lenne – mondja Moshes.

„Ha üzenetet küld Chișinăunak (Dnyeszterentúl), különleges megállapodást érhet el.”

moldovai biztonsági tanácsadó Andrei Curaru ismét elemezte a Radio Moldova szerint, hogy ez egy üzenet Oroszországból. A hónap elején Moldova bejelentette, hogy nem engedélyezi szavazóhelyiségek létrehozását az országban az oroszországi elnökválasztáson.

„Az is aggodalomra ad okot, hogy ez egy nagyobb stratégia része, amely arra kényszeríti az ukrán védelmi erőket, hogy a katonahiány ellenére figyeljék a Dnyeszteren túli határt” – mondja Curăraru.