Munkavállalói nyugdíj-megtakarítás a finnországi összeg tavaly egyértelműen több mint tízmilliárddal nőtt. A dolog akkor derült ki, amikor pénteken a legnagyobb foglalkoztatói nyugdíj-befektetők mindegyike nyilvánosságra hozta eredményét.
A Keva foglalkoztatói nyugdíjintézet, valamint az Ilmarinen, a Varma és az Elo foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató társaságok összesen 10,9 milliárd euróval növelték tavaly a nyugdíj-megtakarításokat. A növekedés az összes nyugdíjvagyonhoz viszonyítva jelentős, amely 2022 végén 238 milliárd volt.
A növekedés elsősorban az amerikai részvénypiacok év végi felfutásának volt köszönhető.
„Sokáig az volt a kérdés, hogy a piaci felfogás szerint vége a kamatemeléseknek” – mondta a Varma foglalkoztatói nyugdíjtársaság vezérigazgatója. Risto Murto pénteken az eredményhirdetés kapcsán.
Pénteken Az eredményt közlő Varma nagybefektető tavaly 2,9 milliárddal növelte a finn nyugdíjvagyon összegét. A Keskisuuri Elo viszont 1,9 milliárd euróval növelte a nyugdíjmegtakarításokat.
Már csütörtökön A Keva nyugdíjintézet és az Ilmarinen nyugdíjtársaság közzétette eredményeitamelynek teljes befektetési portfóliója 2023-ra 6,1 milliárd euróval nőtt.
A korábbi években hozott döntések, miszerint többet fektetnek be tőzsdei részvényekbe, beváltak. A befektetési kockázat növelése növelte például a Varma befektetési portfóliójának értékét: 2009 óta a Varma által kezelt nyugdíjvagyon 37 milliárd euróval a jelenlegi 59 milliárd euróra nőtt.
Nyugdíjmegtakarítás az összeget növelte a 2023-as befektetési hozam, amelyet hat százalékkal kapott a Varma. Elo ugyanennyi bevételt kapott.
A 2023-as év eddigi legjobb befektetési eredményét a Keva közszféra foglalkoztatói nyugdíjintézete hirdette ki, amely 6,8 százalékos hozamot ért el a nyugdíj-megtakarításokon. Az Ilmarinen viszont 5,8 százalékos befektetési hozamot ért el 2023-ban.
Biztosan Murto vezérigazgató az eredményt a nyugdíjbefektető „célját tekintve jónak” minősítette. A siker kulcsa a diverzifikált portfólió volt.
A diverzifikáció minden nyugdíjbefektető számára szükséges volt, mert az ingatlanbefektetések rosszul teljesítettek, a finn tőzsde pedig stagnált.
„Idén is folytatódnak a problémák az ingatlanpiacon” – mondta Murto pénteken.
Különösen Murto a helsinki tőzsdén forgalmazott részvények, vagyis a finn tőzsde fejlődése miatt aggódott.
Egy „figyelmeztető szót” akart kimondani.
„Először kell elégedetlennek lenni a finn részvények hozamával. Az elmúlt években nem volt versenyképesség, és ez nagy dolog számunkra” – mondta Murto, aki 2006-ban kezdett dolgozni a Varmánál.
Betörés elmondta, hogy 2022 óta a finn tőzsdén lényegesen gyengébbek a hozamok, mint más országokban. Szerinte Finnországban vannak jól menedzselt és minőségi cégek, de Svédország megúszta az ipari hatást.
„Hosszú idő óta először kell megkérdeznünk, van-e nagyobb probléma a kezünkben. Meggyengült a gazdasági élet azon képessége, hogy támogassa Finnország jóléti államát.”
Lehetőségek Finnország esetében Murto zöld átmenetet látott.
„Megvan a helyünk és a vágyunk a szélenergia építésére. Az elmúlt hat hónap problémája azonban az, hogy úgy tűnt, hogy elrontottuk az állami támogatási politikát” – mondta Murto.
Murto becslése szerint Finnországban gazdaságilag nehéz tavasznak tűnik.
„Egyre nőnek az építőipari klaszter nehézségei. Az egyetlen egyensúly az, hogy a munkanélküliek száma nem csökken, ahogy azt látni szoktuk. Finnországnak kamatcsökkentésre van szüksége” – mondta Murto.
Az Európába vetett hit sem áll szilárd talajon.
„Bátornak kell lenni, ha azt mondod, hogy a következő öt év Európa ideje lesz” – jósolta a Varma vezérigazgatója.
