A képviselők javasolják a felügyelőbizottsági tagok számának növelését.
Az Országgyűlés második olvasatba terjesztette a kultúra területére vonatkozó törvénycsomagot, amely a Művészettámogatási Alapra, az Audiovizuális Alapra és a Műemlékalapra vonatkozik. Martina Šimkovičová kulturális miniszter, az SNS jelöltje a hónap elején úgy nyilatkozott, hogy az államnak jobban ellenőriznie kell a gazdálkodásukat.
A parlamenti javaslatok most a felügyelőbizottsági tagok számának növeléséről is szólnak. Az ellenzék szerint a kulturális tárca befolyást akar szerezni a közpénzek felett.
Martina Šimkovičová kulturális miniszternek nem tetszik néhány olyan projekt, amelyet a Művészettámogató Alap vagy az Audiovizuális Alap állami forrásból támogatott. Így kerültek a parlamenti padsorokba azok a javaslatok, amelyek mindkét alapban növelik a felügyelőbizottsági tagok számát. Jozef Hajko (KDH) szerint ezzel próbálják ellenőrizni ezeket az intézményeket.
„Elutasítom a kulturális törvények céltudatos megváltoztatását, amely nem más, mint népünk politikájának érvényesítése. A kultúra nem építhető a miniszter imázsára” – reagált Jozef Hajka.
A javaslattal azok a koalíciós képviselők álltak elő, akik a Kulturális és Médiabizottság tagjai. Egyikük Dušan Jarjabek (Smeru-SD), szerinte bizalmatlanság van az alapokkal szemben.
„Még mindig egy forró rendetlenség körül járunk. A legnagyobb probléma az ezekkel az alapokkal szembeni bizalom hiánya, ill az alap jutalékainak, ez létezik, és a bizalmatlanságot csak ellenőrzéssel lehet legyőzni” – mondta Jarjabek.
A sikertelen pályázók boldogtalanok
Az ellenzék hangsúlyozza, hogy a hasonló javaslatok parlamentiként ne menjenek át a parlamenten. Az ellenzék képviselőinek hiányzik a megfelelő megbeszélés, amelyet a tárcaközi véleményezési eljárás keretében a tárca a művészeti közösséggel is lefolytatna.
Zora Jaurová (PS) szerint főként a sikertelen pályázók elégedetlenek az alapok működésével. „A támogatási programok esetében mindig megvan az a hatás, hogy a sikeres pályázók elégedettek, a sikertelen pályázók pedig elégedetlenek” – mondta Jaurová.
Természetesen a probléma akkor jelentkezik, ha túl sok a sikertelen jelentkező. Ez nem azt jelenti, hogy maga a rendszer rossz, de kevés forrás van a rendszerben” – tette hozzá.
Emellett az Országgyűlés elfogadta a műemléki alap védelméről szóló javaslatot is, amely több időt ad az államnak a műemlékek kivásárlására. Az ellenzék szerint azonban ehhez az államnak nincs szüksége több időre. A koalíció ezzel szemben a nemzeti kulturális műemlékek beszerzését szeretné hatékonyabbá tenni.
Ezekben a pillanatokban folytatódik a vita a múzeumokról és galériákról szóló törvénytervezetről, amely megszünteti ezen intézmények vezető beosztására pályázók közmeghallgatását.
A koalíció azzal érvel, hogy ez növeli a múzeumok és galériák alapítóinak felelősségét a működésükért. Az ellenzék szerint azonban évtizedekre visszaviszik a kultúrát, és a közvélemény elveszti az irányítást az intézmények felett.
