Ukrajna biztonsági egyezményről tárgyal Romániával, amely „mérhetetlen támogatást” kínált neki / Kivel írt alá Kijev ilyen megállapodásokat, ki a következő és pontosan mit biztosít
Románia Ukrajna egyik fő partnerévé vált, Kijev pedig biztonsági együttműködési megállapodást akar aláírni Bukaresttel – mondta Mihailo Podoliak, Volodimir Zelenszki ukrán elnök tanácsadója egy, TVR Moldova.
Volodymyr Zelenski és Klaus Iohannis közös nyilatkozat aláírása után Cotroceniben, 2023 októberébenFotó: Ukrajna Elnöksége/Ukrainian Pre / Zuma Press / Profimedia
A nyilatkozat azután született, hogy egy hónappal ezelőtt Davosban az ukrán elnökség bejelentette, hogy Ukrajna Davosban megkezdte a tárgyalásokat Romániával egy kétoldalú biztonsági megállapodás megkötésére.
Zelenski kabinetfőnöke, Andriy Yermak és Iulian Fota, a román külügyminisztérium államtitkára vesz részt a tárgyalásokon.
Podoliak: Románia mérhetetlen támogatást nyújtott nekünk
„Az ilyen megállapodások részleteiről akkor tudunk majd beszélni, amikor a felek eljutnak a végleges szöveghez, de ennek a megállapodásnak két szubsztrátumáról beszélhetünk” – mondta Podoliak a TVR Moldovának adott interjújában.
„Először is, ami Romániát illeti, szeretném elmondani, hogy sokat tett Ukrajnáért, és tesz továbbra is a teljes orosz invázió legelső napja óta. Románia Délkelet-Európa egyik legaktívabb országa, logisztikai és Ukrajnát segítő erőforrások tekintetében. Bukarest mindig is hangsúlyozta az Ukrajnával szembeni meleg, barátságos hozzáállást gazdasági, pénzügyi és humanitárius szempontból. Ma azt akarjuk, hogy ezeket a stratégiai partnerségi kapcsolatokat és biztonsági garanciákat megállapodásban rögzítsék, és ez nem csak Bukaresttel történik, hanem más államokkal is” – mondta Zelenski tanácsadója.
„A megállapodással a kétoldalú kapcsolatokat jogi szempontból szeretnénk rögzíteni, elsősorban a hadiipari együttműködésben. Szeretnénk megérteni, hogy melyik állammal tudunk együttműködni, hol lehetnek közös beruházásaink, hol és milyen mennyiségben kaphatunk katonai felszerelést, vagy akár egyéb olyan forrást, amely a honvédelmi rendszer koordinálásában, kiépítésében segíthet. Ilyen tárgyalási folyamat zajlik a Romániához fűződő viszonyban is, amelyről szeretném megemlíteni, hogy az orosz invázió első napjától mérhetetlen támogatást nyújtott Ukrajnának. Katonai, pénzügyi, logisztikai támogatás” – tette hozzá.
Románia soha nem hozta nyilvánosságra, milyen katonai segítséget küldött Ukrajnának a csaknem két évig tartó háború alatt, ami vitákra és találgatásokra adott okot az országban. Kijev többször is kifejezte háláját a kapott támogatásért, legutóbb kedden, amikor egy fontos ukrajnai intézmény köszönetet mondott „román barátoknak” „a 15 katonai konvojért”.
Melyek azok a biztonsági megállapodások, amelyeket Ukrajna akar?
Ukrajna tárgyalásokat folytat az országok egyre növekvő csoportjával, hogy kétoldalú megállapodásokat kössön biztonsági kötelezettségvállalásokról, miközben igyekszik elérni stratégiai célját, a NATO-csatlakozást, és külföldi segítségért sürget az orosz invázió elleni küzdelemhez – jegyzi meg a Reuters.
A hét nemzet csoportja a NATO tavaly júliusi vilniusi csúcstalálkozóján közös nyilatkozatot írt alá, amelyben vállalta, hogy „hosszú távú biztonsági kötelezettségvállalásokat és megállapodásokat” köt Ukrajnával, amelyekről kétoldalú tárgyalásokat folytatnak.
A megállapodások a katonai és biztonsági segítségnyújtás folytatásáról, Ukrajna védelmi ipari bázisának fejlesztésének támogatásáról, ukrán katonák kiképzéséről, hírszerzési együttműködésről, de kibertámadások elleni támogatásról is rendelkeznének.
Helyettesítené a NATO-csatlakozást?
