NILIN, Ciszjordánia — Számold meg a Mohammed Mousa földjén a ciszjordániai Nilinben található göcsörtös olajfák gyűrűit: Évszázadokkal jártak itt, jóval azelőtt, hogy a palesztin család megélhetése az izraeli megszállás szeszélyeitől függött volna.
Amikor egy évtizeddel ezelőtt Izrael ellenőrzőpontot létesített Mousák földje közelében, a család az ősi farmjukat parkolóhellyé alakította az Izraelbe érkező palesztin munkások számára.
A telek azonban üresen áll október 7-e óta, amikor a Hamász fegyveresei megtámadták Izraelt a Gázai övezetből, és Izrael, tartva a további támadásoktól, megtiltotta a Ciszjordániából származó palesztin munkások belépését Izraelbe.
A háború ötödik hónapjában a családnak nincs megtakarítása, eladósodott a szupermarketekben, és örökségeket árul, hogy ételt tegyen az asztalra.
„Eladtam anyám aranyát, a telefonomat, a biciklimet” – mondta Mousa. – Nincs több eladnivaló.
Izrael gázai hadjárata több mint 28 000 palesztint ölt meg, elképzelhetetlen humanitárius válságot robbant ki, és megtizedelte az övezet gazdaságát. De az, hogy Izrael csaknem teljes megszakította gazdasági kapcsolatait Ciszjordániával, komoly következményekkel járt az ottani palesztinokra nézve is.
Közgazdászok és palesztin tisztviselők szerint a terület súlyos gazdasági válsággal néz szembe, amely a Ciszjordániában autonóm zsebeket kezelő Palesztin Hatóságot is gyengíti. Az egy generációval ezelőtti ideiglenes békemegállapodások értelmében az önuralmi kormány célja volt, hogy terjeszkedjen, és végül egy jövőbeli palesztin államot irányítson.
Az izraeli döntés következményei erősen érezhetőek Nilinben. Október előtt naponta több mint 10 000 palesztin munkás lépte át az ott található ellenőrzőpontot, és izraeli építkezésekre és farmokra tartott. Az izraeli vásárlók az átkelőt használták, hogy belépjenek Ciszjordániába.
A Kav LaOved izraeli dolgozók forródrótja szerint a háború előtt 200 000 palesztin dolgozott Izraelben és izraeli telepeken. Az állások sokkal magasabb béreket fizetnek, mint ami Ciszjordániában elérhető.
Az ellenőrzőpont kapuja most be van reteszelve, és fegyveres izraeli őrök nézik a közeli őrtoronyban.
A 38 éves Alaa Mousa, aki a kiterjesztett Mousa család tagjaként nőtt fel Nilinben, 10 éven keresztül minden nap átlépte az ellenőrző pontot, hogy egy izraeli építkezésen dolgozzon. Október 7. után Ciszjordániában keresett hasonló munkát, de azt mondta, hogy senkit nem vesz fel. Mivel két gyermeket kell etetni, most a közeli szupermarketek jóindulatára támaszkodik.
De ezek az arab és héber feliratokkal ellátott üzletek is nehézségekkel küzdenek. Nilin utcáin hemzsegtek a közeli városokból és településekről érkezett izraeliek, akik olcsóbb árat kerestek az élelmiszerektől az autójavításig.
Ahmad Srour, aki családja szupermarketjében dolgozik, azt mondta, hogy az árak 30%-kal emelkedtek a szállítási és beszállítói költségek növekedése miatt. Azt mondta, az eladások 70%-kal csökkentek.
„Nem tudjuk, meddig tudjuk még nyitva tartani az ajtókat” – mondta Srour, aki négy szomszédos üzlet bezárását figyelte október óta. „1996 óta vagyunk itt, de még soha nem láttunk ehhez hasonlót.”
Nidal Khawaja önkormányzati tisztviselő szerint a falu 6400 lakosának harmada korábban Izraelben dolgozott, és október 7-e után mindannyian elvesztették állásukat. A falu egyetemistáinak ötöde késett a félévben, nem tudja fizetni a tandíjat. A város kereskedelmi bevételei 40%-kal csökkentek.
Ami Nilinben igaz, az egész Ciszjordániában igaz, ahol a munkavállalók harmada jelenleg munkanélküli, a világháború előtti 13%-hoz képest a Világbank szerint. A kormányzati alkalmazottak fizetését csökkentették, és a katonai ellenőrző pontok időszakos bezárása megfojtotta a kereskedelmet.
