Thaiföld egyetlen kereskedelmi hamuzsírbányája környékén élő lakosok arra figyelmeztetnek, hogy Srettha Thavisin miniszterelnök terve, hogy az országot vezető hamuzsírtermelővé alakítsa, pusztító környezeti hatásokkal jár az északkeleten, más néven Isaanban.
„A miniszterelnök arról beszél, hogyan csökkennek a műtrágyaárak. De mi haszna lesz abból, ha a földünk terméketlen lesz?” – mondta Duenrung Munkhuntod, aki a Thai Kali Co bánya közelében gazdálkodik Nakhon Ratchasima Dan Khun Thot kerületében, és a Dan Khun Thot Hometown Lovers Group tagja.
A thai cég 2015-ben 25 éves bányászati engedélyt nyert, és 2017 óta foglalkozik Dan Khun Thotban a hamuzsír kitermelésével. A tevékenységét azonban felfüggesztette, miután 2019-ben a bányákból származó sós víz a környező talajba áramlott. A helyi környezetvédők panaszkodtak, hogy a bányából származó szennyezés elpusztítják a terményeiket és szennyezik a vízkészletüket
Ban Sap Makham faluban, közel a bányához, sókristályok látszanak a földön, és a fák kiszáradtak.
„Nyolc évvel ezelőtt a családom földje zöld volt és bőséges” – mondta Supanee Thong-ulai.
Ma 29 rai telkének felét elönti a sós víz. A másik felét elhalt és haldokló növények borítják sókristályfoltok közepette. „Ez a fehér jelenség felemészti az életeket szülővárosomban” – kesergett.
A kormány zöld utat ad a bányászatnak
A helyiek gondjait tovább növeli Srettha ultimátuma, miszerint Thaiföldön fel kell gyorsítani a hamuzsírbányászatot. Tavaly novemberben Srettha kijelentette, hogy három hamuzsírbányászati engedélyt kapott cégnek meg kell kezdenie működését, különben a kormány megvonja jogait és átadja azokat más bányászoknak.
A kormány azt állítja, hogy Thaiföld rendelkezik a negyedik legnagyobb hamuzsírtartalékkal a világon, Kanada, Fehéroroszország és Oroszország mögött.
Ezért nem örül annak a ténynek, hogy a királyság még mindig 700 000 tonna káliumot importál évente, ami az országnak évente 9 milliárd bahtba kerül.
A kormány úgy véli, hogy a kereskedelmi hamuzsírbányászat beindítása Thaiföldön 15-20%-kal csökkentené a hamuzsír alapú műtrágyák árát. Ez évente legalább 4 milliárd baht megtakarítást jelentene a thaiföldi gazdáknak. Eközben Thaiföld mintegy 15 milliárd baht értékű hamuzsírt tudna exportálni más országokba – állítja.
Pimphattra Wichaikul ipari miniszter a közelmúltban utasította az Elsődleges Ipari és Bányászati Minisztériumot, hogy adjon három hónapos határidőt a három engedélyesnek beruházási tervük és a működési időkeret bemutatására.
„Célunk, hogy a thaiföldi gazdálkodókat olcsó műtrágyával lássuk el, csökkentsük a hamuzsírimportot, és bevételt termeljünk az országnak” – mondta.
Hamuzsír engedélyesek
Thaiföld csaknem fél évszázaddal ezelőtt indította el a terveket gazdag hamuzsírtartalékainak kiaknázására. 1980. június 11-én a kabinet határozatot fogadott el, amelyben felhívja a vállalatokat, hogy jelezzék érdeklődésüket Thaiföld északkeleti részén található hamuzsír feltárása és előállítása iránt.
A Thai Agrico Potash, ma Asia Pacific Potash Corporation Ltd (APPC) néven ismert, engedélyt kért és kapott 120 000 rai területre Udon Thani tartományban. Miután azonosított két kereskedelmi potenciállal rendelkező forrást, 25 éves engedélyt kapott a 26 400 raiban lévő hamuzsír kitermelésére 2022-től 2047-ig. Beindítását követően bányászati tevékenysége várhatóan évi 2 millió tonna hamuzsírt termel majd.