A felek azonnal konzultációt folytatnak Ukrajnával is, hogy meghatározzák a „megfelelő következő lépéseket” egy „jövőbeni orosz fegyveres támadás” esetére. Azóta több mint 30 ország írta alá a nyilatkozatot.
Kijev szerint a megállapodásoknak fontos és konkrét biztonsági kötelezettségvállalásokat kell tartalmazniuk, de a megállapodások semmiképpen nem helyettesítenék stratégiai célját, a NATO-hoz való csatlakozást, a Szövetséget, amelynek az 5. cikkében szerepel, hogy a 31 tagállam valamelyike ellen indított bármilyen támadás mindenki elleni támadásnak tekinthető.
„Foglalkoztak arról, hogy elegendő ilyen megállapodás megkötésével már nincs szükségünk tagságra. Hamisítvány. Szükségünk van a NATO-tagságra” – mondta Ihor Zhovkva, az ukrán elnök külügyi tanácsadója.
Aki eddig aláírta
Januárban Nagy-Britannia volt az első ország, amely aláírta az egyik biztonsági megállapodást Ukrajnával 10 éves időtartamra, amely idő alatt Kijev reményei szerint csatlakozhat a NATO-hoz.
London közölte, hogy a megállapodás hivatalossá tette azt a támogatást, amelyet Nagy-Britannia „nyújtott és továbbra is biztosítani fog Ukrajna biztonsága érdekében, beleértve az információmegosztást, a kiberbiztonságot, az orvosi és katonai kiképzést és a védelmi ipari együttműködést”.
A megállapodás értelmében Nagy-Britannia kötelezettséget vállalt arra, hogy 24 órán belül konzultációt folytat Kijevvel, ha Ukrajna jövőbeni orosz fegyveres támadásba ütközik, és „gyors és tartós” biztonsági segítséget nyújt.
London „a szükség szerint minden területen modern katonai felszerelést és gazdasági segítséget nyújt; gazdasági és egyéb költségeket ró Oroszországra” – áll a dokumentumban.
Zhovkva elmondta, hogy a brit megállapodásnak voltak olyan kiegészítései is, amelyeket nem hoztak nyilvánosságra: „Vannak mellékletek is a megállapodáshoz, amelyek szigorúan titkosak. Ezekben a mellékletekben a pontos terjedelem, konkrét dolgok, konkrét szférák kerülnek meghatározásra. És ezeket sajnos nem ismeri meg a nyilvánosság vagy az agresszor, de léteznek.”
Melyik országnak lesz még megállapodása Kijevvel
Zsovkva szerint Ukrajnának legalább két fordulója volt az összes G7-országgal kötendő megállapodásról. Több ország van a tárgyalások aktív szakaszában, vagy hamarosan megkezdődhetnek – tette hozzá.
Ide tartozik Hollandia, Románia, Lengyelország és Dánia. Franciaország és Németország is a jelek szerint hamarosan biztonsági kötelezettségvállalásokat köt Ukrajnával.
Emmanuel Macron francia elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken az Elysée-palotában írja alá a biztonsági megállapodást a két ország között – jelentette be csütörtökön a francia elnökség az AFP szerint.
„Ez a megállapodás a 2023. júliusi vilniusi NATO-csúcs mellett a G7-formátumban tett kötelezettségvállalások folytatásának része” – jelentette ki a francia elnökség.
h2. Mit akar Ukrajna ezektől az üzletektől?
Zhovkva „nagyon fontosnak” emelte ki a brit megállapodás azon rendelkezését, amely szerint a konzultációkra 24 órán belül sor kerülhet a gyors és tartós segítségnyújtás érdekében.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ez a rendelkezés túlmutat a „hírhedt” 1994-es budapesti memorandumnál, amelynek értelmében Ukrajna biztonsági „garanciákat” kapott Nagy-Britanniától, Oroszországtól és az Egyesült Államoktól, cserébe azért, hogy feladja az atomfegyvereket a területén.
„Nem akarjuk megismételni a budapesti nyilatkozat hírhedt tapasztalatát, amely csak nyilatkozat maradt” – mondta Zelenski külügyi tanácsadója.
Zsovkva azt mondta, hogy Ukrajnának nem kell elsietnie a megállapodásokat: „Nincs szükségem 10 vagy 15 megállapodásra egy héten belül. Inkább azt szeretném, ha ugyanezt a 10 vagy 15 megállapodást alaposan átgondolták, jól megtárgyalták, és konkrét példákat tartalmaznának Ukrajna hosszú távú és szerteágazó támogatására.”