A főiskolai diplomát szerzett amerikaiak több mint fele olyan munkakörben dolgozik, amelyhez nincs szükség főiskolai végzettségre, és nem használja fel a megszerzett készségeket annak megszerzéséhez. Ami még rosszabb, ott ragadhatnak egész karrierjükre.
Egy új tanulmány szerint, ha egy diplomás első munkahelye egy rosszul fizetett területen van, vagy nincs összhangban a munkavállaló érdeklődési körével, az nemkívánatos szerepkörbe vagy olyan iparágba kerülhet, amelyből nehéz kikerülni. tanulmány a The Burning Glass Institute-tól és a Strada Institute for the Future of Work-től. A megállapítások azáltal születnek, hogy egyre több amerikai kérdőjelezi meg a főiskolai végzettség csökkenő értékét, és egyre több munkaadó a felsőfokú végzettség követelményeinek csökkenése teljesen.
„Azt tapasztaltuk, hogy még a felforrósodott gazdaságban is a diplomások fele olyan állásban szűnik meg, amelyhez nem kellett egyetemre járnia” – mondta Matt Sigelman, a Burning Glass vezérigazgatója a CBS MoneyWatch-nek. Sigelman szerint a főiskolai szintű készségeket nem igénylő munkák közé tartoznak a kiskereskedelmi, vendéglátói és gyártási szektorban betöltött szerepek.
A HEA Group egy másik tanulmánya megállapította, hogy egy évtizeddel a főiskolai beiratkozás után, 4 felsőoktatási programból 1 résztvevő kevesebb mint 32 000 dollárt keres — a középiskolát végzettek éves medián jövedelme.
A főbb kérdések megválasztása
A tanulmány szerint a főiskolai végzettség önmagában nem jegy egy jobban fizető állásra.
„A főiskolai diploma megszerzését az amerikai álom jegyének tekintik” – mondta Sigelman -, és kiderül, hogy ez a hallgatók felének mellszobra.
A tanulmány szerint a diploma megszerzése utáni elhelyezkedési kilátások egyedüli legnagyobb meghatározója az, hogy egy főiskolai hallgató milyen szakterületen vagy elsődlegesen tanul. Ez még annál is fontosabb lehet, mint az, hogy az ember milyen intézménybe jár.
Ha olyan karrierorientált szakot választanak, mint például az ápolónő, a büntető igazságszolgáltatással szemben, a diplomások jobb esélyt adnak a megszerzett készségek tényleges használatára, és kompenzációt kapnak azokért. Az ápoló szakos hallgatók mindössze 23%-a alulfoglalkoztatott, szemben a büntető igazságszolgáltatás szakosok 68%-ával. A természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai (STEM) tárgyakra való összpontosítás azonban nem garancia a főiskolai szintű foglalkoztatásra és a magas bérekre – állapította meg a tanulmány.
Szakmai gyakorlat, releváns tapasztalat segít
Vannak más módok is arra, hogy fellendítsék a gyümölcsöző karriert, ami méltó befektetéssé teszi a főiskolai diplomát. Például egy szakmai gyakorlat biztosítása az alapképzési tanulmányok folytatása közben közel 50%-kal csökkenti az alulfoglalkoztatottság kockázatát.
„Amellett, hogy mit választott a tanulás mellett, a gyakorlati idő nagyon megmozgató annak a valószínűsége szempontjából, hogy abba a munkába kerül, amiért az iskolába járt” – mondta Sigelman.
Ha ragaszkodik azon munkakörökhöz, amelyeken dolgozni szeretne, akkor az is növeli az esélyét, hogy végül jól fizetett pozíciót kapjon. A felfelé irányuló mobilitás trükkös, ha rossz lábon kezdi karrierjét.
Sok főiskolai végzettségű ember még 10 évvel a főiskola után is alulfoglalkoztatott marad – derült ki a tanulmányból. Ennek az lehet az oka, hogy a főiskolai szintű készségeket kereső munkaadók hajlamosak a jelöltek közelmúltbeli munkatapasztalatára is összpontosítani, nagyobb hangsúlyt fektetve az olyan jelöltek legújabb állásaira, akik éveket töltöttek a munkaerőben, szemben az egy évtizeddel korábban szerzett diplomával.
„Ha kijössz az iskolából, és néhány évig pincérként dolgozol egy étteremben, és főiskolai szintű állásra jelentkezel, a munkáltató megvizsgálja ezt a munkatapasztalatot, és nem látja relevanciáját” – mondta Sigelman.
