Hírek

Törvény lesz a rövid hét?

#image_title
358views

Sokan akarják, külföldön ez már valóság, Olaszországban sikerrel, tanácstalanul kísérleteznek vele. Az arövid hét‘ a munkában az egyik legújabb javaslat, amelyet az ellenzék írt alá Giuseppe Conte (M5S) terjesztette a Kamara Munkaügyi Bizottsága elé. A javaslatot – magyarázta az ötcsillagos vezető Facebook élőben „Az, hogy kísérletileg 40-ről 32 órára csökkentsék a munkaidőt ugyanazért a fizetésért”.

A már elfogadott országok pozitív statisztikái a munkavállalói elégedettség mértékéről és a vállalati termelékenység szintjéről számolnak be, „és ennek környezetvédelmi szempontból is vannak előnyei” – folytatta az ötcsillagos vezető.

Valójában az energiafogyasztás és a fenntarthatóság szempontjából az ilyen típusú munkabeállítások várhatóan alkalmasak lesznek csökkenti a szmogot és az autók forgalma, legalább heti egy nap többet. „A cél az is, hogy Olaszország legyen a következő ország, ahol kísérletezni lehet ezzel a reformmal, és készek vagyunk megvitatni, remélem, nyugodt párbeszéd lesz a többi politikai erővel” – zárta gondolatait Giuseppe Conte.

Nézzük meg együtt, miből áll a rövid hét, és milyen előnyökkel járna.

Egy nappal kevesebb munka: íme, miért

A rövid hét javítja a magánélet és a szakmai élet összeegyeztetését, képes rá a dolgozók jólétének javításavállalati wellness és a szabadidő felajánlása a cég egyik értékévé.

A törvényjavaslat emlékeztet arra, hogy „egyes vállalati szerződések Olaszországban és máshol már lehetővé teszik a munkavégzés heti négy napra történő felosztását: ez még mindig korlátozott gyakorlat, de tükröződik a munkavállalók elhagyásának tendenciájában. több idő önmaga számára, az élet és a munka egyensúlyának tiszteletben tartása és mindenekelőtt a projektek megosztásának és az eredmények az emberek jóléte érdekében történő valorizálásának tudatában, amiért elismerik a felelősséget, a bizalmat és a szervezettséget, akárcsak az órabér, gazdasági és magának a munkavégzésnek a szakmai értékeit”.

Az adatok aGazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet a ledolgozott órákon kimutatták, hogy egy bizonyos határon túl a több munka a termelékenység drasztikus csökkenéséhez vezet. Ebből a feltételezésből kiindulva tehát a munkateljesítményben és általában a vállalati növekedésben is javulást javasolnak. Ezzel kapcsolatban a hét cikkből álló törvényjavaslat a 2024-es, 2025-ös és 2026-os évre (kísérleti hároméves időszak) egyenként 250 millió eurós maximális kiadási keretet irányoz elő, azzal a feladattal, hogy az Országos Társadalombiztosítási Intézet figyelemmel kísérje a kiadási trend.

Kedvező vélemény az ellenzék részéről

Ha más európai országokban, például Spanyolországban, Franciaországban és Németországban ez már valóság, akkor Olaszországban – magyarázza Elly Schlein, a Demokrata Párt vezetője – „nincs jogalkotási kezdeményezés”.

„A választás a múlt és a jövő között van – ismerte el a PD vezetője -. Olaszország azon kevés országok egyike, ahol nincs olyan jogalkotási kezdeményezés, amely ösztönözné a kísérletezést munkaidő csökkentése azonos fizetés mellett. Nagy-Britanniában tették ezt, ahol 61 cég csökkentette a munkaidőt ugyanazért a fizetésért. Portugáliában tették ezt, ahol 46 vállalat kísérletezett a rövid négynapos héttel. Ugyanez a helyzet Németországban, Spanyolországban és Belgiumban.”

„Egy nagyon egyszerű javaslatot teszünk – jelentette ki Elly Schlein a Facebookon -: kibővítjük az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló Új Képzési Alapot, bevezetve a munkaidő csökkentésének kísérletezését is azonos fizetés mellett. A vállalatok és a szakszervezetek közötti kollektív tárgyalások modelljére fogadunk, hogy ösztönözzük a rövid heteket. Egy alap, amely a munkaidő-csökkentési szerződést kötőket segíti a társadalombiztosítási járulék 30 százalékos járulékmentességével, amely megerőltető és megterhelő munkák esetén 40 százalékig terjed.”