Nigéria fizetőeszköze rekord alacsonyra esett az infláció megugrásával. Hogy lettek ilyen rosszak a dolgok?

ABUJA, Nigéria — A nigériaiak az elmúlt évek egyik legrosszabb gazdasági válságával néznek szembe a nyugat-afrikai országban, amelyet a megugrott infláció váltott ki, ami annak a monetáris politikának az eredménye, amely a valutát a dollárral szemben minden idők mélypontjára taszította. A helyzet országszerte haragot és tiltakozást váltott ki.

A csütörtökön közzétett legfrissebb kormányzati statisztika szerint a januári infláció 29,9%-ra emelkedett, ami 1996 óta a legmagasabb, főként az élelmiszerek és az alkoholmentes italok miatt. Nigéria fizetőeszköze, a naira tovább zuhant pénteken 1524-re 1 dollárra, ami az elmúlt év 230%-os értékvesztését tükrözi.

„A családom most egy napról a másikra él (és) bízik Istenben” – mondta Idris Ahmed kereskedő, akinek a nigériai fővárosban, Abujában található ruhaüzlet eladásai az átlagos napi 46 dollárról 16 dollárra csökkentek.

A zuhanó valuta rontja az amúgy is rossz helyzetet, tovább rontja a jövedelmeket és a megtakarításokat. Nigériaiak millióit szorítja meg, akik már amúgy is nehézségekkel küzdenek a kormányzati reformok miatt, beleértve a gáztámogatások megszüntetését, ami a gázárak megháromszorozását eredményezte.

Nigéria több mint 210 millió lakosával nemcsak Afrika legnépesebb országa, hanem a kontinens legnagyobb gazdasága is. Bruttó hazai termékét elsősorban az információtechnológia és a banki szolgáltatások hajtják, ezt követik a feldolgozóipari és feldolgozó vállalkozások, majd a mezőgazdaság.

A kihívás az, hogy a gazdaság messze nem elegendő Nigéria virágzó népességének, mivel nagymértékben importra támaszkodik, hogy kielégítse polgárai mindennapi szükségleteit, az autóktól az evőeszközökig. Könnyen érintik tehát az olyan külső sokkok, mint a párhuzamos devizapiac, amely meghatározza az áruk és szolgáltatások árát.

Nigéria gazdasága nagymértékben függ a kőolajtól, amely a legnagyobb devizakereső. Amikor a nyersolaj ára 2014-ben zuhant, a hatóságok szűkös devizatartalékait használták fel, hogy megpróbálják stabilizálni a nairát a többszörös árfolyamok közepette. A kormány emellett lezárta a szárazföldi határokat is, hogy ösztönözze a helyi termelést, és korlátozza a dollárhoz való hozzáférést bizonyos cikkek importőrei számára.

Az intézkedések azonban tovább destabilizálták a nairát azáltal, hogy elősegítették a dollár virágzó párhuzamos piacát. A devizabevételeket növelő kőolajeladások is visszaestek a krónikus lopások és a vezetékrongálások miatt.

Nem sokkal azután, hogy tavaly májusban átvette a hatalmat, Bola Tinubu elnök merész lépéseket tett a gyengélkedő gazdaság helyreállítása és a befektetők vonzása érdekében. Bejelentette a több évtizedes költséges gáztámogatások végét, amelyek a kormány szerint már nem tarthatók fenn. Eközben az ország többszörös árfolyamait egységesítették, hogy a piaci erők meghatározhassák a helyi naira dollárhoz viszonyított árfolyamát, ami gyakorlatilag leértékelte a valutát.

Elemzők szerint nem voltak megfelelő intézkedések a reformok következtében fellépő sokkok megfékezésére, beleértve a támogatott közlekedési rendszert és a bérek azonnali emelését.

A gáztámogatás megszűnése miatti több mint 200 százalékos gázár-emelkedés tehát minden másra kezdett kiütő hatást gyakorolni, különösen azért, mert a helyiek nagymértékben támaszkodnak a gázüzemű generátorokra háztartásaik világításában és vállalkozásaik működtetésében.

A Nigériai Központi Bank korábbi vezetése alatt a politikai döntéshozók szigorúan ellenőrizték a naira dollárhoz viszonyított árfolyamát, így a dollárra szoruló egyéneket és vállalkozásokat a feketepiacra kényszerítették, ahol a valuta sokkal alacsonyabb árfolyamon forgott.

A hivatalos piacon a felhalmozott devizakereslet hatalmas lemaradása is volt – becslések szerint 7 milliárd dollár – részben a korlátozott dolláráramlás miatt, mivel a Nigériába irányuló külföldi befektetések és az ország kőolajértékesítése csökkent.

A hatóságok szerint az egységes árfolyam a dollárhoz való könnyebb hozzáférést jelentené, ezáltal ösztönözné a külföldi befektetőket és stabilizálná a nairát. De ez még nem történt meg, mert a beáramlás gyenge volt. Ehelyett a naira tovább gyengült, miközben tovább gyengül a dollárral szemben.

A CBN kormányzója, Olayemi Cardoso azt mondta, hogy a bank 2,5 milliárd dollárt törölt a devizahátralékból a 7 milliárd dollárból. A bank azonban úgy találta, hogy ebből a lemaradásból 2,4 milliárd dollár hamis állítás volt, amelyet nem tisztáznak, mondta Cardoso, így körülbelül 2,2 milliárd dolláros egyenleg marad, amelyet „hamarosan” elszámolnak.

Eközben Tinubu irányította az élelmiszerek, például a gabonafélék kibocsátását a kormány tartalékaiból, más csillapítószerek mellett, hogy segítsen enyhíteni a nehézségek hatását. A kormány azt is közölte, hogy árutanács felállítását tervezi, hogy segítsen szabályozni az áruk és szolgáltatások szárnyaló árát.

Csütörtökön a nigériai vezető találkozott az állam kormányzóival, hogy megvitassák a gazdasági válságot, amelynek egy részét az egyes raktárakban felhalmozott élelmiszerek nagyarányú felhalmozását okolta.

„Gondoskodnunk kell arról, hogy a spekulánsok, felhalmozók és lakbért keresők ne szabotálhassák erőfeszítéseinket, hogy minden nigériai számára biztosítsuk az élelmiszerek széles körű elérhetőségét” – mondta Tinubu.

Péntek reggelre a helyi média arról számolt be, hogy az üzleteket bezárták felhalmozás és tisztességtelen árak miatt.

A helyzet a legrosszabb az észak-nigériai konfliktusövezetekben, ahol a gazdálkodó közösségek már nem tudják megtermelni, amit esznek, mivel kénytelenek menekülni az erőszak elől. Az elmúlt hetekben több tiltakozás tört ki, de a biztonsági erők gyorsan akadályozták őket, sőt egyes esetekben letartóztatták őket.

Lagos és más nagyvárosok gazdasági központjában kevesebb autó és több láb van az utakon, mivel az ingázók kénytelenek munkába járni. Az élelmiszerektől a háztartási cikkekig mindennek ára naponta emelkedik.

„Még enni is gondot okoz” – mondta Ahmed Abujában. – De mit tehetünk?