Navalnij halála | A haláleset még mindig visszaüthet a Kremlre – A kutatók szerint Putyin számára nehéz időzíteni

orosz ellenzéki vezető Alekszej Navalnij pénteken egy szibériai fogolytáborban halt meg. A büntetés-végrehajtási intézet jelentése szerint a 47 éves Navalnyi kint tartózkodva elvesztette eszméletét, és nem tudták újraéleszteni.

Navalnij támogatói és a nyugati kormányok gyorsan reagáltak a halálesetre, és az orosz elnököt hibáztatták Vlagyimir Putyin és adminisztrációja. Az időzítése felveti a kérdést, hogy így volt-e Navalnij halála közvetlenül az orosz elnökválasztás előtt valamiféle erődemonstráció vagy esetleg baleset.

Ha erődemonstrációról van szó, az rossz fogadás lehet közvetlenül a választások előtt – mondja a Helsinki Egyetem Aleksanteri Intézetének kutatója. Emil Mitikka.

„Az elnökválasztás nem tisztességes, és Putyin valószínűleg elsöprő győzelmet arat. De azt a benyomást akarják kelteni a hazai közvéleményben, hogy a választások és a kapcsolódó verseny normális, mint a demokratikus országokban” – mondja Mitikka.

Az orosz adminisztráció azonban paranoiásabbá vált – becsüli. Február elején az ukrajnai háborút ellenző személy elnökjelölt akart lenni Borisz Nadezdin kizárták a választásokról, pedig összeszedte a szükséges szurkolói kártyákat, és jelöltsége aligha lett volna fontosabb a végeredményben.

„A közigazgatás növekvő paranoiája irracionálisnak tűnő döntésekhez is vezethet.”

Helsinki az egyetem russzisztika professzora Vlagyimir Gelman valószínűtlennek tartja, hogy Navalnij halála hatással lesz a választásokra. Gelman szerint a Kreml a választásokon mindenképpen eléri a kitűzött eredményt.

„Akiket ez érint, azok nem Putyin potenciális szavazói. Lehet, hogy egyáltalán nem szavaznak” – szögezi le.

Becslései szerint még az esetlegesen Navalnij gyászából induló mozgalomnak sem lesz ideje ilyen rövid távon hatásokat kiváltani.

„A nagy probléma az, hogy Oroszországban olyan súlyos az elnyomás, hogy az emberek nem akarják kifejteni a véleményüket.”

Navalnijhoz a halál a Kreml szemszögéből külpolitikai okokból is nehéz – állítja a Külpolitikai Intézet vezető kutatója Jussi Lassila. Lassila szerint Putyin figyelme szorosan Ukrajnára irányul, és a Kreml célja is régóta a Nyugat, Ukrajna támogatóinak decentralizálása.

„Ha megnézzük a Nyugat reakcióit (Navalnij halálára), akkor azok nem szolgálják a Kreml politikáját” – mondja Lassila.

Ha a Kreml úgy gondolta, hogy meg kell szabadulni Navalnijtól, akkor is a még egységesebb Nyugat lehet az ellenreakciója – állítja Lassila.

Maga a haláleset lehet az erő vagy a közöny, valamint az orosz közigazgatás hanyagsága vagy véletlen egybeesésének jele. Lassila szerint a haláleset nem feltétlenül Putyin irányítása alatt állt.

Az egyértelmű szerinte, hogy Navalnij kiiktatása Putyin számára egy évtizede kiemelt prioritás, és ennek marginalizálására is voltak aktív kísérletek. Tavaly decemberben Navalnijt az emberi jogok megsértéseiről ismert „speciális fegyelemű” fogolytáborba szállították, egy olyan területen, ahol a hőmérséklet akár 50 fok alá is süllyedhet.

Az, hogy ez a személy bántalmazás vagy gyilkosság következtében halt-e meg, végső soron irreleváns – mondja Lassila.

Navalnijhoz Lassila becslése szerint a halál aligha szolgál jelentős kezdeményezésként a demokrácia mozgalom számára.

„Navalnyi teljesen politikai és kriminalizált ember volt, ezért ez nagy kockázattal jár. Az ilyen aktív emberek sajnos kisebbségben vannak Oroszországban. Ami az oroszokat megmozgatja, az mindennapi problémák.”

Lassila szerint Navalnij halála vagy megoszthatja az orosz ellenzéket egy hatalmi harc révén, vagy egyesítheti egy közös szimbólum és mártír mögé. A mártíromság szerepe később is felértékelődik, amikor az elhanyagolt belpolitikai problémák felszínre kerülnek.

A halál mártírrá teszi Navalnyt, aki a kockázatok és veszélyek tudatában tért vissza Oroszországba – mondja Mitikka is. Ezt halála után azt is eldönteni kell, hogy demokratikus vezető lett volna-e, amikor hatalomra kerül. A halál elvileg új szeleket fújhat az orosz demokrácia mozgalomba.

„Másrészt ez rövid távon megbéníthatja a belső Kreml-ellenes mozgalmat az országban, mert nincs olyan személy, aki koordinálná a tiltakozó mozgalmat” – mondja Mitikka.

„

Lassila szerint Navalnij halála hatalmi harc révén megoszthatja az orosz ellenzéket, vagy egyesítheti azt.

Németországban Pénteken megkezdődött a müncheni biztonsági konferencia, amelyen a nyugati országok vezetői is részt vettek. Mitika szerint elképzelhető, hogy Putyin meg akarta mutatni, hogy képes a nyugati országokban jelenleg is népszerű politikus halálát okozni. Ezzel szemben Putyin általában a hazai közönséghez irányítja üzenetét.

„Jellemző Putyin adminisztrációjára és imázsára, hogy nem törődnek a nyugati országok imázsával, hanem bizonyos megvilágításban szeretnének megjelenni a hazai közvélemény előtt.”

Mitika szerint még az autokratikus rezsimek is általában valódi népi támogatásra törekszenek, mivel az elnyomó rezsimek nem olyan tartósak. Ebben az értelemben Oroszország még keményebb tekintélyelvűségbe csúszása a rezsim meggyengülésének jele.

„Mindenben vannak bizonyos végidő jelei Oroszország jelenlegi közigazgatása szempontjából” – mondja.

Lassila azt is mondja, hogy a haláleset megerősítheti azt a hangsúlyt, hogy Putyint olyan vezetőnek tekintik, akitől meg kell szabadulni.