Az Egyesült Királyság biztosítói 100 milliárd GBP zöld befektetést szorgalmaznak az állami-magán rendszerekben
Ingyenesen oldja fel az Editor’s Digest szolgáltatást
Roula Khalaf, az FT szerkesztője kiválasztja kedvenc történeteit ebben a heti hírlevélben.
Az Egyesült Királyság biztosítói új köz- és magánszféra partnerségeket sürgettek annak érdekében, hogy a Brexit utáni szabályozási reformok által megígért 100 milliárd GBP értékű beruházást zöld infrastrukturális projektekbe tereljék.
A miniszterek kulcsfontosságú „Brexit-osztalékként” támogatták a Szolvencia II reformokat, amelyek enyhítik a tőkeszabályokat, és egyéb változtatásokat hajtanak végre az EU által örökölt szabályozáson.
A reformok célja a hazai infrastruktúrába való többletberuházás felszabadítása, de az ipar arra figyelmeztetett, hogy a befektethető projektek hiánya akadályozhatja a finanszírozás bővítésére irányuló erőfeszítéseket.
A beígért befektetések elősegítésére létrehozott Brit Biztosítók Befektetési Fóruma hétfőn azt mondta, hogy az adófizetők pénzét használó új köz-magán társulások csökkentik a kockázatokat.
Egy időközi jelentésben a testület szerint ezek a partnerségek kiegyenlítik a befektetések megtérülését, elősegítve a projektek befektetési besorolású hitelminősítését, és jobban illeszkednek a biztosítók hosszú távú kötelezettségeihez.
„[The current regulatory approach] jogosan szolgálja a kötvénytulajdonosok érdekét – pénzük biztonsága érdekében –, de leszűkíti a befektethető projektek csatornáját” – áll a jelentésben.
A fórum által novemberben közzétett adatok szerint az Egyesült Királyság több mint 1,3 milliárd fontot fordít energia-, közlekedés- és lakásinfrastruktúra-szükségleteinek kielégítésére 2030-ig, és 615 milliárd font hiányzik.
A hétfői jelentés azt is kérte, hogy az olyan szervek, mint a Nemzeti Infrastruktúra Bizottság, a kormánynak tanácsot adó végrehajtó ügynökség kapjanak „tágabb hatáskört, és kevésbé legyenek kiszolgáltatva a rövid távú politikai ciklusoknak”.
Nicky Morgan bárónő, az olyan csoportokat tömörítő Investment Delivery Forum elnöke, mint az Aviva és a Phoenix, azt mondta, hogy a biztosítók következő lépése az lenne, hogy kísérleti beruházási projekteket indítsanak a helyi és nemzeti kormányzattal.
Ezeknek hozzá kell járulniuk a finanszírozási modellek kidolgozásához, „meg kell érteniük bizonyos akadályok mértékét, és új megközelítéseket tesztelni, amelyeket aztán ütemesen lehetne növelni”. Morgan, egykori miniszter, az ABI elnöke is.
A szabályozási oldalról a fórum azt mondta, hogy fontolgatja az általa „homokozónak” nevezett ötletet, ahol az iparág és szabályozója, a Bank of England prudenciális szabályozási hatósága „megvitathatja és tesztelheti a jelenleg nem támogatható eszközök érdemeit”. a megfelelő biztosítói portfóliókban, de a jövőben is felhasználható.
A fórum három ágazatra összpontosított: energiatermelésre, energiahálózatokra és lakásépítésre. Meghatározott néhány „ígéretes” befektetési területet, beleértve az atomenergiát, a tengeri termelést, az elektromos járművek töltési infrastruktúráját és a megfizethető lakhatást.
Kiemelte a Thames Tideway alagutat, mint egy olyan projektet, amelyet egy új pénzügyi struktúra fizetett, amely az építkezés időszakában díjat számít fel az ügyfeleknek, miközben lehetővé teszi a befektetők kifizetését.
A Tideway megközelítés kiterjesztése „több befektetést nyithat meg a biztosítók részéről a gazdaság más ágazatai felé” – áll a közleményben. A projekt kritikusai azonban azt mondták, hogy az adófizetők és az ügyfelek rovására jutalmazta a befektetőket.