Hírek

Brüsszel jelzi a Lengyelországgal folytatott jogállami vita lehetséges végét

#image_title
363views

Ingyenesen oldja fel az Editor’s Digest szolgáltatást

Brüsszel jelezte, hogy nyárra véget vethet a Lengyelországgal szembeni évekig tartó szankciós eljárásnak, miután Donald Tusk kormánya bemutatta a bírói függetlenség helyreállítására vonatkozó tervét.

A Financial Times által látott terv több olyan törvényjavaslatot is tartalmaz, amelyeket Tusk koalíciója az igazságszolgáltatás reformja és az előző lengyel kormány által végrehajtott átalakítások visszafordítása érdekében kíván elfogadni. A Varsóval folytatott vita arra késztette az Európai Bizottságot, hogy több mint 100 milliárd eurónyi lengyel uniós forrást befagyasztson, és 2017-ben eljárást indított, amely a lengyel szavazati jogok felfüggesztéséhez vezethetett volna az EU-ban.

Ha a Tusk-reformokat a tervek szerint elfogadják, az uniós tisztviselők úgy vélik, hogy a szankciós eljárást még nyár előtt feloldhatják.

A reformokhoz azonban még Andrzej Duda elnökének jóváhagyására van szükség, aki a Brüsszellel vitát kezdeményező ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltje és korábbi tagja.

„Most Duda a legfőbb akadálya a jogi reform végrehajtásának Lengyelországban” – mondta Maciej Kisilowski, a bécsi Közép-Európai Egyetem lengyel jogászprofesszora. Szerinte a veszély továbbra is fennáll, „még akkor is, ha a kormánynak valahogy sikerül meggyőznie az Európai Bizottságot arról, hogy az egész országot ne kelljen megbüntetni elnökének tetteiért”.

Az akcióterv eltörölné vagy megváltoztatná a PiS-kormány által végrehajtott törvényeket, amelyek az Országos Igazságszolgáltatási Tanács bírák kinevezési rendszerére és az Alkotmánybíróság tagságára vonatkoznak, amely zsúfolásig megtelt olyan PiS-bírókkal, akik Duda mellett álltak. Tusk kormánya decemberi hivatalba lépése óta.

A terv megemlíti az előző PiS-kormány ellen nemzetközi bíróságokon indított perek lezárását is.

„A lengyel kormány eltökélt szándéka, hogy késedelem nélkül végrehajtsa ezt a cselekvési tervet” – áll a dokumentumban. „Elsődleges érdekének” tekinti a bírói függetlenség helyreállítását a lengyel és az uniós joggal összhangban.

Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa kedden azt mondta, hogy „most már részletes ütemtervünk van. . . Helyre kell állítanunk a jogállamiságot”. Elmondta, hogy a bizottság a következő hetekben értékelést fog készíteni. . . a helyzetről, és meglátjuk, mi a legjobb továbblépési út”.

Adam Bodnar lengyel igazságügyi miniszter Reynders mellett azt mondta, hogy a 7. cikk szerinti eljárás feloldása, amely korlátozhatja a lengyel szavazati jogokat, „az azt jelenti, hogy tagállamként erősebbek leszünk, és nagyobb befolyásunk lehet az európai integrációra. megy”.

Bodnar egy friss interjúban már elismerte, hogy a cselekvési terv egyes részeire, beleértve az alkotmánybíróság átalakítását, a jövő évi elnökválasztásig várni kell.

Eközben Bodnár azt mondta, hogy a parlament még elfogadhat törvényjavaslatokat, és megmutathatja az EU-nak, hogy Lengyelország meg akarja tisztítani az igazságszolgáltatást, ami Dudára hagyja a változtatások megtorpedózását, ha úgy dönt, hogy él a vétójával.

Varsó abban reménykedik, hogy vitája megoldásával 136 milliárd eurónyi uniós forrás szabadul fel, ebből 60 milliárd euró a Covid utáni helyreállítási alapból. Tusk kormánya decemberben a helyreállítási alap keretében és a bizottság február végéig dönt a következő, 6,3 milliárd eurós részlet folyósításáról.