A NATO zöld utat adott Kijevnek „Ukrajnán kívüli orosz katonai célpontok” megtámadására

Ukrajnának joga van csapást mérni „Ukrajnán kívüli orosz katonai célpontokra” a nemzetközi joggal összhangban – mondta a NATO főtitkára, aki a háború kezdete óta először nyilatkozott.

Jens Stoltenberg a hét elején elismerte, hogy a Nyugat által szállított fegyverek oroszországi célpontok eltalálására való felhasználása régóta vitatéma Kijev szövetségesei között a konfliktus eszkalációjával kapcsolatos félelmek miatt – írja a News.ro. .

„Minden egyes szövetségesnek kell eldöntenie, hogy vannak-e bizonyos figyelmeztetések azzal kapcsolatban, amit teljesítenek, és a különböző szövetségesek némileg eltérő politikát folytattak ezzel kapcsolatban.”nyilatkozta Stoltenberg a Szabad Európa Rádiónak egy kedden megjelent interjúban.

„Általában azonban emlékeznünk kell arra, hogy miről van szó. Ez Oroszország agressziós háborúja Ukrajna ellen, a nemzetközi jog kirívó megsértésével. És a nemzetközi jog szerint Ukrajnának joga van az önvédelemhez”tette hozzá Stoltenberg. „Ebbe beletartozik a legitim katonai célpontok, orosz katonai célpontok eltalálása Ukrajnán kívül. Ez a nemzetközi jog, és természetesen Ukrajnának joga van ezt megtenni, hogy megvédje magát.”magyarázta Stoltenberg.

Egy NATO-tisztviselő csütörtökön a Financial Timesnak megerősítette, hogy Stoltenberg valóban kijelentette, hogy Kijevnek joga van az önvédelemhez, többek között azzal, hogy Ukrajnán kívül legitim orosz katonai célpontokat mér.

A megjegyzések előrelépést jelentenek a NATO-főkapitány retorikájában, aki korábban utalt Kijev nemzetközi jog szerinti jogaira anélkül, hogy kifejezetten említette volna az orosz terület elleni támadásokat – írja a Financial Times.

„Fontos azt is felismerni, hogy bár a csatatéren nehéz a helyzet, nem szabad túlbecsülnünk Oroszországot és alábecsülnünk Ukrajnát.Stoltenberg a múlt héten újságíróknak nyilatkozva megjegyezte, hogy az ukrán erőknek sikerült „mélységi csapásokat” végrehajtaniuk az oroszok által megszállt Krím-félszigeten, és sikerült elsüllyeszteniük a fekete-tengeri flotta néhány orosz hajóját.

F-16-osok, fordulópont

A nyugati fegyverek Oroszország elleni csapásról szóló vita valószínűleg felerősödik, amikor egyes NATO-szövetségesek F-16-os vadászgépeket kezdenek küldeni Ukrajnába. Az amerikai gyártmányú repülőgépek, ha nagy hatótávolságú rakétákkal vannak felfegyverkezve, jelentősen megnövelhetik Kijev csapásainak potenciális hatótávolságát Oroszország területére.

Az elmúlt hónapokban Kijev fokozta a drónok és nagy hatótávolságú rakéták támadásait Oroszországon belüli katonai célpontok ellen, köztük egy, az orosz hadsereg által használt olajraktár Szentpétervár közelében.

Az orosz terület elleni támadásokkal kapcsolatos nyugati érzékenység miatt azonban Ukrajna csak utalt a támadásokért való felelősségére. Jurij Ihnat, az ukrán légvédelmi erők szóvivője azt mondta, hogy Ukrajna „általában nem kommentál”.

Franciaország és Nagy-Britannia, amelyek már ellátták Kijevet nagy hatótávolságú rakétákkal, óvatosan hagyják jóvá az ilyen csapásokat, attól tartva, hogy a Moszkvával való eszkaláció megtörténik.

Németországban a törvényhozók arra próbálják rávenni Olaf Scholz kancellárt, hogy küldjön Taurus rakétákat Ukrajnába, ami Kijev régóta fennálló követelése, mert a fejlett német fegyverrel orosz utánpótlási vonalakra csaphat le.

Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly utalt rá, hogy Moszkva megtámadhatja a nyugat által szállított F-16-os repülőgépeket Ukrajna határain kívül, ami szerinte azzal a kockázattal jár, hogy a NATO közvetlen konfliktusba kerül Oroszországgal. „Ez komolyan megkockáztatja, hogy a NATO még jobban belesodorja ebbe a fegyveres konfliktusba”– mondta Putyin júniusban. „A tankok égnek, és az F-16-osok is ugyanolyan jól fognak égni”mutatott rá az orosz vezető.

A közelmúltban egyes orosz tisztviselők azzal fenyegetőztek, hogy az Ukrajnának nyújtott további nyugati támogatás globális nukleáris háborúhoz vezethet. „Mindent meg kell tennünk, hogy megakadályozzuk (nukleáris háború), de az óra egyre gyorsabban ketyeg”mondta Dmitrij Medvegyev volt elnök és miniszterelnök egy csütörtökön megjelent interjúban. „És ebben látom a nyugati kormányok tehetetlenségét is, akik mindig ugyanazt mondják: az oroszok megpróbálnak ránk ijeszteni, soha nem fogják megtenni. Tévednek. Ha hazánk léte a tét, akkor milyen választási lehetősége van államfőnknek? egyik sem” – mutatott rá Medvegyev.