Hírek

A Bank of England a 2%-os inflációs cél elérése előtt megkezdheti a kamatcsökkentést

#image_title
350views

Legyen naprakész az ingyenes frissítésekkel

A Bank of England még azelőtt megkezdheti a kamatcsökkentést, hogy az infláció a 2 százalékos célértékre csökkenne – mondta kormányzója, miközben rámutatott az árnyomás enyhülésének „biztató jeleire”.

Andrew Bailey a Pénzügyminisztérium kiválasztási bizottságának kedden nyilatkozva elmondta, hogy az infláció „nagyon gyorsan csökkent” az Egyesült Királyságban, hozzátéve, hogy a gazdaság tavalyi technikai recessziója valószínűleg „nagyon kicsi” lesz.

„Nincs szükségünk nyilvánvalóan az inflációra, hogy visszatérjünk a célhoz, mielőtt csökkentjük a kamatlábakat” – mondta Bailey. – Ebben nagyon világosnak kell lennem, nem szükséges.

A BoE vezető közgazdászától, Huw Pilltől a hónap elején hasonló megjegyzések azután hangzottak el, hogy a bank monetáris politikai bizottsága legutóbbi ülésén 5,25 százalékon tartotta a kritikus rátát.

Ekkor azonban jelezte, hogy a Covid-19 világjárvány óta először hajlandó mérlegelni a ráták csökkentését.

Kedden Bailey nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy pontosan mikor jöhetnek az első kamatcsökkentések, vagy milyen mélységűek lesznek. Azt mondta azonban, hogy a piaci várakozások, amelyek szerint a BoE idén csökkenteni fog, nem voltak „ésszerűtlenek”, és hozzátette: „Kényelmes vagyok egy olyan profillal, amelyen vannak vágások, de ez nem azt jelenti, hogy mikor és mennyit.”

Bailey azt mondta a parlamenti képviselőknek, hogy a BoE arra számít, hogy az általános infláció átmenetileg visszatér a célhoz tavasszal, majd az év későbbi szakaszában ismét fellendül. Hangsúlyozta, hogy a bank azt szeretné elérni, hogy az infláció fenntarthatóan visszatérjen a célhoz. „Túltekintünk azon az ideiglenes időszakon, amikor azt gondoljuk, hogy célunk lesz. Le akarjuk hozni és le akarjuk tartani.”

Az Egyesült Királyság államkötvényei Bailey megjegyzései nyomán globális emelkedést vezettek. A kamatérzékeny 2 éves aranyozott hozamok 0,07 százalékponttal 4,55 százalékra, míg a benchmark 10 éves hozamok 0,06 százalékponttal 4,05 százalékra estek.

A swappiacokon a kereskedők legalább három árat csökkentettek az év végéig, szemben a tárgyalás előtti két-három árcsökkentéssel.

A hónap elején a Nemzeti Statisztikai Hivatal kimutatta, hogy az Egyesült Királyság a tavalyi év végén technikai recesszióba süllyedt. A bruttó hazai termék 0,3 százalékkal csökkent 2023 utolsó három hónapjában a harmadik negyedévi 0,1 százalékos csökkenés után.

Bailey kedden lekicsinyelte a számok jelentőségét, mondván, hogy az Egyesült Királyság gazdasága a fellendülés „kifejezett” jeleit mutatja.

A BoE a szolgáltatások árának növekedésére, a bérekre és a munkaerőpiac egészségére összpontosít, miközben arra utal, hogy az infláció eléri a 2 százalékos célt.

Bailey azt mondta, hogy „tartósabb előrelépést keres ebben a három dologban”, de optimista pillantást vetett a közelmúlt fejleményeire. „Azt hiszem, biztató jeleket láttunk rajtuk” – mondta.

Ben Broadbent, a BoE alelnöke azt mondta, hogy a szolgáltatások inflációja és a bérek növekedése továbbra is „valószínűleg majdnem kétszerese” volt, ami összhangban van a stabil 2 százalékos inflációval.

Hozzátette azonban, hogy a bérek elsősorban a magasabb megélhetési költségek miatt emelkedtek, és a szűkös munkaerőpiac kisebb szerepet játszik. Elmondta, hogy „ésszerűen bízik” abban, hogy a bérnövekedés visszaesik, mivel a fogyasztói árak is stabilizálódni kezdtek, és a vállalkozások óvatosabbá váltak a magasabb költségek fogyasztókra hárításában.

Broadbent megvédte a BoE rekordját is, mondván, hogy annak ellenére, hogy a világjárvány óta bírálták előrejelzéseit és politikai döntéseit, az Egyesült Királyság most sokkal gyorsabban kilábal az inflációs hullámból, mint az 1970-es években.

A világjárvány és az ukrán háború együttes sokkja körülbelül kétszer akkora volt, mint az 1970-es évek energiaár-sokkja, de két évvel az 1970-es évek sokkja után az infláció még mindig kétszámjegyű volt.

„Ez semmi ilyesmi” – mondta. „Az ok az. . . végső soron a monetáris politika és a monetáris politika hitelessége határozza meg az infláció mértékét.”

Mary McDougall további jelentése