A projekt azonban heves ellenállást váltott ki a helyiek körében, és egyes lakosok azt mondták, hajlandóak az életüket feláldozni azért, hogy megállítsák a bányát, és megakadályozzák, hogy az elpusztítsa földjüket és megélhetésüket.
Pimphattra ipari miniszter a közelmúltban meglátogatta a helyszínt, és a helyi környezetvédelmi hálózatok tiltakozással találkoztak, és megismételték, hogy heves harcot fognak felvenni a projekt ellen.
A harmadik hamuzsírbányászati engedély az ASEAN Potash Chaiyaphum Co.-hoz tartozik. 2015-ben 25 évre kapott engedélyt, de még mindig folyamatban van a pénzgyűjtés a Chaiyaphum-i kitermelés megkezdéséhez.
Felháborodás a környezeti hatások miatt
A Thai Kali Nakhon Ratchasima-i hamuzsírbányája mellett található Ban Nong Sai faluban végzett talajvizsgálatok magasabb sótartalmat mutattak ki, mint a tengervízben. A növények itt már nem nőnek a talajban, a házak és templomok pedig korróziós károkat szenvednek a sós talaj miatt.
Még rosszabb, hogy a helyiek már nem használhatják a helyi vízforrásokat fogyasztásra.
„Korábban egy egyszerű vízműrendszerre támaszkodtunk falunkban, ami mindössze 10 bahtba került egységenként. Ám amikor a helyi vízforrások sóssá váltak, át kellett állnunk egy magánszolgáltatóhoz, aki egységenként 25 bahtot kér tőlünk” – mondta Thanawan Kainok, a We Love Dan Khun Thot csoport tagja.
Elmondta, hogy amikor a helyiek panaszkodtak a problémák miatt, ahelyett, hogy foglalkoztak volna aggályaikkal, a bányavállalat azzal fenyegetőzött, hogy pert indít ellenük.
„Csak néhány lakos kapott megfelelő kártérítést. A többiek kénytelenek voltak harcolni, a legrosszabbtól tartva” – mondta Thanawan.
A helyiek azért is ellenezték a hamuzsírbányát, mert nem volt szükségük műtrágyára a már termő biogazdaságukhoz – tette hozzá.
A Szennyezés-ellenőrzési Osztály (PCD) tavaly a hamuzsírbánya környékéről vett vízminták sótartalmát 60 ezrelékben (ppt) mérte. A tengervíz átlagos sótartalma 35 ppt. A PCD által tesztelt minták némelyike túl sok sót tartalmazott ahhoz, hogy leolvasható legyen. A vizsgálati eredmények egyértelműen azt mutatták, hogy a helyi vízforrások már nem alkalmasak emberi fogyasztásra vagy gazdálkodásra.
A Felsőoktatási, Tudományos, Kutatási és Innovációs Minisztérium iszap- és vízminták elemzése azt is kimutatta, hogy a hamuzsírbánya körüli talaj és víz erősen szennyezett két kémiai sóval – nátrium-kloriddal és kálium-kloriddal.
Jutamas Srihutthaphadungkit, a magát a thaiföldi nép ásványkincseinek őrzőjének nevező hálózatból kijelentette, hogy a miniszterelnök ultimátuma megkerüli a hamuzsírbányászat valós hatásainak felmérésére irányuló folyamatot, és igazságos megoldásokat keres minden érdekelt fél számára.
„Hirtelen a folyamat megpróbálja kizárni az embereket” – mondta.
Parinya Soisungnoen, a Dan Khun Thot Hometown Lovers Group tagja azt mondta, hogy ha ő lenne a miniszterelnök, megvizsgálná a problémákat és megoldásokat találna, mielőtt megpróbálná a hamuzsírbányászat elindítását.
Jutamas elmondta, hogy hálózata jelenleg információkat gyűjt, hogy beperelje Thai Kalit, amiért az nem tartotta be a környezeti hatásvizsgálatot és más előírásokat.
„Ha a hamuzsírbánya hasznos lenne, senki sem tiltakozna ellene” – mondta.
Az emberek Sakon Nakhonban is összefogtak, hogy megakadályozzák, hogy egy kínai cég engedélyt kérjen egy hamuzsírbánya működtetésére a szülővárosukban. Már benyújtottak egy petíciót Sretthának.
A Thai PBS World’s General Desktől
