A japán Nikkei tőzsdeindex megdöntötte 1989-es rekordját, és történelmi csúcsra emelkedett

A japán Nikkei 225 benchmark index csütörtökön meghaladta azt a rekordot, amelyet 1989-ben állított fel a pénzügyi buborék kipukkanása előtt, és ezzel beköszöntött a hanyatló növekedés korszaka.

Az index csütörtökön 2,2 százalékos emelkedéssel, 39 098,68 ponton zárt. Korábbi rekordja 38 915,87 volt, 1989. december 29-én. Tehát mostanra visszatért oda, ahol 34 évvel ezelőtt volt.

Ez több mint egy generációval ezelőtt volt, Japán háború utáni fellendülésének csúcspontján. De ezúttal a gazdaság recesszióban van, és senki sem beszél buborékról. Az export-, feldolgozóipar-, szolgáltatás- és egyéb mutatók csütörtökön közzétett előzetes mérőszámai további gyengülést jeleztek.

A piac az 1989-es csúcs elérése után süllyedt, mivel a bankok mintegy 100 billió jent írtak le rossz adósságokból. A részvények árfolyama sok éven keresztül jóval a rekord alatt maradt – egy ponton 7000 alá süllyedtek, mielőtt a néhai miniszterelnök, Shinzo Abe által 2013-ban meghirdetett piacélénkítő intézkedések sorozata felemelkedett volna.

A piac az elmúlt hónapokban meredeken emelkedett, amihez hozzájárult a külföldi befektetők erős érdeklődése, akik a tokiói tőzsde kereskedési volumenének nagy részét adják.

A számítógépes chipekhez kapcsolódó részvények jelentős vásárlása hozzájárult a csütörtöki ralihoz, miután az Nvidia az amerikai piacok zárása után arról számolt be, hogy a mesterséges intelligencia iránti őrületnek köszönhetően több mint háromszorosára növelte bevételét az egy évvel korábbihoz képest. A Tokyo Electron részvényei 6%-ot, az Advantest Corp. 7,5%-ot, a SoftBank Group Corp. pedig 5,1%-ot erősödött.

Ellentétben az Egyesült Államokkal, ahol a részvények rekordokat döntöttek abban a reményben, hogy a Federal Reserve magas kamatcsökkentésbe kezd, amint úgy dönt, hogy az infláció valóban ellenőrzés alatt áll, Japánban az irányadó kamat mínusz 0,1%-on maradt több mint egy évtizede.

A Bank of Japan továbbra is könnyű pénzkezelési politikáját használja az infláció ösztönzésére és a növekedés felpörgetésére, és a gazdaságba pumpált pénz nagy része a tőzsdére került.

Ugyanakkor számos globális befektető elmozdította portfólióját Kínától, mivel annak gazdasága lassul, és a feszültség fokozódik Washington és Peking között.

A tokiói részvények árfolyama az elmúlt három hónapban 15%-kal, az elmúlt évben pedig mintegy 44%-kal emelkedett. Sanghajban az árak több mint 11%-ot estek az egy évvel ezelőttihez képest, míg a hongkongi Hang Seng index mintegy 22%-ot esett.

A japán vállalatok vállalati bevételeinek rekordnövekedése és a vállalatirányítás javulása növelte a japán vállalatok részvényeinek vonzerejét.

„Mivel a japán vállalatok a változás jeleit mutatják, úgy gondolom, hogy a befektetők jobban szemügyre veszik” – mondta Hiromi Yamaji, a Japan Exchange Group csoport vezérigazgatója a The Financial Times által támogatott szerdai online tájékoztatón.

Megjegyezte, hogy míg sok idősebb japán vonakodik részvényekbe fektetni, miután a 90-es évek elején kipukkadt a megtakarításaik elvesztése, a fiatalabb befektetők kevésbé óvatosak.

„A generáció változik” – mondta Yamaji.

A Nippon Individual Savings Account program – az adómentes nyereséget kínáló számlák – januárban életbe lépett változása szintén csábította a részvények magasabb hozamára vágyó befektetőket, bár elemzők szerint ennek a pénznek nagy része külpiacra került.

Ennek ellenére a japán családok 1,05 kvadrillió jen (közel 7 billió dollár) megtakarításának egy töredéke is nagy hatással van.

Emellett a Kormányzati Nyugdíjbefektetési Alap, a világ egyik legnagyobb intézményi befektetője, növelte részvénybefektetéseit, ezzel is hozzájárulva az árak felfelé tolásához.

A külföldi befektetők beugrottak, és alkura törekedtek, tekintettel a jen gyengélkedésére az amerikai dollárral szemben, amely 150 jen körül mozog, szemben az egy évvel ezelőtti 140 jennel.

A Tokiói Értéktőzsde szerint januárban a nemzetközi befektetők 125,2 billió jen értékben vásároltak japán részvényeket, ami duplája egy évvel korábban. Ahogy az Egyesült Államokban is igaz, a legnagyobb nyertesek egy része technológiai vállalatok lettek.

Egyelőre a szakértők szerint Japán részvényei nincsenek túlárazva.

Az ár-nyereség arány a tokiói piacon körülbelül 16, míg az S esetében 23&P 500, 24 az indiai Sensex és 8 a Shanghai. A Nikkei weboldala szerint 2023-ban a tokiói részvények befektetői több mint 28%-os hozamot értek el.

Mindeközben Kínában egy másik, teljesen más forgatókönyv játszódik le, ahol a piacok még soha nem tértek ki teljesen a 2015-ös összeomlásból, amely trilliónyi értéket pusztított el.

Hongkong és a kínai anyaország piacait is lehűtötte a Peking és Washington közötti feszültség, amely arra készteti a vállalatokat, hogy egyre alaposabban gondolják át, hol fektessenek be.

A Nikkei új rekordját tapssal üdvözölték néhány tokiói brókercég, de nem az 1989-ben uralkodó lelkesedéssel. Akkoriban a világ 10 legjobb vállalata közül hét japán volt. Most egyikük sem.

A japán vállalatok jövedelmezőségének javulásának nagy része a tengerentúlról származik, bevételeik több mint 40%-ának forrása – mondta Izumi Devalier, a BoA Securities tokiói Japan Economics vezetője az FT tájékoztatóján.

„A tőzsde nem a gazdaság” – mondta.