LAz ökoszorongás, vagyis az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalom nem szokása a fiataloknak. Valóságos zavar, amellyel a nemzetközi tudományos társaságok küzdenek. Milánóban a Sacco Kórház Klinikája minden nap a terepen ellenőrzi, különösen a legutóbbi katasztrófahelyzetek után
Mindannyian láttuk Giorgiát ikonikus frufrujával a Giffoni Filmfesztiválon. Giorgia, aki bátran indul, bemutatkozik, és akit aztán elragad az érzés, hogy mesél magáról, ami aztán másokról is mesél, a sok gyerekről, akik hozzá hasonlóan „visszhangos szorongásban” szenvednek.
Az echo szorongás egy tudományos kifejezés, amely bizonyos rendellenességeket jelez
Az ökoszorongás kifejezést nem a közösségi média, sem maguk a fiatalok, sem az újságírók alkották megmég akkor is, ha könnyen manipulálható és kigúnyolódik. Nemzetközi pszichiátriai társaságok alkották meg, és a rendellenességek jól körülhatárolható sorozatát azonosítják.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavaly azt javasolta, hogy a klímaváltozás mentális egészségre gyakorolt hatásait vegyék be a kutatásba és a különböző nemzetközi politikákba. Ezért van egy .
A visszhangos szorongás a tágabb „szolasztalgia” része
Claudio Mencacci professzor, a szervezet elnöke SINPF – beszél az Olasz Neuropszichofarmakológiai Társaság szolastalgia, vagyis az extrém meteorológiai események gyakoriságának és intenzitásának növekedése által okozott pszichés zavarok összessége. Különösen – írja a professzor – a hurrikánoknak, aszályoknak, árvizeknek és hőhullámoknak, amelyek károkat okoznak az infrastruktúrában, a termésben, az emberek egészségében és biztonságában, vannak különféle következmények a mentális egészségre (rövid és hosszú távon egyaránt). Befolyásolják az érzelmek szabályozására való képességét, traumát, sokkot, szorongást és környezeti szorongást okoznak (a környezet iránti aggodalom).
Szennyezés és mentális egészség
Ezt erősíti meg nekünk a terepen Dr. Beatrice Benatti, a milánói Sacco kórház rögeszmés-kényszeres betegségekkel foglalkozó klinikájának vezetője, akinek meglehetősen nagy megfigyelőközpontja van a jelenségre. «A környezet befolyásolhatja a szorongást, a depressziót és a kényszerbetegségeket két nézőpontból. Az első minden bizonnyal akörnyezetszennyezés. Az amerikai és európai pszichiátriai egyesületek több tanulmánya is bizonyítja, hogy a nagy forgalmú nagyvárosi területek fő légszennyező anyaga, a PM10 és PM2.5 részecskék növekedése fokozza a szorongást és a hangulati zavarokat. Különösen a Nagy-Britanniában és London környékén végzett kutatások több szorongást és depressziót tártak fel, különösen azoknál a gyerekeknél, akik gyermekkoruk óta ki vannak téve ezeknek az anyagoknak. Összehasonlító vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a vérben magas a szén-monoxid koncentrációja, amely potenciálisan nagyon káros anyag, mivel a szervezetet állandó védekezési szükségletnek teszi ki. A monoxid gyulladásként működik, képes figyelmeztetni az immunrendszert, és „kényszeríteni” a védekezés fokozására. Az agy szintjén ezek a szennyező anyagok a terhesség pillanatától kezdve képesek olyan betegségek kialakulására, mint a depresszió és a bipoláris zavar.”
Szennyezés és szorongás a környezet miatt
A környezetszennyezés és a depresszió közötti összefüggés tehát már egy ideje ismert, de a tanulmányok egy másik iránya is erre fókuszálszorongás, amelyet nemcsak a szmog, hanem a klímaváltozás miatti aggodalom is indukált. „Az éghajlatváltozást tanulmányozó tudományos társaságok valódi munkacsoportokat hoztak létre, amelyek célja annak a mentális egészségre gyakorolt hatásának tanulmányozása. Egy szempont, amely különösen érinti i gyerekek, minden bizonnyal törékenyebbek és jobban ki vannak téve a média bombázásának. Klinikánkon a Covid-korszak fellendülése után most megnőtt a hozzáférés, a legutóbbi áradások és különösen a Milánót és Brianzát sújtó vihar után. Különösen a fiatalok szenvednek poszttraumás stressz-zavaroktól, pánikrohamoktól és szorongástól. Sokan például a szicíliai tüzeket idézik fel támadásaik kiváltójaként.”
Néha néhány kognitív viselkedésterápia elég ahhoz, hogy csökkentse az aggodalmakat, és egy sor szorongás részévé váljon, amellyel együtt lehet élni. Más esetekben azonban gyógyszeres terápia szükséges.
