Az Izrael-Hamász háború első napjaitól kezdve az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség nagy része nyomást gyakorolt Izraelre, hogy több humanitárius segélyt engedjen be a Gázai övezetbe. De ahogy a harcok vég nélkül dúlnak, az ottani humanitárius katasztrófa csak súlyosbodott.
Az ENSZ ügynökségei és segélyszervezetei szerint a folyamatos ellenségeskedések, az izraeli hadsereg megtagadása a szállítások elősegítésében és a rend felbomlása Gázában egyre nehezebbé teszi a létfontosságú segélyek eljuttatását a part menti enklávé nagy részére.
A Világélelmezési Program kedden közölte, hogy felfüggesztette az élelmiszer-szállítást Gáza északi részén, ahol az ENSZ gyermekvédelmi szervezete szerint minden hatodik gyermek súlyosan alultáplált. Az ENSZ decemberi jelentése szerint Gáza 2,3 millió lakosának negyede éhezik.
„Azt tapasztalja, hogy vannak olyan emberek, akik egy, két vagy három napig kihagytak az étkezést – erősen éheznek” – mondta szerdán Matthew Hollingworth, a WFP országos igazgatója. – De vannak olyanok is, akik hevesen éheznek, vagyis egy hétig nem esznek.
Hollingworth „átmeneti szünetnek” minősítette a leállítást, és elmondta, hogy a WFP „minden féllel” beszélt a segélyszállítmányok újraindításáról. „Segélynyújtással kell elárasztanunk a területet, ha enyhíteni akarjuk és meg akarjuk állítani az éhínséget” – mondta.
Az elmúlt hetekben Gázából készült felvételek kaotikus elkeseredettség jeleneteit mutatják be, miközben emberek százai veszik körül és ürítik ki a teherautókat. Egyes palesztinok azt mondják, hogy állati takarmányból kenyeret készítettek. Az újdonsült anyák szerint a tápszer nehezen beszerezhető vagy megfizethetetlen.
Izrael tagadja, hogy korlátozza a segélyek bejutását, és a Gázában működő humanitárius szervezetekre hárította a felelősséget, mondván, segélyekkel teli teherautók százai állnak tétlenül a fő átkelő palesztin oldalán. Az ENSZ szerint nem mindig tudja elérni a teherautókat az átkelőnél, mert időnként túl veszélyes.
Az ENSZ felszólította Izraelt, hogy nyisson több átkelőt, többek között északon, és javítsa a koordinációs folyamatot.
Íme egy pillantás, hogyan fajult a helyzet ennyire vészes.
Gáza izraeli és egyiptomi blokád alatt áll, mióta a Hamász 2007-ben átvette a hatalmat a rivális palesztin erőktől. Izrael szerint a blokádra azért volt szükség, hogy a militáns csoport ne importáljon fegyvereket, míg a kritikusok a kollektív büntetés egy formájaként helytelenítették.
A gázai munkanélküliségi ráta már a háború előtt is 50% körül mozgott – a legmagasabbak között a világon –, és az elszigeteltség évei, valamint a négy korábbi háború tönkretette a magánszektort. Ennek ellenére naponta körülbelül 500 teherautó lépett be kereskedelmi árukat, üzemanyagot és segélyt szállítva.
Izrael teljes ostromot rendelt el a Hamász október 7-i támadása után, és azt mondta, hogy semmi sem fog belépni, amíg ki nem engedi az aznap elejtett 250 túszt. Nyomást akart gyakorolni a Hamaszra, és azt állította, hogy a csoport élelmiszert és készleteket halmozott fel, és ha valóban akarja, gondoskodhat a lakosságról.
Izrael később engedett az Egyesült Államok nyomására, és naponta több tucat teherautót engedett be az Egyiptom és Gáza közötti rafahi átkelőről. A segélyszervezetek azonban azt mondták, hogy nehézkes ellenőrzési folyamattal kell szembenézniük, amely csak egy cseppnyi segélyt engedett be, még akkor is, ha a szükségletek növekedtek, és a palesztinok mintegy 80%-a kiszorult otthonából. Izrael szerint az ellenőrzésekre biztonsági okokból van szükség.
