A tanulmány szerint tavaly több mint kétszeresére nőtt a sztrájkoló amerikai munkavállalók száma
A Cornell Egyetem csütörtökön közzétett tanulmánya szerint az Egyesült Államokban több mint kétszeresére nőtt a sztrájkoló munkások száma tavaly az autómunkások, ápolónők, hollywoodi írók és színészek által végrehajtott hatalmas munkabeszüntetések miatt.
A jelentés szerint a sztrájkoló munkavállalók száma 141%-kal nőtt 2023-ban, ami közel 540 000 dolgozót jelent.
„A sztrájkok számának növekedése a sok évnyi visszaesett aktivitás után a szakszervezetek újjáéledését jelzi, ami az erőviszonyokat a munka irányába tolja el” – mondta Alexander Colvin, a Cornell Egyetem Ipari és Munkaügyi Kapcsolatok Karának dékánja az ABC News-nak adott nyilatkozatában.
A jelentés szerint a tavalyi évben a munkabeszüntetésekben érintett dolgozók több mint fele négy nagy sztrájk miatt volt, rámutatva a színészek, autómunkások és egészségügyi dolgozók több államot érintő kampányaira, valamint a Los Angeles-i iskolai személyzet által végrehajtott akcióra.
A SAG-AFTRA, a nagyjából 160 000 szereplőt tömörítő szakszervezet közel 120 napig sztrájkolt, ami egy 3 éves szerződésben csúcsosodott ki, amely nagyjából 14%-kal emelte a béreket.
A United Auto Workers, a 150 000 alkalmazottat képviselő szakszervezet a főbb autójelzőknél, véget vetett egy hetekig tartó sztrájknak, miután egy sor megállapodást kötöttek, amelyek nagyjából 25%-os emelést eredményeztek 4 év alatt.
A Kaiser Permanente körülbelül 75 000 egészségügyi dolgozója jelentős bérnövekedést ért el a munkabeszüntetés után, akárcsak több ezer tévéíró.
Ezen a 2023. szeptember 26-án készült fotón Pedro Pascal, középen, feltűnő SAG-AFTRA-tagokkal lép fel a sorban a Warner Bros. Stúdió előtt, a kaliforniai Burbankban.
Mario Tama/Getty Images, FILE
A jelentés szerint 2023-ban 9 százalékkal nőtt a munkabeszüntetések száma az előző évhez képest, a nagy sztrájkban részt vevő munkavállalók jelentős hányada miatt.
A munkavállalók tiltakozásának éles eszkalációja a lassú bérnövekedéssel kapcsolatos széleskörű elégedetlenségből fakad, amely sok esetben nem tudott lépést tartani a gyors áremelésekkel – mondták korábban szakértők az ABC News-nak.
Az 1970-es évek végétől kezdődő négy évtizedes időszak alatt a bérek nagymértékben ellaposodtak, és évi 0,2%-kal nőttek egy átlagos munkavállaló inflációval kiigazított alapon – állapította meg a Harvard Business Review elemzése.
A lassú bérnövekedés kumulatív hatásai ütköztek az elmúlt években az eget rengető inflációval, ami miatt a dolgozók frusztráltak a csökkenő vásárlóerő miatt – mondta korábban az ABC Newsnak Johnnie Kallas, a Cornell Egyetem Labor Action Tracker projektigazgatója.
Annak ellenére, hogy tavaly megugrott a munkabeszüntetés, a szakszervezeti tagság stagnált. A Munkaügyi Statisztikai Hivatal januárban közzétett adatai szerint 2023-ban 6 százalékos volt a versenyszférában dolgozók szakszervezeti aránya, ami alig változott az előző évhez képest.
A magánszektor szakszervezeti aránya általában csökkenő tendenciát mutat az elmúlt négy évtizedben, mióta az Egyesült Államok 1983-ban elkezdte az adatgyűjtést, amikor is ez az arány körülbelül 17% volt – közölte a BLS.
Mégis, a tavalyi év megugrott a sztrájkok számában a magánszektorban, szemben az öt évvel ezelőtti, főleg az állami iskolai tanárok körében kitört munkásharcossággal, Johnnie Kallas, az Illinoisi Egyetem adjunktusa, aki megalapította a Cornell Egyetem Labor Action Tracker nevű szervezetét. , mondta az ABC News közleményében.
„A nagy sztrájkok az elmúlt évben sokkal szétszórtabbak voltak a magánszektor számos iparágában” – mondta Kallas.
