Hírek

Az Európai Unió ipara alacsonyabb energiaköltségeket követel, hogy versenyezzen Kínával és az USA-val. Ökoszabályok, A legsürgetőbbek

#image_title
321views

Több mint 70 ipari vállalat vezetője, köztük Jim Ratcliffe, az Ineos Group vegyipari óriás milliárdos elnöke, felszólítja az EU-t, hogy vezesse be az „Európai Ipari Megállapodást” a versenyképesség fokozása érdekében az energetikai átalakulás során.

Különösen olcsóbb energiát, csökkentett bürokráciát és a zöld technológiák finanszírozásának növelését követelik.

Elveszítjük a versenyt

Az ipari csoport azt állítja, hogy Európa azt kockáztatja, hogy elveszíti Kínával és az Egyesült Államokkal szemben a versenyt a megújuló energiaforrások megvalósításához és az ipari kibocsátás csökkentéséhez szükséges technológiákért.

A figyelmeztetés hónapokkal azután hangzik el, hogy az EU véglegesítette az energiaágazattól a közlekedésig terjedő szabályozást a kibocsátás 55%-os csökkentésére ebben az évtizedben.

És most a közösségi blokknak még ambiciózusabb célja van: 2040-ig 90%-kal csökkenteni a kibocsátást.

A magas energiaköltségek és a kínai és az Egyesült Államok támogatásai félelmet keltettek az európai nehézipar jövőjével kapcsolatban.

A hatások különösen érezhetőek Németországban, Európa legnagyobb gazdaságában, ahol egyre több figyelmeztetés van arra vonatkozóan, hogy ipari nagyhatalom kora a végéhez közeledik. Az Európai Unió pedig közeledik a gazdasági kvázi stagnáláshoz – írja a hivatkozott forrás.

Dekarbonizáció, nem dezindusztrializáció

„Európának igaza van a kibocsátáscsökkentési céljaival, senki sem vitatja azokat, de az ipartalanításon keresztül történő szén-dioxid-mentesítés nem megoldás” – mondta Jim Ratcliffe. Kijelentette, hogy az elmúlt 15 évben az Ineos nyeresége Európából az Egyesült Államokba költözött.

Példát is hozott, mondván, hogy az Ineos 4 milliárd dollárt fektetett be egy új petrolkémiai üzembe Antwerpenben.

„A létesítmény a szén-dioxid-kibocsátás tekintetében felülmúlja a világ bármely más petrolkémiai létesítményét, és 10 000 dolgozót foglalkoztatnak a projektben” – mondta.

„Az engedélyt egy évvel a megadása után vonták vissza az évente egyszer egy természetvédelmi területen megrendezett családi grillezésnek megfelelő nitrogénkibocsátás miatt” – áll a cég honlapján.

A vezetők csoportja szerint az európai iparnak sürgősen több segítségre van szüksége. A nyilatkozat Ursula von der Leyennek – az Európai Bizottság elnökének és Alexander de Croo belga miniszterelnöknek a BASF antwerpeni vegyi üzemében tett keddi látogatása alkalmából született.

Ezek a hatalmas kihívások olyan időszakban jelentkeznek, amikor mind a kkv-k, mind a nagyvállalatok az elmúlt évtized legsúlyosabb gazdasági visszaesésével néznek szembe, csökken a kereslet, nőnek a termelési költségek, és a beruházók más régiókba költöznek. A gyárakat bezárják, a termelést leállítják, az embereket elbocsátják. Európának sürgősen gazdasági elemzésre van szüksége.

Az Antwerpeni Nyilatkozat„:

Kit érint a leginkább?

A vegyipart, az acélipart és a cementipart érinti leginkább a szén-dioxid-mentesítés, és a kibocsátás csökkentése érdekében olyan technológiáktól függenek, mint a zöld hidrogén és a szén-leválasztás.

„Az európai szabályozás bonyolult, hosszadalmas, és nem ösztönöz a befektetésekre. Átalakításra van szükség” – mondja Martin Brudermueller, a BASF vezetője és az Európai Vegyipari Szövetség (Cefic) elnöke.

A francia-német megoldás

A nyilatkozat azután született, hogy Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter hétfőn kijelentette, hogy március elején Robert Habeck német gazdasági miniszterrel együtt javasolni fogja a vállalatokat helyben tartó és a növekedést befolyásoló európai szabályozások csökkentését.

„Egy 100 méteres gazdasági versenyen vagyunk, de van egy láncunk a lábunkra kötve egy labdával. Az európai gazdasági növekedést normák, szabályok, irányelvek és rendeletek befolyásolják, túlzott a bürokrácia” – mondta Bruno Le Maire hétfőn.

Le Maire részben a Brüsszelben elfogadott szabályozást tette felelőssé az uniós blokk gazdasági problémáiért. Közölte, német kollégájával közösen a március 5-i közös kormányülésen állnak elő javaslattal.

A gazdák tiltakozása

Mind az iparosok követelései, mind Le Maire kijelentései abban a kontextusban jelennek meg, ahol Európa egy helyzet közepén áll.

Az európai szabályozást és az ukrán import nyomását okolják, és azt mondják, csődbe mennek, ha nem lesz változás vagy támogatás.

Romániában is tüntettek a mezőgazdasági termelők és a szállítmányozók, a kormány már bejelentette.