Egyiptom azzal fenyegetőzik, hogy érvényteleníti az Izraellel kötött több évtizedes békeszerződést. Az mit jelent?
Jeruzsálem — Meleg kézfogás volt a legvalószínűtlenebb államférfiak között, amelyet Jimmy Carter amerikai elnök sugárzó tekintete alatt tartottak. Napfény áramlott át a marylandi Camp David fái között, miközben Anvar Szadat egyiptomi elnök és Menachem Begin izraeli miniszterelnök megszilárdította azt a mérföldkőnek számító megállapodást, amely több mint 40 éves békét tett lehetővé Izrael és Egyiptom között. A stabilitás fontos forrásaként szolgált egy ingadozó régióban.
Ezt a békét két palesztin felkelés, valamint Izrael és a Hamász közötti háborúsorozat tartotta fenn. De most, amikor Benjámin Netanjahu miniszterelnök megfogadta, hogy izraeli csapatokat küld Rafahba, egy gázai városba, amely az Egyiptom határán fekszik, az egyiptomi kormány a megállapodás érvénytelenítésével fenyeget.
Íme egy pillantás a szerződés történetére, és arra, hogy mi történhet, ha érvénytelenné válik.
1977 volt, és Begin, Izrael új miniszterelnöke ellenezte annak a földnek az átadását, amelyet Izrael egy évtizeddel korábban az 1967-es közel-keleti háborúban hódított meg. Ezek közé a területek közé tartozott az egyiptomi Sínai-félsziget is.
Egyiptom és Izrael négy nagy háborút vívott, legutóbb 1973-ban. Sokkolta a világot, amikor az egyiptomi Szadat szakított más arab vezetőkkel, és úgy döntött, hogy kapcsolatba lép az izraeliekkel.
A tárgyalások 1978 szeptemberében a Camp David-egyezményben, a következő évben pedig békeszerződésben csúcsosodtak ki.
A békeszerződés értelmében Izrael beleegyezett, hogy kivonul a Sínai-félszigetről, amelyet Egyiptom demilitarizálva hagy. Az izraeli hajók áthaladtak a Szuezi-csatornán, amely egy kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal. Az országok teljes diplomáciai kapcsolatokat építettek ki Izrael első békeszerződésében egy arab országgal.
„A Camp David Megállapodást három bátor ember vezette, akik merész álláspontot képviseltek, mert tudták, hogy a béke és a biztonság maradandó hatásai lehetnek akkoriban és a jövőben is. Ma is hasonló vezetésre van szükségünk, és ez jelenleg hiányzik az izraeli kormányból” – mondta Paige Alexander, a Carter Center vezérigazgatója.
Két egyiptomi tisztviselő és egy nyugati diplomata azt mondta vasárnap az Associated Pressnek, hogy Egyiptom felfüggesztheti a békeszerződést, ha izraeli csapatok megszállják Rafah-t.
Netanjahu szerint Rafah a Hamász utolsó megmaradt fellegvára több mint négy hónapos háború után, és a szárazföldi csapatok beküldése elengedhetetlen a csoport legyőzéséhez.
Egyiptom azonban ellenez minden olyan lépést, amely a határon át menekülő kétségbeesett palesztinokat a területére küldheti. Rafah az ostromlott terület fő belépési pontjaként is szolgál a humanitárius segélyek számára, és egy izraeli támadás elfojthatja a kulcsfontosságú készletek szállítását.
Rafah lakossága 280 000-ről 1,4 millióra nőtt, mivel a palesztinok elmenekülnek a harcok elől Gázában. A kitelepítettek százezrei kiterjedt sátortáborokban élnek.
Netanjahu utasította a hadsereget, hogy készítsenek tervet az összes palesztin civil evakuálására az offenzíva megkezdése előtt. De nem világos, hogy hova mennek.
Netanjahu vasárnap azt mondta, hogy visszatérhetnek az északabbra fekvő nyílt területekre. De ezeket a területeket súlyosan megrongálta az izraeli offenzíva.
A szerződés nagymértékben korlátozza a csapatok számát a határ mindkét oldalán. Ez lehetővé tette Izrael számára, hogy hadseregét más fenyegetésekre összpontosítsa.
A gázai háború mellett Izrael szinte napi összetűzéseket vívott a Hezbollah fegyveres csoporttal Libanonban, miközben biztonsági erői erősen bevetődnek a megszállt Ciszjordániában.
Ha Egyiptom semmissé tenné a megállapodást, az azt jelentheti, hogy Izrael többé nem támaszkodhat déli határára, mint a nyugalom oázisára. Az egyiptomi határ mentén megerősített erők kétségtelenül kihívást jelentenének az amúgy is gyengén megfeszített izraeli hadsereg számára.
De ennek komoly következményei lennének Egyiptomra nézve is. Egyiptom több milliárd dollárnyi amerikai katonai segítséget kapott az Egyesült Államoktól a békemegállapodás óta.
Ha a megállapodás érvénytelenné válik, az veszélyeztetheti a finanszírozást. A hatalmas katonai felépítés megterhelné Egyiptom amúgy is küszködő gazdaságát.
Sándor azt mondta, hogy ha Izrael megtámadja Rafát, az „egyiptomot azzal fenyegetné, hogy bevonja az ellenségeskedésbe, ami katasztrofális lenne az egész régióra nézve”.
___
Az AP tudósításait itt találja