Hága – A világ szeme az ENSZ legfelsőbb bíróságán van hétfőn Hágában.
Történelmi értekezletek folynak a palesztin állam számára keresett földek több évtizedes Izrael általi megszállásának jogszerűségéről.
Úgy jön, ahogy Izrael nyomasztja magát szárazföldi offenzíva Gáza déli részén.
A meghallgatások várhatóan hat napig tartanak, és hétfőn kezdődtek az ENSZ legfelsőbb bíróságán Hollandiában. Várhatóan soha nem látott számú ország vesz részt.
Egy 15 nemzetközi bíróból álló testület dönt arról, hogy Izrael 57 éves palesztin állam számára keresett földek elfoglalása törvényes.
Az elsőként felszólaló palesztin képviselők azzal érveltek, hogy Ciszjordánia, Gáza és Kelet-Jeruzsálem izraeli megszállása megsértette a nemzetközi jog kulcsbérlőitbeleértve a faji megkülönböztetés és az apartheid rendszerének bevezetését.
A palesztin külügyminiszter sürgette a bíróságot, hogy nyilvánítsa ki a palesztin állam számára keresett földterületek izraeli megszállását illegálisnak, és azonnal és feltétel nélkül véget kell vetni ahhoz, hogy a kétállami jövő minden reménye fennmaradhasson.
Rijád al-Maliki palesztin külügyminiszter azt mondta a Nemzetközi Bíróságnak, hogy „2,3 millió gázai palesztint, akiknek a fele gyerekek, ostrom alá veszik és bombázzák, megölték és megnyomorítják, éheztetik és kitelepítik”.
„Több mint 3,5 millió palesztin Ciszjordániában, beleértve Jeruzsálemet is, területük gyarmatosításának és az ezt lehetővé tevő rasszista erőszaknak van kitéve” – tette hozzá.
Paul Reichler nemzetközi jogi szakértő, a palesztinok képviseletében kijelentette a bíróságon, hogy az izraeli kormány politikája „példátlan mértékben igazodik az izraeli telepesek mozgalmának azon céljaihoz, hogy kiterjesszék a hosszú távú ellenőrzést a megszállt Ciszjordániában, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is. a gyakorlatban e területek további integrálása Izrael területén.
A meghallgatások következnek az ENSZ Közgyűlésének nem kötelező erejű tanácsadó véleményére irányuló kérése Izrael politikájába a megszállt területeken.
Izrael képviselői nem szólaltak fel, de tavaly júliusban egy ötoldalas levelet nyújtottak be a bíróságnak, amelyet a hétfői tárgyalás után tettek közzé.
A levélben Izrael azt mondta, hogy a bírósághoz intézett kérdések előítéletesek, és „nem ismerik el Izrael azon jogát és kötelességét, hogy megvédje polgárait”. kezelni az izraeli biztonsági aggályokat vagy tudomásul veszi az izraeli-palesztin megállapodásokat a kérdések tárgyalására, beleértve „a terület állandó státuszát, a biztonsági intézkedéseket, a telepeket és a határokat”.
„Bár a Bírósághoz intézett kérés ennek a megjelenítésére törekszik, az izraeli-palesztin konfliktus nem egy karikatúra-elbeszélés a gazemberről és az áldozatról, amelyben nincsenek izraeli jogok és nincsenek palesztin kötelezettségek” – áll a közleményben. „Egy ilyen hazugság elszórakoztatása csak még jobban elszakíthatja egymástól a feleket, nem pedig olyan feltételeket teremthet, amelyek közelebb hozzák őket egymáshoz.”
Benjámin Netanjahu miniszterelnök hétfői nyilatkozatában kijelentette, hogy Izrael nem ismeri el a Nemzetközi Bíróságon a palesztin területek Izrael általi megszállásával kapcsolatos meghallgatások legitimitását.
„A hágai megbeszélés része annak a palesztin kísérletnek, hogy tárgyalások nélkül diktálja a politikai megállapodás eredményeit” – mondta.
A bíróságon al-Maliki az ENSZ alapokmányában rögzített önrendelkezési jogra hivatkozva azt mondta a bíráknak, hogy „évtizedek óta a palesztin néptől megtagadták ezt a jogot, és elviselték a gyarmatosítást és az apartheidet is”.
A palesztinok azzal érvelnek, hogy Izrael a megszállt területek nagy sávjainak annektálásával megsértette a területi hódítás tilalmát és a palesztinok önrendelkezési jogát, és bevezette a faji megkülönböztetés és az apartheid rendszerét.
