2024. évi költségvetés | Godongwana megcsapolja arany- és devizatartalékait az adósságválság közepette

• Az SA 500 milliárd RUB arany- és devizatartalékát három részre osztják fel.
• Az államkincstár a következő pénzügyi évben 100 milliárd RUB-t használ fel adósságtörlesztésre, majd 25 milliárd RUB-t 2025-ben és 2026-ban.
• A közgazdászok szerint a tartalékok felhasználása rövid távú folt, és hogy a megszorítások kulcsfontosságúak a jövőbeli növekedés szempontjából.
• További pénzügyi hírekért keresse fel a .

Az SA Reserve Bank 150 milliárd R500 milliárd R500 milliárdos arany- és devizatartalék számláját (GFECRA) osztja szét a Nemzeti Kincstárnak a következő három évben, hogy csökkentse az ország hitelfelvételi igényeit és adósságszolgálati költségeit a költségvetés szerint.

Ennek érdekében módosítani kell a GFECRA szabályozását. A Pénzügyminisztérium költségvetési dokumentumaiban közölte, hogy a Nemzeti Kincstár és a jegybank közötti rendezési javaslatot hivatalossá teszik, hogy „új keretet hozzanak létre”. Ha ez megtörténik, a kormányzat 2024/25-ben 100 milliárd RUB, 2025/26-ban 25 milliárd és 2026/27-ben 25 milliárd rúpia kifizetését kapja a tartalékbanktól.

A GFECRA alapok felhasználásával a kormány megszünteti a kiadások jelentős csökkentését vagy az adóterhek emelését. Andre Roux professzor, a Stellenbosch Business School közgazdásza szerint politikai szempontból ennek a járműnek a választási évében történő használata „elragadóan szerencsétlen”.

„Ez azonban opportunista és kockázatos is lehet. Ha a jövőben veszteség merül fel ezen a számlán, akkor a Kincstár felelősségre vonható. Ezen túlmenően ezen rendkívüli tartalékok felhasználásával az ország devizatartalékának szintje is szintre csökkenhet alacsony, hogy jelentős pufferként szolgáljon a hirtelen és jelentős devizasokkok ellen” – tette hozzá Roux.

A GFECRA-t három vödör között kell felosztani

A kockázatok mérséklése érdekében a Nemzeti Kincstár azt mondta, hogy az új keretrendszer tervezését három részre osztják. Az első GFECRA-vödör elegendő forráson fog tartani az árfolyam-ingadozások elnyeléséhez. Amint ez megtörtént, a forrásokat a második vödörbe osztják szét, amely a Reserve Bank vésztartaléka lesz, hogy biztosítsa a jegybank fizetőképességét és a sterilizációs költségeket, hogy semlegesítse a kamatláb hatását. Az első két kötelezettség rendezése után a pénzeszközöket a Nemzeti Kincstárnak juttatják el.

A jegybank elnöke, Lesetja Kganyago azt mondta, hogy fontos megőrizni a központi bank függetlenségét a GFECRA átutalások során. Felvázolta a GFECRA-ból való profitszerzés kihívásait is, és óva intett a túlzott pénzinjekciótól.

Az új keretrendszer kidolgozásával kapcsolatos kockázatok és nehézségek ellenére az ország GFECRA-jának csaknem egyharmadának gyors gazdasági megoldásként való felhasználásának előnyei ellenállhatatlannak bizonyultak a kormány számára. Ahelyett, hogy az SA bruttó hazai termékhez viszonyított adóssága menthetetlenül a 80%-hoz közeledne, a pálya alapvetően megváltozott.

A bruttó adósság GDP-arányos kilátásai. Forrás: Kincstár

Forrás: Nemzeti Kincstár

A Pénzügyminisztérium novemberben azt közölte, hogy 2025/26-ban 77,7%-os tetőpontra számít az arány, és az azóta eltelt, többnyire negatív gazdasági adatoknak köszönhetően a közgazdászok a közelmúltban 80%-hoz vagy afelettihez közelítik ezt a számot. A Treasury most 75,3%-on látja a csúcsot. Az új figurát úgy öltöztették be, hogy úgy nézzen ki, mint a fiskális konszolidációnak tekinthető, vagyis az, amit a hitelminősítő intézetek látni akarnak az SA státuszának mérlegelésekor.

Az ország hiteligényének csökkentése rövid távon egyéb pozitív hatásokkal is jár. Csökkennek az adósságszolgálat költségei. Olcsóbbá válhat az SA államkötvények eladási költsége. Noha a hozamok szigorodhatnak, az SA átmenetileg javult fiskális kilátásai segíthetnek rácsalogatni a meredeken csökkenő külföldi adósságvásárlókat, és csökkenthetik a nyomást a helyi intézményeken, hogy állampapírt vásároljanak.

A közszféra hitelfelvételi igénye. Forrás: Nemzeti Kincstár

A GFECRA lendülete, valamint az Eskom és a Transnet problémáinak eloszlására vonatkozó várakozások felbuzdulva, a Treasury elég magabiztos volt ahhoz, hogy pozitív előrejelzéseket készítsen a gazdasági teljesítményről. 2024-ben 1,3%-os GDP-t ért el, szemben az alig több mint három hónappal ezelőtt várt 1%-kal. Bár a 2023-as becslést már harmadszor is csökkentenie kellett, most már csak 0,6%-kal, a novemberi 0,8%-hoz és az egy évvel ezelőtti 0,9%-hoz képest.

Arra számított, hogy a bevételek a következő három évben minden évben emelkedni fognak, miközben a kiadások alig növekedtek, és egyre kevesebb százalékot tesznek ki az ország GDP-jének.

Konszolidált költségvetési keret. Forrás: Kincstár

Nem világos, hogy mi történik, amikor a GFECRA-kiadványok 2027/28-ban véget érnek. Amint Annabel Bishop, az Investec vezető közgazdásza rámutatott, a számlát nem lehet gyorsan feltölteni, és ez egy átmeneti intézkedés egy 5,2 billió RUB adóssággal rendelkező gyenge gazdaságban. A 150 milliárd RUB, amit a Pénzügyminisztérium megkap, elhalványul ehhez a számhoz képest.

És bár a Pénzügyminisztérium optimista a GDP jövőbeli növekedését illetően, a múlt mást mesél. A GDP-növekedés 2012 óta átlagosan 0,8%, és a magas és emelkedő munkanélküliség, az infláció nehezen megfékezhető, a 14 éves csúcson lévő kamatlábak, a növekvő rossz adósságszintek, valamint az Eskom és a Transnet rossz szolgáltatásainak még messze nem ért véget, nehéz belátni, hogy az SA megmenekül az elmúlt évtized lomhasága elől.

Kis jele annak, amit novemberben ígértek

Waldo Krugell, az Északnyugati Egyetem professzora szerint a közgazdászok hallani akartak az adóemelésről és a kiadások csökkentéséről. Költségcsökkentő intézkedéseket kerestek, amelyek magukban foglalták a költségvetés és a kiadások átfogó felülvizsgálatát. Ez a programok lezárását, a minisztériumok konszolidációját és az állam létszámcsökkentését jelentette volna – mondta.

Enoch Godongwana pénzügyminiszter és kollégái a Nemzeti Pénzügyminisztériumból novemberben beszéltek erről.

Ehelyett GFECRA.

A Momentum Investments szerint ez segíthet csökkenteni az állam adósságterhét, de az
nem oldja meg az SA strukturális fiskális kihívásait, amelyek a kulcsfontosságú reformok végrehajtásától függenek a gyorsabb és fenntarthatóbb gazdasági növekedés érdekében.”