Decemberben az Egyesült Államok nagyobb nyomására Izrael újra megnyitotta saját Kerem Shalom átkelőjét Gázával, a terület fő rakománytermináljával, és egyszerűsítette az ellenőrzési folyamatot. De még akkor is a napi átlagos teherautók száma csak a harmada volt a háború előtti szintnek.
A COGAT, a palesztin polgári ügyeket felügyelő katonai szervezet azt állítja, hogy a humanitárius segélyek behozatalára nincs korlátozás. Azt is tagadja, hogy a jobboldali izraeli tiltakozások az átkelőhelyeken az elmúlt hetekben sikerült volna megakadályozni a segélynyújtást.
Ehelyett a fő akadályok most a kerítés túloldalán vannak.
Amint a segélyszállító teherautók belépnek Gázába, gyakran már nem nagyon jutnak tovább.
Izrael az október végi szárazföldi offenzíva kezdete óta elszigeteli Gáza északi részét, miután elrendelte lakosságának, hogy meneküljenek délre. Emberek tízezrei maradtak ott, annak ellenére, hogy egész környékek ellaposodtak, és súlyos élelmiszer- és vízhiány volt.
Segélyszervezetek azt mondják, hogy az izraeli hadsereg gyakran megtagadja a Gázai övezet északi részének bejutására irányuló kéréseiket, és még akkor is, ha ezt megadják, kevés védelmet biztosítanak.
Az autóút Rafah déli részéből az északi Gáza városába körülbelül 45 percet vett igénybe. Ez most több órát vesz igénybe a folyamatos ellenségeskedések és a hadsereg által megrongált, elzárt vagy lezárt utak miatt.
A hónap elején egy ENSZ-tisztviselő azzal vádolta az izraeli erőket, hogy egy élelmiszer-konvojra lőttek. A Hamasz által irányított rendőrség biztonsági kíséretet biztosított, hogy megvédje a konvojokat a tömegtől és a banditáktól – és Izrael szerint maguk is elszívták a segélyeket.
Az ENSZ tisztviselői szerint azonban a kísérők eltűntek a biztonsági erőket célzó közelmúltbeli izraeli légicsapások után a déli határ menti Rafah városában, ahol a legtöbb segélyművelet összpontosul, és ahol Gáza lakosságának több mint fele máshol keresett menedéket a harcok elől.
Izrael megfogadta, hogy a következő hetekben kiterjeszti a szárazföldi offenzívát Rafah felé, ami a segélyszervezetek szerint katasztrofális lenne.
Gázában a legnagyobb humanitárius segélyszolgáltató az ENSZ palesztin menekültekkel foglalkozó ügynöksége, az UNRWA. A múlt hónapban Izrael közölte, hogy 12 alkalmazottja vett részt az október 7-i támadásban, ami arra késztette az Egyesült Államokat és más adományozókat, hogy felfüggesztették a finanszírozást.
Az UNRWA azonnal elbocsátotta a 10 túlélő alkalmazottat, és vizsgálatot indított. Tagadja azokat az izraeli vádakat, amelyek szerint együttműködne a Hamászszal vagy szemet hunyna, és azt állítja, hogy Izrael nem osztott meg bizonyítékokat a 12 elbocsátott alkalmazottra vonatkozóan. Azt mondja, ha a finanszírozást nem állítják helyre, áprilisban le kell állítani a működést.
Időközben az ügynökség azt állítja, Izrael számos pénzügyi korlátozást vezetett be, amelyek hátráltatják működését, és egy hónapig visszatartanak egy élelmiszerszállítmányt, amely 1,1 millió embert képes eltartani.
Izrael felszólította az UNRWA feloszlatását, de egyetlen más ENSZ-ügynökség vagy segélyszervezet sem képes azonnal felváltani.
___
Az AP tudósításait itt találja