„Ez a megszállás annektáló és felsőbbrendű természetű” – mondta al-Maliki, és a bírósághoz fordult, hogy támogassák a palesztinok önrendelkezési jogát, és kijelentsék, „hogy az izraeli megszállás illegális, és azonnal, teljesen és feltétel nélkül véget kell vetni”.
A meghallgatás után al-Maliki azt mondta, hogy a bíróság véleménye növelheti a béke esélyeit. „Ez az ítélet segíthet a palesztinoknak és az izraelieknek, hogy végre békében, kölcsönös biztonságban és méltóságban éljenek egymás mellett” – mondta újságíróknak.
A meghallgatások egyre növekvő aggodalmak közepette zajlanak izraeli szárazföldi offenzíva a gázai Rafah városa ellenahol 1,5 millió palesztin él.
Ötvenegy ország és három szervezet várhatóan a Nemzetközi Bírósághoz fordul ebben az ügyben.
A palesztinok és a vezető jogvédő csoportok azzal érvelnek, hogy a megszállás messze túlmutat a védelmi intézkedéseken. Szerintük apartheid rendszerré alakult át, amelyet a megszállt területeken a telepépítések erősítenek meg, ami másodosztályú státuszt biztosít a palesztinoknak, és célja, hogy fenntartsa a zsidó hegemóniát a Jordán folyótól a Földközi-tengerig. Izrael visszautasít minden apartheiddel kapcsolatos vádat.
Izrael az 1967-es közel-keleti háborúban elfoglalta Ciszjordániát, Kelet-Jeruzsálemet és a Gázai övezetet. A palesztinok mindhárom területet keresik egy független állam létrehozásához. Izrael Ciszjordániát vitatott területnek tekinti, amelynek jövőjét tárgyalásokon kell eldönteni.
Épített 146 település Ciszjordániában, a Peace Now felügyeleti csoport szerint, amelyek közül sok teljesen fejlett külvárosokra és kisvárosokra hasonlít. A települések több mint 500 000 zsidó telepesnek adnak otthont, míg a területen mintegy 3 millió palesztin él.
Izrael annektálta Kelet-Jeruzsálemet, és az egész várost fővárosának tekinti. További 200 000 izraeli él a kelet-jeruzsálemi telepeken, amelyeket Izrael fővárosa szomszédságainak tekint. A város palesztin lakosai szisztematikus diszkriminációval szembesülnek, ami megnehezíti számukra az új otthonok építését vagy a meglévők bővítését.
Izrael 2005-ben minden katonáját és telepesét kivonta Gázából, de továbbra is ellenőrizte a terület légterét, partvonalát és népességnyilvántartását. Izrael és Egyiptom blokádot rendelt el Gázában, amikor a Palesztin militáns Hamász csoport 2007-ben átvette a hatalmat.
A nemzetközi közösség túlnyomórészt illegálisnak tartja a betelepítéseket. A város legérzékenyebb szent helyeinek otthont adó Kelet-Jeruzsálem Izrael általi annektálása nemzetközileg nem ismert.
Nem ez az első alkalom, hogy a bíróságtól tanácsadó véleményt kérnek az izraeli politikáról.
2004-ben azt mondta, hogy az Izrael által Kelet-Jeruzsálemen és Ciszjordánia egyes részein épített elválasztó gát „ellentétes a nemzetközi joggal”. Ezenkívül felszólította Izraelt, hogy azonnal állítsa le az építkezést. Izrael figyelmen kívül hagyta az ítéletet.
Ezenkívül a múlt hónap végén a bíróság arra utasította Izraelt, hogy tegyen meg mindent a halál, a pusztítás és a népirtás megelőzése érdekében gázai hadjáratában. A végzés a Dél-Afrika által benyújtott, Izraelt népirtással vádoló ügy előzetes szakaszában született, és ezt a vádat Izrael tagadta.
Riyad Mansour palesztin ENSZ-nagykövet időnként érzelmekkel zárta a hétfői meghallgatást a 15 tagú bírói testülethez intézett szenvedélyes könyörgéssel, hogy „irányítsa a nemzetközi közösséget a nemzetközi jog betartásában, az igazságtalanság megszüntetésében és az igazságos és tartós béke megteremtésében”.
Sürgette a bírákat, hogy „vezetjenek minket egy olyan jövő felé, amelyben a palesztin gyerekeket gyermekként kezelik, nem demográfiai fenyegetésként, amelyben a csoport identitása, amelyhez tartozunk, nem csökkenti azokat az emberi jogokat, amelyekhez mindannyiunkat megilletnek. .”
A bíráknak valószínűleg több hónapot kell várniuk az ítélet meghozatalára.
Szakértők szerint bár a döntés jogilag nem kötelező erejű, befolyásolhatja a közvéleményt ebben a nagyon érzékeny kérdésben.