Izrael 400 ellenőrzőpontot üzemeltet a területen – közölte a palesztin gazdasági minisztérium, és a rövid szállítású utakat órákig tartó utazásokká változtatja. Ha az ellenőrző pontok zárva vannak, akkor a teherautók áthaladását is megakadályozhatják. Izrael szerint a korlátozásokat biztonsági intézkedésnek szánták.
A palesztin gazdasági minisztérium szerint a ciszjordániai palesztin gazdaság több mint ötödével zsugorodott 2023 utolsó negyedévében. A területen a vállalkozások harmada bezárta vagy csökkentette a termelést, és a munkahelyek egyharmada megszűnt. A napi veszteség eléri a 25 millió dollárt.
„A kérdés nem az, hogy válság van-e” – mondta Khawaja, Nilin tisztviselője. – A válság már itt van.
A válságot tetézi, hogy a terület legnagyobb munkaadója, a Palesztin Hatóság képtelen teljes fizetést fizetni. Az 1990-es években megkötött ideiglenes békemegállapodások értelmében Izrael a palesztinok nevében szedi be az adóbevételeket, és azokat a Palesztin Hatóságnak utalja át, amely részben a bérek kifizetésére használja fel. Október óta Izrael szélsőjobboldali pénzügyminisztere, Bezalel Smotrich visszatartotta a Gázába irányuló átutalásokat, ami arra késztette a Palesztin Hatóságot, hogy megtagadja a pénz elfogadását.
Az Egyesült Államok többször is sürgette Izraelt, hogy szabadítson fel forrásokat, hiába.
A múlt héten a PA azt mondta, hogy a decemberi fizetések 60%-át átutalja a dolgozóknak – több mint egy hónapos késéssel.
„Ha a Palesztin Hatóság pénzügyi válsága folytatódik, az a Palesztin Hatóság összeomlásához fog vezetni” – mondta Khalid Al-Esseily palesztin gazdasági miniszter az Associated Pressnek.
„Ha a fizetések kifizetése a Palesztin Hatóság elengedhetetlen fennmaradó létjogosultsága, akkor akár össze is omolhat, mivel a helyzet ennél sokkal többet kíván meg tőle” – mondta Khalidi.
A válság akkor következik be, amikor az Egyesült Államok megduplázza azt a felhívást, hogy egy „újjáélesztett palesztin állam” irányítsa a háború utáni palesztin államot, kezdve Ciszjordániával és Gázával.
Noha izraeli tisztviselők azt mondták, hogy a gázai munkások soha többé nem lépnek be Izraelbe, az izraeli média a múlt héten arról számolt be, hogy a tisztviselők olyan programot fontolgatnak, amely lehetővé tenné a 45 év feletti ciszjordániai munkások visszatérését Izraelbe.
A kormány azt is lehetővé tette, hogy mintegy 8000 palesztin visszatérjen dolgozni izraeli telepeken. A munkaügyi megállapodás jövője azonban továbbra is bizonytalan.
A palesztin munkások hiánya Izraelt is sújtotta. Az izraeli pénzügyminisztérium decemberben közölte, hogy a gazdaság ennek eredményeként havi 830 millió dollárt veszít. Decemberben az izraeli építkezések fele leállt.
„Az ipar teljesen lefagy” – mondta Raul Sargo, az Izraeli Építők Szövetségének vezetője decemberben az izraeli parlamentben. „Nincs azonnali alternatíva. Az állam hozzászoktatott minket a palesztin munkásokhoz.”
Visszatérve Nilinbe, Mohammed Mousa arról az időről beszélt – az ellenőrzőpont előtt, a parkoló előtt –, amikor a földje nem volt parlagon.
Ott a családja csirkét tenyésztett, és olajbogyót préselt olajba. Ennek akkor lett vége, amikor az ellenőrzőpontos összecsapások robbantak ki az izraeli biztonsági erők és a palesztinok között, és könnygázfelhőket küldtek a család földje fölé.
A bíróságon folyamatban van az Izrael által illegálisan épített csirkeól bontási parancsa. A gaz most a parkoló poros területén, ahol korábban a farmja volt.
„Remélem, hogy a gázai háború véget ér. Ez az első kívánságom” – mondta. – Akkor remélem, a parkoló visszajön.
___
Kövesse az AP tudósítását az izraeli-Hamász háborúról