Magyarország nagy lépése Svédország NATO-tagságának végleges ratifikálása előtt: Saab JAS Gripen vadászgépeket vásárol

Magyarország pénteken bejelentette, hogy megállapodást írt alá négy Saab JAS Gripen vadászrepülőgép vásárlásáról Svédországtól, Budapest pedig arra készül, hogy közel két év késés után végre jóváhagyja Stockholm NATO-csatlakozási pályázatát.

Orbán ViktorFotó: KISBENEDEK ATTILA / AFP / Profimedia

Magyarország a transzatlanti katonai szövetség egyetlen tagja, amely nem ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását. Ezt a kérést 2022-ben nyújtották be, több évtizedes semlegesség után, Oroszország Ukrajna elleni invázióját követően.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök – aki a múlt héten engedett, hogy a parlament hétfőn szavaz a ratifikációról – pénteken Budapesten találkozott Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel, aki azt mondta, sikerült „újraépítenie a bizalmat”.

Magyarország svéd repülőgépeket vásárol, és meghosszabbítja a kapcsolódó logisztikai szerződést – mondta Orbán. Magyarország jelenleg egy 2001-ben kötött szerződés alapján bérli Gripen repülőgépeket.

„Nemcsak megtartjuk a légvédelmi képességünket, hanem növelni is fogjuk, ami azt jelenti, hogy a NATO iránti elkötelezettségünk erősödik, és így a NATO közös műveletében való részvételünk is” – mondta Orbán a Kristerssonnal közös sajtótájékoztatón.

Kristersson svéd miniszterelnök üdvözölte a megállapodást. „Mint tudod, azt is tudom, hogy nem értünk egyet mindenben, de abban egyetértünk, hogy ahol csak lehet, együtt kell működnünk” – mondta Orbán mellett ülve – írja a Reutersre hivatkozva a News.ro.

Orbán Viktor, akinek nacionalista kormánya szoros gazdasági kapcsolatokat ápol Oroszországgal, többször is elhalasztotta a ratifikációt, arra hivatkozva, hogy elégedetlen a Svédország által Magyarországgal szemben megfogalmazott, jogállamiság miatti kritikával.

Svédország NATO-csatlakozási törekvését – amely jelentős változás több évtizedes elállás után – kezdetben Törökország is blokkolta, és azzal vádolta Stockholmot, hogy támogatja az általa terrorista csoportokat. Amikor Tayyip Erdogan török ​​elnök júliusban jelezte, hogy zöld utat ad Svédországnak, az Egyesült Államok azt mondta, hogy a Kongresszussal folytatott konzultációt követően folytatni fogja az F-16-os vadászrepülőgépek Törökországnak való átadását.

A Balti-tengeren hosszú partszakasszal rendelkező Svédország a NATO létfontosságú logisztikai központjává válhat Észak-Európában. A katonai el nem kötelezettség a svédek büszkesége volt, és egyértelmű többségük ellenezte a NATO-csatlakozást, mielőtt Oroszország megtámadta volna Ukrajnát.

Amikor azonban a szociáldemokraták, az elmúlt 100 év meghatározó politikai ereje Svédországban meggondolták magukat a NATO-csatlakozás mellett, a közvélemény-kutatások a valaha feljegyzett legnagyobb változást mutatták ki a közvéleményben. A NATO-tagságnak most egyértelmű többsége van a parlamentben és a nyilvánosság körében.

Svédország már rendszeresen részt vett gyakorlatokon a régióban.

Orbán – aki nem volt hajlandó fegyvert küldeni Ukrajnának, és többször bírálta az Oroszország elleni nyugati szankciókat – pénteken ismét tűzszünetet kért Ukrajnában.

Másrészt ismét támogatta Donald Trump jelöltségét, hogy idén visszatérjen az Egyesült Államok elnöki posztjára.

„Reméljük, hogy a jelenlegi elnök távozik, Trump elnök pedig visszatér, és szabad kezet kap a békekötéshez” – mondta Orbán az állami rádióban.

A magyar miniszterelnök azt állította, hogy a fegyverszünet az egyetlen megoldás, mert „Oroszországot katonai értelemben nem lehet térdre kényszeríteni”: „Ennek a konfliktusnak (Ukrajnában) nincs megoldása a harctéren.”

Az Oroszországgal hosszú határon osztozó Finnország tavaly áprilisban csatlakozott a NATO-hoz, miután Svédországhoz hasonlóan elszakadt a több évtizedes hagyományos semlegességtől. A két északi ország egy időben nyújtotta be a NATO-csatlakozási kérelmet.