Sztrájkok | Az Sdp-s Lindtman hat módszert mutat be a kormánynak a munkaerő-piaci helyzet megoldására

A legnagyobb az Sdp ellenzéki párt elnöke Antti Lindtman chivvy Petteri Orpon (kok) a kormányt, hogy támogassa a béres szervezeteket a munkaerő-piaci viharos helyzet enyhítése érdekében.

December óta több szakszervezet is elhúzódó politikai fellépést szervezett, hogy szembeszálljon a kormány munkával kapcsolatos reformjaival. Például a társadalombiztosítás megszorítása, a helyi alkuk fokozása, a szimpátia megfékezése és a politikai sztrájkok a szakszervezeteket súrolják.

„A kormánynak egy valóban skandináv modellt kell felépítenie, amelyben a rugalmasság és a biztonság egyensúlyban van” – mondta Lindtman a Helsingin Sanomatnak.

A kormány többször is azzal indokolta reformjait, hogy azok északi irányba viszik a munkaerőpiacot. A szakszervezeti mozgalom ezzel szemben azzal vádolta meg a kormányt, hogy a nordicizmusról beszélve leszedte a mazsolát a zsemléből.

Lindtman sürgeti a kormányt, hogy mondjon le különösen azokról az intézkedésekről, amelyeknek a közgazdaságra és a foglalkoztatásra gyakorolt ​​hatása nem egyértelmű.

A Demari igazgatója szerint ezek egyike a betegszabadság első napjának fizetés nélkülivé tétele, ha a kollektív szerződés másként nem rendelkezik.

A projekt bekerült a kormányprogramba, a törvény előkészítése még nem kezdődött el. A szakszervezet „táppénzbírságnak” nevezett akciója máris felháborodást váltott ki a szakszervezeti mozgalomban.

Lindtman azt javasolja, hogy a kormány fordítson nagyobb figyelmet a hosszú betegség miatti távollétekre.

– A Pénzügyminisztérium kiadási feltérképezésében erre is odafigyeltek – mondja.

Miniszteri a tavaly tavasszal megjelent felmérésben a becslések szerint Finnországban más skandináv országokhoz hasonlóan felgyorsulhat a munkába való visszatérés és a betegség utáni rehabilitáció. Jelenleg Finnországban a munkáltatónak nem kell módosítania a munkahelyén, vagy helyettesítő állást keresnie, ami lehetővé tenné a táppénzes munkavállaló visszatérését a munkába. A munkavállalónak nincs közvetlen kötelezettsége a munkába való visszatérést elősegítő tevékenységekben való részvételre.

„Ha egy kicsit szigorítanák a kötelezettséget mind a részmunkaidősek, mind a munkáltatók esetében, a betegszabadság kismértékű csökkentése is jelentős megtakarítást eredményezhetne.”

A kormány az iparbéke- vagy sztrájktörvényt megreformáló csomag a hónap elején érkezik a parlamentbe. A tervek szerint a következő hetekben véleményezésre kerül a kormány helyi megállapodásokról szóló javaslata.

Lindtman szerint a kormánynak először fel kellene adnia a sztrájkot folytató munkavállalók személyi bírság kiszabásának szándékát, amit a bíróság törvénytelennek ítélt.

Emellett szerinte kiegyensúlyozottabbá lehetne tenni a helyi megállapodások bemutatását Juha Sipilä a (központi) kormányzati időszakban bemutatott modellel. Akkoriban a modell a Suomen Yrittäjai ellenállása miatt összeomlott.

A munkaadói szervezet nem kívánta, hogy a szakszervezethez tartozó megbízottal a munkahelyi ügyeket egyeztetni lehessen, ha a kollektív szerződés a megbízást szerződő félként határozza meg.

Az Orpo igazgatósági modelljében a kollektív szerződés felei alternatív cselekvési módot határozhattak meg ilyen helyzetekben. Legvégső esetben a megbízott helyett a szakszervezeti képviselővel vagy a kollektív szerződés hatálya alá tartozó személyzettel is köthető helyi megállapodás.

Lindtman is megismétli az Sdp azon követelését, hogy a kormány ne szüntesse meg a felnőttképzési támogatást. Emellett a párt a munkával kapcsolatos bevándorlással kapcsolatos szigorító szabályok enyhülését reméli.

Fizetett bolt többször is „valódi tárgyalásokat” követelt a kormánytól.

Az úgynevezett munkaerő-piaci modellkérdésben a kormány lehetőséget adott a szervezeteknek a tárgyalásra, de decemberben megszakadtak a tárgyalások.

A kormány megkezdte az előkészületeket az országos közvetítői és közvetítő testületek tevékenységét korlátozó törvényjavaslatról, amikor a szervezetek nem tudtak megegyezésre jutni az ügyben.

Lindtman szerint a kormánynak fel kell hagynia ezzel a felkészüléssel, és tiszteletben kell tartania a szervezetek szerződéskötési jogát.

Arto Satonen (kok) munkaügyi miniszter és Orpo miniszterelnök továbbra is arra ösztönözte a szervezeteket, hogy tárgyaljanak a bérmodellről, és ígéretet tettek a törvényjavaslat visszavonására is, ha megállapodás születik. Miért nem elég ez?

„A jogrendszer továbbra is fenyegetésként lóg rajtunk, és ezen felül további gyengülések is terítéken vannak. Nem hiszem, hogy valódi megoldásokat lehetne találni egy ilyen guillotine-helyzetben” – mondja Lindtman.

„Azt is el kell ismerni, hogy egy ilyen törvény szokatlan merevséget hozna a fizetésképzésbe.”

Sdp, a Zöldek és a Baloldali Szövetség pénteken közbenső kérdést nyújtott be a helyzettel kapcsolatban, amit „munkaerő-piaci káosznak” neveznek. A közbülső kérdés célja, hogy a kormány olyan tárgyalásokba kezdjen, amelyeken a munkaerő-piaci pártokat „egyformán meghallgatják”.

A köztes kérdést kedden tárgyalja a parlament.

„A káosz erős, de egyben indokolt szó. Úgy gondolom, hogy a kormány lépései soha nem látott ellenállásba ütköztek, mert sok bérest ért nagy meglepetés. A legtöbb ilyen gyengülés olyan, hogy a választások előtt nem esett szó róluk. Úgy gondolom, hogy ez az egyik fő oka annak, hogy Finnországban ilyen széles körű véleménynyilvánítások történtek a kormány meggyengülése ellen” – mondja Lindtman.