Az EKB döntéshozója szerint az infláció alacsonyan tartásához a termelékenység növelésére van szükség

Ingyenesen oldja fel az Editor’s Digest szolgáltatást

Roula Khalaf, az FT szerkesztője kiválasztja kedvenc történeteit ebben a heti hírlevélben.

Az EU-n belüli elmaradott termelékenységnövekedés visszafordíthatja az Európai Központi Bank inflációcsökkentési előrehaladását – figyelmeztetett az EKB egyik magas rangú tisztviselője, aki a monetáris politika szigorú fenntartását javasolta.

„[Slow productivity growth] növeli annak kockázatát, hogy a cégek a magasabb bérköltségeket a fogyasztókra háríthatják, ami késleltetheti az infláció visszatérését a 2 százalékos célunkhoz” – mondta Isabel Schnabel, az EKB egyik legsólyosabb döntéshozója az Európai Egyetemi Intézetben tartott pénteki beszédében. Firenze, Olaszország.

„Ebben a környezetben a monetáris politikának korlátozónak kell maradnia.”

Az Egyesült Államok az 1980-as évek közepe óta továbbra is a munka termelékenysége előtt maradt, és a 2000-es évek elején az információs technológia tömeges elterjedésével nőtt az USA és az EU közötti szakadék.

A termelékenységet mérő egységnyi munkaerőköltség különbsége az EU és az Egyesült Államok között nőtt az elmúlt évben, mivel az európai bérek emelkedtek a stagnáló euróövezeti gazdaságban, amelyet megtépáztak a két évvel ezelőtti orosz ukrajnai invázió következményei.

„Két inflációs sokk hatására az eurózóna egy olyan gazdaság, ahol az embereknek még mindig egyre többet fizetnek. Az történik, hogy sokan dolgoznak, de a GDP alacsony, ezért az egy dolgozóra jutó kibocsátás csökken” – mondta Claus Vistesen, a Pantheon Makroökonómia vezető eurózóna közgazdásza. – Ez inflációs.

Beszédében Schnabel arra szólította fel az EU-t, hogy csökkentse azokat a szabályozásokat, amelyek szerinte megnehezítik a vállalatok növekedését, és hangsúlyozta, hogy csökkenteni kell a belépési korlátokat, hogy az új, innovatív vállalkozások jobban versenyezzenek a bejáratott szereplőkkel.

Sok szakértő egyetért abban, hogy a szabályozási korlátozások visszafogják a termelékenység növekedését az eurózónában.

Az Eurostat közelmúltbeli népesedési előrejelzései szerint az EU 2070-re 3,5 százalékkal csökken, a munkaképes korú és a fiatal népesség számottevő csökkenésével. A 2022-es 37 százalékról 2070-re 60 százalékra nő az időskori eltartottsági ráta az EU-ban, vagyis a 65 év felettiek munkaképes korú népességhez viszonyított száma.

Az elemzők szerint tehát kevesebb lesz az EU-ban dolgozók száma, és a teljes népességhez viszonyítva kevesebb lesz a munkavállalók száma, és növelniük kell óránkénti termelésüket, hogy továbbra is kielégíthessék a keresletet, és megerősítsék a szociális rendszert.

A héten közzétett adatok azt mutatják, hogy 2023 utolsó negyedévében az eurózóna gazdasága kiegyenesedett, miközben a vállalati csődök száma 0,6 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban.

Sok közgazdász az európai termelékenységi kihívást hosszú távú kérdésnek tekinti, nem pedig olyan kérdésnek, amelyet gyorsan meg lehet oldani az emelkedő árak enyhítése érdekében.

„Ha jelenleg megoldást keresünk Európa inflációs problémáira, az nem a termelékenység növekedését jelenti. De ez hosszabb távon fog bekövetkezni” – mondta Paul Mortimer-Lee, a New York-i Nemzeti Gazdasági és Társadalomkutató Intézet közgazdásza.